Palásthy Pál szerk.: Religio, 1865. 2. félév

36. szám

—«h 283 ie­ lességéhez illő (duplica —) ebédhez ült kis papokat meglá­togatni, s a vidor fiatalsághoz étkezésök közt atyai kegyes­ségü szavakat intézni méltóztattak. Délutáni 1 óra után fő­papjaink huszárok előlovaglása, harang- és mozsárzugás, és a nép üdvkiáltásai közt disztogataikon az érseki palotába tértek, hol 2 órakor 104 személyre díszebéd tartatott, mely­nek élénkségét a katonai zenekar válogatott darabokkal ne­velte mindaddig, mig a szebbnél-szebb áldomás-szózatok nem emelkedtek fel, első, ki felállásra lelkesite bennünket, volt nuncius ő­nmlga, ki jeles latinsággal ő szentségét, s kik vele lélekben mindig egyek valának, a nemes magyar nemzetet és biboros főpapját üdvözlé. *) Nyomban ő emja e cs. kir. ap. Fölségének hódolt üdvpohárral, és szűnni nem akaró él­jenek és á gyumorai hasogatták az egeket ; majd a nuncius ő exja és az egyházi és világi résztvevőkért ürittetett egy­egy billikom, azután szót emelt a carthagói érsek Hajnald­ő exja, és demosthenesi lelket, szivet gyújtó ékesszállással él­tette a naphősét ő eminentiáját, majd az esztergomi főkáp­talan nevében b. Fekete Mihály nagyprépost, a pozsonyi káp­talan részéről Schumichrast Mihály és Miksik Imre, s a n. szombati káptalanéról Homoky József kanonok urak, s a Saluto hanc civitatem in monte positam, quam furor inimicorum non tanget ; hunc hortum conclusum, in quo electum semen ab optimo cultore satum pulcherrimos flores, fructusque afférét suavissimos, dignos terra benefica, ex qua gignuntur ; dignos educatorum solertia ; dignos altissimo fine cui destinantur. Salutent, et una mecum laetentur omnes illustrissimi et amplissimi viri liic adstantes, mecumque méritas emmo principi agant gratias, qui excitandis aedibus seminarii intentus, ecclesiae Srigoniensi incrementum, et rei catholicae praebuit augmentum. Laetabitur etiam summus pontifex, cui referre non omittam, quae rursus invisens hanc illustrem plagam, oculis vidi, et auribus audivi. Di­cam, quanti fiat hoc religionis monimentum apud nobilissimam gentem hun­garam, quae quantum cultissima est, tantum eminenter catholica ; quan­tum devota Augustissimo imperátori et regi apostolico, tantum summo pontifici, omnium fidelium patri addictissima. Gaudio equidem superabun­dant Beatissimus Pater, qui praedecessorum suorum exempla secutus, sic­ut in luctu gentis hungaricae lúgot, ita in exsultatione eius exsultat. Non dubito, quin et paierais summi pontificis in Hungáriám studiis generosus quoque Hungarorum animus apprime respondeat. Quodsi nobilis haec gens, occurrente discrimine regis sui in patriae obsequium currens, celeberrima ilia verba dixit : „Moriamur pro rege nostro," certe ad religionem tuendam insurgens, in discrimine Sanctissimi Patris unanimiter clamabit : .,Moriamur pro pontifice nostro !" Ut denique solemnia huius diei splendidissima, laetissima quoque évadant : animo concordi dicamus, ut magnauimus princeps, qui tanta be­nevolentia et sollicitudine regnum hungaricum prosequitur, Augustissimus Imperator et rex apostolicus lougaevus et incolumis vivat ! Vivat etiam Emmus Cardinalis Primas, ettamdiu vivat, ut ad multos annoscopiosissimos fructus suorumoperum videat,et colligat. Vivat! (P. H.) lelkipásztorkodó papság nevében Sujánszky Antal prépost és pesti pleb­­ur szónokoltak, s ez ünnepi áldomások a jeles vendégek szívveréseit hallhatókká, s éljeneiket oly hatalma­sokká varázsolták, hogy szinte az ablakok zengtek az öröm kitöréseikor. Ez valóban hatalmas egy áldomás vala ! 4 órakor hagytuk el a táblát, minden vendég mara­dandó emléket is von magával, s pedig szivében a kegyelmes házi ur iránti forróbb szeretetet; és kezében ama 3 rendbeli versezetet, melyet az uj papnevelde felszentelése alkalmából ő eminentiája tiszteletére ugyanazon nevelde Sárváry András áldozár részéről közöltettek ; nem különben 1 költe­mény ugyan Sárvárytól IX. Pius szentséges atyánk koro­názása XX-dik évnapjára. — Különösen ki kell emelnünk egy becses emlék-nyom­tatványt, mely ez úttal ő eminentiája költségén ily czim alatt igen díszesen kiadatott: „Constitutiones synodales Almae Ecclesiae Strigoniensis A. D. MCCCCL. quas cum ab Emi­nentissimo Cardinale Pr. Primate R. H. J. B. Scitovszky E. M. S- Archi-Episcopo VIII Idus octobris inaugurarentur aedes antiquissimi Seminarii S. Stephani cum Mariano con­iuncti, ad fidem vetusti libri Bibliotheciae Caes. Vindobonen­sis edidit Proemio instruxit notisque illustravit Josephus Dankó E. M S. Canonicus honorarius." Folio 35 lap. Este 6 órakor az uj neveldében szavallati­ ének-akadé­mia volt, melyre ő emjával magas vendégei is megjelentek, s a díszteremben helyt foglalva, szinte 8 óráig a növendék papok következő előadásait élvezettel végig hallgatni mél­tóztattak : 1. Salutatio DD. hospitum; beszéd Tretter Má­tyástól. 2. Orate Deum Ének. Dallamát szerző Seyler Ká­roly. 3 Az apostoli királyok érdemei a nevelés és oktatás ügye körül. Beszéd Klimstein Józseftől. 4. Nephymnum. 5 Merita Repporum Strig. de scientiis et educatione. Beszéd Podhragyay Páltól. 6. Föl Sionna. Ének. Dallama Seyler Károlytól. 7. Oláh Miklós, latin költemény Fehérváry Fe­rencztől, szavalja Vincze Károly. 8. Pápa-hymnus. — A sza­valmányok és az összhangzólag szépen éneklő növendékség működése a köztetszést megnyerték. Evvel az avatási ünnepély befejeztetett, és pedig mél­tóság­teljesen és lelkesen. E nap egyházi történetünk egy szép lapját képezendi, mely Scitovszky bibornok-primás ne­vével, bámulandó műveivel, papsága és hívei hű ragaszko­dásával a magyar egyházat a legkésőbb korban is dicsőség­gel, áldással örökitendi. Majer István. *) „Laetissima est dies haec, solemnis, memorabilis, in qua venera­biles episcopi, reverendissimi canonici, sacerdotes et amplissimi viri unde­quaque convenerunt, ut novissimum operum emmi primatis oculis usur­pent, dignis que Iaudibus celebreut. Ego quoque summi pontificis nuncius veneratione, et peculiari necessitudine motus, tantae industriae et apo­stolico zelo emmi principis publicum debeo reddere testimonium. Maxime quidem laetor, quod eramus primas divinis scripturis sem­per animo insistens, et optime sciens, Samuelem in circuitu templi moran­tem a Deo esse vocatum, sollicite et ipse curaverit, ut Samueles novelli domum habeant prope templum, atque ita absolutum sit opus summi sacer­dotis, qui instauravit ecclesiam, aedificavit templum. Saluto itaque ego primus nobilissimam hanc domum, quae auspiciis emmi principis ad honorem perrillustrishungaraegentis exsurgit, ubi inven­tus ecclesiastica optimis imbuta studiis, scholisqueedocta catholicam fidem et disciplinam verbo et opere postea populum docebit. EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK. Cs ap. kir. Felsége a győri székeskáptalannál következő foko­zatos előléptetést legkegyelmesebben helybenhagyni méltóztatott : Putz ol­vasó-, Sterne Ferdinánd éneklő-, Szerdahelyi Antal őrkanonokká, Hauszer Fábián székesegyházi, Zerpák János soproni, Nogáll Károly mosoni, Winterl Antal lócsi, Mayerhofer János komáromi főesperessé. UJ-BRITTANIA, (Missiói tudósítások.) Íme ez egész élete hónapokon át egy hitküldésnek a pusztaságban, vagy sötét erdőink közepette. Mit mondjak az élelemről ? hal és mindig csak hal ; igaz, hogy különféle nemű, de ne feledd barátom, hogy nincs más hozzá semmi adalék — étvágyun­kon kívül, még kenyér sem. N­a igaz, hogy a hal mártást kiván, még igazabb, hogy enélkül semmit sem ér Néha néha

Next