Palásthy Pál szerk.: Religio, 1865. 2. félév
33. szám
közleni nemcsak alkalomszerűnek tartjuk, hanem szinte kötelességünk, hogy ezzel mint legbiztosabb szellemi fegyverrel is lelkes főpapjaink iránti kegyeletet, s az egyházi rend buzgalma , áldozatkészsége iránti méltánylatot kierőszakoljuk. (Folyt.) Majer István. EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK. PEST , oct. 12-én. „Verba mihi desunt ; dedidicique loqui" mondhattam volna Ovid-al e napokban, midőn egy budai templomba, mely a pestiektől mint kegyhely látogattatik, belépve, ennek benső ajtaján fekete keretbe foglalt két fényképet kifüggesztve találtam következő aláírással : ,Gustáv Glanz — Photograph, Christinenstadt, Horvát'sches Haus empfiehlt sich zur photographischen Aufnahme v. Grabmiilern.' Ezen annonce talán praeparatio az imádsághoz : „Ante orationem praepara animam tuam : et noli esse quasi homo qui tentât Deum," (Sir. 18. 23.) melyre a Grabmal figyelmeztethet, hanem a Grabmal képét Glanz Gustav izraelita tartja ; de nem is tartja, hanem csak igéri jó pénzért. Memorare novissima tua, legbölcsebb emlékezés ; de ezen annoncenál igy szól : ,tekintetes mester ur, nagyságos boltos asszony, nemzetes főzőnő, mielőtt imádkoznánk, nem csinálhatnánk-e egy kis G'schäftet?' — Biztosak vagyunk, hogy ezen annonceról legfölebb a szekrestyés tud valamit, s némi kis G'schäft után hallgat másnak itt űzött G'schäftjeiröl; de méltónak tartottuk nyilvánosan emliteni, hogy Lukács 19, 46 helyére utalva bevallhassuk, hogy biz ezer szemünknek kell lenni a városi leleményesség ellen. A santiagói balesetnél a zsidó irók igen kiemelték, hogy annak ajtajánál a jezsuiták olvasókat, képeket árultak ; szerintök ezt másnak tenni nem szabad. Tilos a kereskedés az egyházban, de miképen van az, hogy az egyházat találjuk bevonatva a kereskedésbe ? íme a Pester Lloyd 229 sz. esteli lapjában ezen confusio olvasható : „Briefe aus Rom sprechen davon, dass Pius IX damit umgehe, eine allgemeine Versammlung der Bischöfe zu berufen, um ein neues Dogma, das schon lange von den römischen Theologen angenommen ist, und welches man jetzt fast in dem ganzen katholischen Universum zu lehren anfängt, zu proklamiren." S mi volna e dogma? A pápa csalhatatlansága. Annyi csalhatatlanság van a világon, csak az egyház, s ennek feje nem lehet csalhatatlan. Csalhatatlan minden egyes liberális, csalhatatlan minden democrata, csalhatatlan minden többség, csalhatatlan minden legfelsőbb törvényszék, csak az egyház legfelsőbb törvényszékének, a romai szentszéknek nem volna szabad csalhatatlannak lenni. Minden jól rendezett társadalomban megvan a csalhatatlanság, megvan az irreformabilis sententia, mely előtt minden elmének el kell csitulnia, minden térdnek meg kell hajólnia. A parlementek vitáznak, a lapok pro et contra csevegnek, megszavaztatik egy állitás, aláírja a király, megvan a tettleges csalhatatlanság, a törvényt tisztelni kell, ellene nem szabad cselekedni, nem szabad izgatni. Minden viszálynak tettleges csalhatatlansággal kell bevégződnie, szól az utolsó törvényszék, s vége van minden viszálynak. Csak az egyházban, a legtökéletesebb társadalomban nem volna szabad egy legmagasabb törvényszéknek lenni, melynek szava irreformabilis legyen. Az államnak van tettleges jogi csalhatatlansága, az egyházi legfőbb hatalomnak, van hitbeli csalhatatlansága ; az a jogra, a tettre szorítkozik, az elmét nem szabályozza, ez épen az elmét szabályozza, s a szabályozott elme által a szavat, a cselekedetet. Egy ujságiró a csalhatatlanság szinével beszél, de hogy mellette még a pápa is csalhatatlan legyen, azt nem tűri. Ily türelmetlen a mai világ, felvilágosodott egészen a vakultságig. Ezen német iró ellen szabadjon egy német Írónak német szövegét idézni, hogy a pesti német iró jobban megérthesse. Idézzük Staudenmayert, aki igy szól : „Neben die Glaubensartikel- und formellen Dogmen stellen sich noch die materiellen, dogmata materialia. Wenn die Glaubensartikel in den von der Kirche aufgestellten und gebrauchten Symbolen enthalten sind, die formellen Dogmen aber ihre kirchliche Declaration bei häretischen Zeitbewegungen und in Folge derselben erhalten haben; so gibt es neben ihnen noch eine nicht geringe Anzahl von christlichen Wahrheiten, die nicht weniger Dogmen sind Man nennt sie zum Unterschied von den obigen Dogmen materielle Dogmen. Es liegen nähmlich in Schrift und Tradition noch viele Wahrheiten ausgesprochen, an die man fest und unerschütterlich glaubt, wenn es auch noch keine besondere Veranlassung, etwa durch eine häretische Bewegung, für die Kirche gegeben hat, sich insbesondere über sie zu erklären. Es sind dies alle jene viele, in Schrift und Tradition enthaltenen Wahrheiten, die in den Symbolen und in den formellen Dogmen entweder gar nicht vorkommen, oder doch nur leise berührt werden : Wahrheiten und Lehren z. B. über göttliche Eigenschaften, über die Natur, über den endlichen Geist und den Menschen etc. Diese materiellen Dogmen bilden den dogmatischen Stoff nicht weniger als die andern." Igy ir tovább a Lloyd : „Die Proklamation dieses Dogmas, über dessen Natur sich die betreffenden Briefe etwas dunkel auslassen, (a Lloyd irói előtt ezen dolog valóban igen dunkel, mert caecus de colore), würde mit ganz ausergewöhnlichen Feierlichkeiten und noch nicht dagewesenen Glänze (talán valami uj bengalitüzzel) vor sich gehen. Man nennt den 29. Juni 1866 als den für dieses Ereigniss bestimmten Tag, und es würde auf diesen Tag zugleich das achtzehnhundertste Jahresgedächtniss an das Martyrium des Apostels St. Petrus fallen, welcher nach der Legende (a P. Lloydról annyit sem tehetünk fel, hogy a Legenda és történeti tény közt különbséget tegyen,) am 29 Juni des Jahres 66 unserer Aera in Rom den Tod erlitt. Wir glauben vielmehr, das es sich darum handelt, der Theorie (!) von der Unfehlbarkeit des Papstes Gesetzes Kraft zu geben (!), deren Giltigkeit in früherer Zeit vielfach zu Streitigkeiten im Schosse der Kirche Veranlassung gegeben hat , die aber heute längst beendet sind." Tehát nincs vita többé a pápa csalhatatlanságáról, vagy is a hittudorság és az egész kath. iskola vallja, s amit a gallicanismus pro aris et focis, mint életének alapját, védelmezett, az ma a gallicanismussal együtt elveszett. A papa ad concilium, concilium supra papam, ad papae judicium requiritur episcoporum placitum, mind antiquatae impertinentiae, pedig ezek miatt tagadtatott a szentszék csalhatatlansága, amelyekről igazán a Pester Lloyd gar venig unterrichtet. — Szóljunk egyet, kettő lesz belőle.