Palásthy Pál szerk.: Religio, 1867. 1. félév
33. szám
264 )— Gérimont úr a „szabad gondolat" nevében halotti beszédét így végezte: „Mondottuk — így szólt — hogy bölcsészete szelid és türelmes volt. Goffart nem hajtott fejet változhatatlan vallási formulák előtt. Nem mondott le szabad akaratáról, hogy már egészen kész vallási eszméket elfogadjon, és nem mentette fel magát a dolgok miként, és miértjének kutatásától. Magasabb eszméje volt az emberi észről, és ennek tevékenységéről. Ő egyike volt a régi „szabad gondolat" társulata alapítóinak, mely társulat czélja a szabad vizsgálat és türelem (! !) elveit terjeszteni. És Goffart végórájában nem tagadta meg meggyőződését, melyet egész életében vallott." Ezen esemény, ha elszomoritja egyetemünk barátait, mely eddig tisztelte polgárainak vallási lelkületét, felderitendi egyszersmind kormányunk szándékait, mely kormány a régi egyetemet is a gandi egyetem istentelenségének színvonalára leszállítja. Az, mi bennünket leginkább megszomorít, ama tapasztalás, hogy a solidárisok egyik társuk végdicsőítésére senkit sem találtak, ki az egyetemhez Frére-Bara minister által nevezett tanárt istentelen beszédben felülmúlhatta volna. Ismételjük, mi Goffart halálos órájának jeleneteit azért tettük közzé, mivel ismerni szükség a „szabad gondolkozók" utálatos fondorkodásait. VEGYESEK A valláso s közoktatási ministérium, mikint a lapok írják, nyolcz osztálylyal szerveztetett. Ujonczok vagyunk, az egész csak kísérlet, azért a főnök felfogása szerint megy minden, in quatuor istis illae octo, et in octo istis illae quatuor continentur. Nyolcz osztály volna tehát most, u. m. 1, 2) vallásos, s elemi tanodák ügyei ; 3) egyetem, műegyetem, jogi akadémiák, lyceumok ; 4) középtanodák, s reáliskolák ; 6) a g. n. e. cultusügyek ; 6) a prot. ügyek ; 7) museum, akadémia, alapítványok ; 8) a vallás-, tan-, s egyetemi alap gazdászati része. — Béketűrést ajánlunk az 1, 2. osztálynak a sok kérelmezésekben, a 6-diknak pedig az otiosus tolligazításban, s némileg magántömlöcz-rendszerben. Ott igen sok, itt igen kevés lesz a teendő, a 8-dik osztály pedig csak a juhokat, ökröket, bakokat, s szamarakat fogja berubrikázni. — Jó volna más osztályt is segélyül adni a két elsőnek, és az egy utolsónak. A pécsi székesegyháznak a fájdalmas Szűzanyáról nevezett kápolnácskája földiszitése 3851 frt. 53 krba került, amely összeghez a pécsi székesegyház pénztára 2400 fttal járult, a többi költséget, vagyis : 2451 ft. 53 krt. ns. Jónás József apát és pécsi őrkanonok úr ajánlotta föl. Isten áldja meg érette ! (Ksz.) Adakozások. Minthogy tudomásunk van róla, tehát kötelességünk hirdetni, hogy a paksi kath. néptanoda épitésére nölgy és ft. Girk György, pécsi püspök ur a paksi kath. közönségnek 2000 ftot, volt kegyes kölcsön adni oly föltétel alatt, hogy ez összeg csak 3 évmúlva fizettessék neki vissza. — Mélt. és ft. Daróczy Zsigmond pápai praelatus és püspökhelyettes ur pedig, ki a paksi szegény iskolások fölsegélyezésére pár év előtt már 2100 frtból álló alapítványt ten le, legújabban ismét 200, ns. és ft. Virág Mihály apát, főesperes és pécsi kanonok ur 100 és ns. és ft. Sláby Ferencz, pécsi kanonok ur szintén 100 ftot ajándékozának a nevezett tanoda építkezési költségei fedezésére. (Ksz.) Szent Péter 18 százados ünnepére az előkészületek már léteznek. Jun. 29-én a pápa sz. Péter templomában, másnap a városon kívüli sz. Pál templomában fog nagymisét mondani, a laterani sz. Jánosnak, a világon legelső basilikájában pedig naponta capella papalis tartatni. Jul. 7-én boldog Josaphat fog a szentek közé?!avattatni itt a földön, aki az egekben már élvezi az ÖJ!a boldogságot. Julius 14-én pedig 205 japonai martyr szentté avattatása fog tartatni. Julius végén fognak tehát az oda zarándokoló püspökök viszszatérni hazájukban , és boldogok, akik eme zarándokolást megtehetik, örök időre emlékül, buzdításul szóló cselekedetet fognak tenni, melyre ezer év után is fog a buzgó egyházi lélek hivatkozni. De capite est certamen , áldott, aki küzdhetett. Strommer Pál, szent-benedekrendű, a kőszegi rendi háznak főnöke, a gymnasium igazgatója ápril 20-án, munkás életének 54-dik, szerzetes fogadalmának 30-dik évében ájtatosan meghalt. Waldfogl Károly, pécsmegyei pap, szent-erzsébeti káplán előfizetési felhívást tesz az általa irt, s húsvét után megjelenő munkára : „A közös iskolák kérdése, különös tekintettel a magyar nép erkölcsi s nemzeti nevelésére," ára 40 kr. — A megrendelések a t.iróhoz szent-Erzsébetre u. p. Pécsvárad, vagy pedig a ,Kalauz" szerkesztőségéhez Pécsre küldendők. Aki tiz példányt megrendel, ezeket az iró bérmentesen fogja a postán küldeni. Szepessy Imre kegyes-iskola-rendü áldozat, a classicus korú latin írókkal méltán vetélkedő latin versezettel tisztelte meg mélt.s főt. Bíró László szathmári püspöknek székfoglalását. ,Magyar Sión mártiusi füzetében Knauz N. folytatja a magyar egyház szertartásos könyveinek, illetőleg szertartásainak ismertetését, — Jedlicska Pál a vágujhelyi prépostság történetét adja, — Beke A. az erdélyi székesegyház készletét ismerteti, — Telgárti Lipót a csetneki plébánia történetéből hoz adatokat. A levelestár a nagyszombati iskola szabályairól hoz okmányt, a posonyi káptalan kéziratainak ismertetése folytattatik, a tárcza értekezést, könyvismertetést, személyzetieket tartalmaz. Egy röpirat küldetett be szerkesztőségünkhöz, e czím alatt : „Die Judenfrage 1848 und 1867." írója a zsidó kérdés minél hamarábbi megoldását követeli, s azért tiltakozik az emancipationak a bevándorlásról szóló törvényekkeli összecsatolása ellen, mert ő ebben azt sejti, mintha a zsidó kérdés ezen ürügy alatt eltemettetnék. Czélja : egyenlő polgári jog a zsidóknak a keresztényekkel. Ennek bevitatására társadalmi, vallási érveket fel nem hoz, habár e kérdésben ezek a fők, csak politikus okokkal harczol. Szerettünk volna ezekre nézve is szilárd érvekre találhatni. Az író úgy véli, hogy az emancipatio már kész dolog, pedig csalatkozhatik is nagy bizalmában. A felhozott okokat példátlanul gyengéknek találjuk. Így például : a nemzetek műveltségének fokmérője a zsidók felszabadítása, holott tudjuk, hogy ezen felszabadítás alig számít 60 évet, néhol pedig alig 5 évet. Ezen nemzetek tehát ezelőtt igen lent álltak volna a műveltségben. Mondja, hogy a zsidók egész szívvel lélekkel élnek-halnak a hazáért (5. 1.), a 7-dik lapon pedig említi, hogy a zsidók az egész világon solidaritásban vannak egymással, vagyis sehol sincs hazájok. Panaszt emel, hogy csak a zsidók illettetnek méltatlansággal; erre nézve jól tenné az ízó, ha a bécsi zsidóknak megirná, ne méltatlankodjanak ők egyedül a keresztény kath. religio ellen. Valóban nagy türelme lehet a bécsi keresztényeknek, hogy annyi impertinentiát megengednek szent vallásuk ellen. Emancipálhatják a zsidókat nem tudjuk mitől, de miben kellene a keresztényeket emancipálni a zsidóktól ? azt jól tudjuk. Kegyes adakozás. Az apatini sz.-olvasó-egylet a szentatyának péterfillért . . 10 sz. o. é. Felelős szerkesztő s kiadó-tulajdonos PALÁSTHY PÁL. Nyomatott Pesten 1867. Kocsi Sándor által (Krkstvy, Galgóczy és Kocsi nyomdájában) Halpiacz és aldunasor sarkán. 9. sz. a.