Horing Károly szerk.: Religio, 1873. 2. félév
51. szám
406 szönetet mond nyos s főtisztelendő Sláby Ferencz nagyprépost és fidő Széplaky Ferencz aba-ligeti esperes-plebános uraknak azon maecenási nagylelkűségért, melylyel amaz 150 frttal, emez pedig 50 frttal Hahn-Hahn Ida grófnő „Peregrin" czimü, általunk leforditott regénye kiadási költségeinek fedezéséhez járulni kegyeskedtek. A munka márcziusban fog megjelenni, s előfizetési ára a 3 kötetnek 3 frt. Ez alkalommal fogadják köszönetünket azon jóakaratú pártfogóink is, kik könyvtárunk javára szentmiséket vállaltak fel, nevezetesen: Csaplár Ignácz, felső-nyéki plébános 50, Gluics Anselm, sz. Ferencz áld. olaszi kpl. 50, Kutor Ferencz, tótkeszi plébános 25, Kőmives Gyula döbröközi káplán 20, Marsó Ede, radikovcei plébános 20, Modrosics Balázs, kurdi káplán 20, Stallenberger József, paksi esp.pleb. 20, Széplaky Ferencz, abaligeti esp.-pleb. 20, Zsiga Vendel, sz.-iváni plébános 15, Onczay Győző baáni káplán 12, Haragó Ferencz, berkesdi káplán 10, Kremmer Ede, hg. r. áldozár Pécsett 10, Molnár János, dorogi plébános 10, Niki Ferencz pálfai káplán 10, Rang Nándor karkáplán Pécsett 10, Vidák József, hetvehelyi plébános 10, Herr Ágost, gödrei plébános 6, Pintér József, apari plébános 6, Udvardy János, vásáros-dombói plébános 6, Bartoss Ignácz, monostori plébános 5, Schippert József, sz.-györgyi plébános 5, Nagys. és fót. Bocsor Antal szegszárdi prép. 3. Az intentiókat köszönettel fogjuk az illetőknek megküldeni. Kérésünk ismétlése mellett maradtunk Pécsett, 1873. decz. 17-én, fedőszerk. urnak tisztelői a „sz. Pál-társulata tagjai. Róma, 1873. decz. 17. Az uj b i b o r n o k o k. Az indiscretio vádja nélkül közölhetem a ,r religio t. közönségével amaz örvendetes hírt, melyet a Vaticánból sugalmazott lapok is teljesen megerősítnek már, miszerint a f. hó 22-én tartandó consistoriumban Magyarország hg.-primásával, főmit. Simor János úrral együtt tizenkét egyházfőnek fog átnyujtatni a bibornoki kalap. Az újonnan kinevezendő egyházfejedelmek név és sor szerint ezek : 1) Falcinelli Antoniacci Marian, athenei érsek in partibus, bécsi nuntius, a montecassinói benczések családjából, született Assisiben 1806. nov. 16. 2) Herczeg Chigi Flavius, myrai érsek in partibus, párisi nuntius, született Rómában, 1810. május 31. 3) Franchi Sándor, thessalonikai érsek in partibus, madridi nuntius, született Rómában, 1819. jun. 25. 4) Oreglia Lajos de Santo Stefano, damietti érsek in partibus, lissaboni nuntius, a mondovii megyéből, született Renében, 1828. jul. 9. 5) Guibert József Ipoly, párisi érsek, született Aixben, 1802. decz. 12. 6) Regnier Ferencz, cambrayi érsek, született S. Quentinben, 1807. jun. 1. 7) Simor János, Magyarország herczeg-primása, esztergomi érsek, született Székesfehérvárott 1813. aug. 23. 8) Tarnóczy Miksa, salzburgi érsek, született Schwatzban 1806. oct. 24. 9) Cardoso Moraes Ignácz, lissaboni érsek, született Murciában, 1811. decz. 20. 10) Barrio Marian Fernandez, valenciai érsek, született Jaccában, 1805. nov. 22. 11) Tarquini atya, jézustársasági tag, kitűnő jogtudós, ki, mielőtt a társaságba lépett volna, Olaszhonnak egyik legkitűnőbb ügyvéde volt ; mondják az egyháziak miszerint kényezve utasította vissza a bibornoki méltóságot, mint egyszerű jezsuita óhajtván meghalni és csak a pápa parancsára engedelmességből fogadta el. 12) Martinelli atya, sz. Ágoston szerzetéből, theologiai tanár a sz. Apolinárról elnevezett papnöveldében. Heten lőnek a pápai nemes testőrségből megbizva, kik a bibornoki jelvényeket az illetőknek megvigyék. Franchi monsignore, ki jelenleg itt időzik, ugy a valenciai érsek személyesen veendik át. Annak idején bővebben írok. Rövid értesítésemnek mi lehetne megfelelőbb befejezése, mint ha magyar egyházunk fejére fennen hangoztatom, miszerint őt egyházunk és hazánk javára az isteni Gondviselés sokáig éltesse ! Éljen ! Bartalos Gyula. Berlin. A corruptio nőttön nő ; nem , ultramontán lapok, hanem a szélsők egyik legszélsőbbikének, a ,Neue Social-Demokrati--nak tudósítása szerint. E lap 1. évi 132. számában ezeket írja : „A mai állam nem keresztény többé ; a mammon sütötte rá bélyegét, s a zsidóság sokkal nagyobb hatalom, mint az úgynevezett keresztény egyház. Az egész társadalom a pénzzacskónak alázatos szolgájává csapott fel, de az uralkodó faj mégis csak azokból áll, kiket Jézus a maga idején a templomból kiűzött" . . . Így a socialistikus lap, s nincs okunk állításait kétségbe vonni, annál kevésbbé, minthogy az ,Allgem. Luther. Kirchenzig is keservesen panaszkodik az uralkodó corruptio ellen : „Daczára azon borzasztó tapasztalatoknak, melyeket a közönség legújabban az ,alapítási üzelmekkel tett, mégsem mondhatni, hogy e tekintetben javulás s kijózanodás állott volna be. A nevek, czimek, ürügyek s czégérek megváltoztak némileg, de a dolog ugyanaz maradt ; a hiszékenyek, pénz-, bir-, szóval nyerészkedési vágy által elragadtatva, ma csak úgy kerülnek a lépre, mint ezelőtt egy esztendővel, meggazdagodni, s pedig gyorsan meggazdagodni, ezt akarja mindenki, dolgozni, fáradni senki !" Hasonló lamentabilis hangon jajgat a protestáns lap, a hitfelei közt tapasztalható vallási közöny felett. „Ama kevés templom, mely jobb időkben épült, a háztengernek óriási hullámai közt mindinkább jobban merül el az utak vaspályaindóházi stélben épülnek, ama fényes protestáns dóm, melyet évtizedek óta epedve várunk, úgy látszik, soha sem fog létesülni ; egy óriási plébániában nincs annyi vallásos érzelmű keresztény, hogy egyháztanácsot lehessen alkotni, szóval, meg a legbátrabb, legvérmesebb alkatú szív is lassanlassan el kezdi hinni, hogy minden el van veszve, s hogy nincs többé remény hozzá, hogy visszahódítsuk valaha, ami visszahozhatlanul veszendőbe ment.... A társadalmi viszonyok villámgyorsasággal fejlődő végfeloszlásnak indultak, s a háttérben a német commune lappang". Ebben csakugyan van valami , nézzük csak, mit a fent idézett ,Neue Social-Dem. néhány nappal előbb, a 126. számban erre nézve mond : „Az egyház s a nemesség már le vannak szorítva a politika s a társadalmi befolyás teréről. Most a nyárspolgár uralkodik, de azoknak lábai, akik eltemetni fogják azt is, már az ajtónál vannak Felvilágon