Palásthy Pál szerk.: Religio, 1865. 2. félév
32. szám
1249 ik járól ? s nem ők vitették-e vérpadra I Károlyt, az angol királyt 1645-ben? Nem ők borították-e vérbe Francziaországot? s nem ők hurczoltatták-e nyaktiló alá 16-ik Lajost, a franczia királyt, a Jacobinusok nevezete alatt ? Avagy Lajos Fülöpnek nem hullott-e le koronája, mikor ők 1847-ben Strassburgban gyűlést tartottak ? De minek többet erről ? midőn „A magas kőmivesi rendhez, igy nyilatkozik saját körlevelük, minden forradalmak, miket az ujabb kor Európában , sőt Dél-amerikában látott, visszavitetnek, mivel belőle eredtek : nemzeti, társadalmi, népuralmi, és köztársasági czélokra. Tagjai az egész föld területét körülfogják, miniszeri, állami, községi, egyházi és tanodai hivatalokat viselnek, a hongyűléseken képviselőséggel birnak, s a főnökök tetemes pénzerővel rendelkeznek." Nem csoda e szerint, ha a szász hongyülés igy panaszkodik e rend ellen : „Oda vitte már ügyét, hogy szabadkőmivesnek kell lennie, aki hivatalba jutni, vagy munkát akar nyerni." S ha a multakat mellőzzük is, nézzük meg kissé a jelent, s benne az olasz mozgalmakat. A „Neue Pr. Zig" turini levelezője, mint szemtanú, I. 1865. évi májusban ezt irja : „Az italianissimik, és élükön a sok szabadkőmives egylet — csupán Turinban 13 van — az egész félszigetre szétküldik ügynökeiket, s elárasztják az országot forradalmi kiáltványokkal" — Róma ellen. S igy válnak-e hasznára az emberiségnek és államnak , ha az állam hatalmát aláássák, a nemzet szellemi erejét fölzaklatják , testi erejét vérbe fulasztják , birtokait és kincseit kizsákmányolják, s mindazt , ami nekik tetszik, magukhoz ragadják, hogy társaik közt kioszthassák. Igaz, ők magukat világállamnak tartják, s ki neheztelhet miatta, ha hasznossá akarnak válni — önmagukra nézve ? Ezért igyekeznek az államhatalmat kezekre keríteni, s arra mindent fölhasználnak : forradalmat, mit előre készítenek, álnokságot, orgyilkolást, stb. hogy a roskadt trónok romjai felett, ők uralkodhassanak. Venturini kőmíveskint, az is „nagyon örvendetes, ha az uralkodók közéjök fölvétetnek, mert gazdagságuk által nagy nyomatékkal bírnak, mint építő urak, a társulatra nézve." Szép besz náluk a haszonleső álnokság is, s tán azért mondá a rajongó Mazzini : „A forradalmakat, maguknak a kormányhatalmaknak kell teremteniök." S igy akarnak hasznára válni az államok kormányzóinak ? Valóban szép fogás ! Náluk a trónnak javára lenni, annyi mint összeesküdni ellene, azt megcsalni, gazdagságát megdöntésére felhasználni, s milliók nyugalmát fölzavarni, és az országokat vérbe s lángba borítani. Ilyen a sötétség műve lehet egyedül. Vagy, ha nem ez volna czéljuk, mondják meg : miért támasztanak forradalmakat, zendüléseket ? s miért ólálkodnak, mint éji ragadozó madarak, az emberiség nyugalma után ? Nemde, a nemes és erényes szándék, miután nincs miért félnie, nem keresi a setétkedést, hanem csupán az ártani vágyó álnokság ? (Folyt.) E. Lajos: Az esztergomi új papnevelde stb. (Folyt.) Az épület fődísze a házikápolna román építészi modorban, 300 egyén befogadására alkalmas, a Dunára tekintő oldalon bejárással az első emeletből, különben az első, második emelet és padlás közt emelkedvén, egész magassága 9 öl s egy 8 szegü körül ablakokkal ellátott kúpban végződik. Főoltárképe remek festett üveg sz. István királyt ábrázolja a I. Szűz Mária előtt térdelve, s a magyar koronát neki fölajánlva, (mikint ez épen Esztergomban történt,) helyette pedig az angyaloktól az érdemkoszorúját nyeri. E remekművet Dobrasovszky rajza után készité Geyling Károly Bécsben, nem különben a diszes 5 ablakot is, melynek alján Oláh, Szelepcsényi, Pázmány és Scitovszky czimerei díszlenek. Ezen ablakfestmények, nehogy az éjszakkeletről dúló vihar által benyomattassanak, kívülről egy ujnyi vastagságú fehér üvegtáblákkal védetnek. A kemény fából faragott s csak helylyel aranyozatokkal diszitett szép oltár Halbig műve. A kápolnába nyílnak egyfelül a betegek szobáinak (informaria) ablakai, másfelől a legfölségesebb Oltáriszentség folytonos imádására szánt helyiség ablakai. Mielőtt neveldénket építészeti szempontból még kissé megismertetnénk, följegyzendőnek találtuk, hogy seminariumunk első tetőgerendája IX Pius szentséges pápánk nevenapján, s a kápolna keresztje Ferencz József ő cs. kir. ap. Fölsége nevenapján 1863-ban ő eminentiája jelenlétében legderültebb ünnepélylyel illesztettek föl. Neveldénk Hild József hírneves pesti építészünk terve szerint, Feigler Gusztáv tehetségdús esztergomi építész vezetése alatt emeltetett. A pompás épületnek eleje vagyis délkeleti homloka, hogy a káptalani egy sorba eső házakkal összhangzásban legyen, szépen egyesitett román s róniai stílben épült ; még ellenben az öreg Dunára tekintő vagy is éjszaknyugoti oldal, hova a kúpos kápolna is esik, egészen román stilben van tartva, mert ez nagyobb összhangzásban van a fölötte magasló basilikával, mintha góth ízlésben építtetett volna. — A fő homlok tetején a nevelde czime, sz. István királyt ábrázolva, diszelg, még a kapu két oldalán jobbra Oláh Miklós és balra Szelepcsényi György Halbigtól életnagyságban kőből faragva, ily föliratokkal : „Nicol. Olalms. A. E. Strig. P. R. H. fundat. MDLXVI." és „Georg. Szelepcsényi A. E. Strig. P. R. H. Fundat. Seminar. B. M. VMDCLXXVIII." Az udvar homlokán pedig a rendszabó nagy óra Hensler budai művestől; még közepén hatalmas szökőkút (vas medenczéje Gans budai öntödéjéből) pompáz, melynek fősugára a 3-dik emeletig 4—5 ölnyire ugrik. Az épület minden részről szabadon álló szabályos négyszöget képez, s egy 492 1/2 kölnyi udvarral bir. Neveldénk a várkapu vagy istunel felé 2 emelet, a túloldal pedig, a hegy lejtőjénél fogva, 3 emeletben végződik. Az emeletekbe egy fő- és egy mellék-lépcső által hatunk, melyek primásérsekségi gerecsei vörös márványból készültek. A második emeletből a basilikávali könnyebb közlekedés vashídon eszközöltetik. Az egész ház minden osztálya azon gőzgép segedelmével nyer dunavizet, mely az egész várat s a káptalan lakásait ellátja. A 2-dik emeletben 5 nagy hálóterem van, melyek legtágasbika 72 és 3/ac ös térmértékkel bir. Van azonkívül e neveldőben 7 nappali terem (museum, 4 tanodaterem, az első emeletben a könyvtár, a vizsgálati nagyterem (aula major) , földszint egy nagyobb és kisebb étterem (refectorium), a nagyobbik térmérete 682 k öl. Az elöljáróság, tanárok és cselédség számára 47 lakszoba, azonfölül konyhák, kam-32*