Breznay Béla szerk.: Religio, 1878. 1. félév

25. szám

/CMegye 63 ^Megjelenik e lap heten-0/1 ; kint kétszer :­­ szerdán és szombaton ; i Előfizetési dij : ; ; félévre helyben s posta- ; • küldéssel 5 frt. ; Szerkesztői Zafcás.Budán ; | II. máliautcza 550. hova ; s a lap szellemi részét illető i s minden küldemények in- ; '( tézendők. %Zs­­LÖ'C HARMINCZHETEDIK ÉVFOLYAM. vElői IXLI. Előfizethetni minden kir. v postahivatalnál , Budán a szerkesztőnél, Pesten Kocsi Sándor nyomdai irodájában, or­szágút 39-k szám alatt, hova a netaláni, nyitott levélben bérmentes re­clamátiók intézendők. Budapesten, márcz. 27. 25. I. Félév, 1878. Tartalom: A kath. egyház gyásza és öröme. — Jézus szeretete a bűnbánók iránt. — Egyházi tudósitások: Pest. Két interpellatio. Erdély. Főpásztori körlevél IX. Pius halála és XIII. Leo megválasztatása alkalmából. Róma. Krisztus Rómá­ban. Paris. A forradalmi sajtónak támadásai. — Irodalom. — Vegyesek. RELIGIO. KATH. EGYHÁZI S IRODALMI FOLYÓIRAT. ^ I­S*^ •vSS** A kath. egyház gyásza és öröme. Irta Maszlagh­y Ferencz. II. A pápa temetése után, mint gondolni lehet, a legnehezebb feladattal áll a szemközt a sz. collegium. A bibornokok túlnyomó számban már jelen valának, s összesen csak négyen hiányoztak. Amat bibornok, a bibornoki collegium legidősbje és eszerint dékánja, betegsége miatt maradt el a congregatióktól, de előre kijelenté, hogy halálos ágyán is bevitetendi magát a conclavéba. A collegium tehát túlnyomólag egész lévén, a pápa temetése után megkezdé rendes üléseit. A terem, mely e ténykedésre kiszemeltetett, a svájczi testőrség colossalis terme mellett levő kisebb terem­ből nyilt egy másikba, mely a meghalt pápa ma­gán lakosztályaival szoros kapcsolatban állott. Ezen előteremben e pápai nemes testőrök tartózkodtak, számra tizenketten egy kapitány vezénylete mellett. Egy közülük rendesen kivont karddal a tanácskoz­mányi terem ajtajánál őrt állott , a­melynek ajtaja kívülről lett bezárva. Midőn belülről az ajtón zörög­tek, a pápa magánkomornyikja kívülről felnyitá az ajtót, a szolgálattevő nemes testőrök sorba állottak, s a kijövő bibornokokat üdvözölték. A bibornokok kisérő papjai ezen előteremben vagy a mellékteremben tartózkodtak. Egytől egyig fe­ketébe voltak öltözve, s az előírt szabály szerint a bi­bornokok kalapjait tárták kezeikben. A kalapokon, melyek a rendes használatra voltak kijelölve, egy­szerű, vékony bíborszalag jelzé a bibornoki magas méltóságot. A congregatiók rendesen fél tízkor délelőtt kez­dődtek a pápa temetése előtt. Ezentúl azonban csak az exequiák végeztével. A terem, melyben a sz. col­legium üléseit tartá, a pápa egyik fogadó terme volt , jelenbeni a gyűlésekre berendezve. Félkör alakú, rop­pant hosszú és zöld posztóval bevont asztal volt a teremben elhelyezve, melynél a bibornokok korrend, illetőleg kinevezési rend szerint ültek. A bíbornokok az üléseken rendesen violaszínű talárban és ugyan­oly szinű palástban jelentek meg. A congregatiókon di Pietro, a collegium aldékánja elnökölt. Február 15-én, a pápa temetése után való má­sodik napon tartatott az első requiem a Sistina ká­polnában. Az egész kápolna megtelt ájtatoskodók­kal. Mint tudva van, a különben kicsiny és szű­k ká­polnát egy másfél ölnyi magas deszkafal két részre osztja. A benső részben csak a bibornokok és udvari papjaik voltak, — a külső elválasztott helyen a be­menettől jobbra a nők, kivétel nélkül mély gyász­ban, s balra a férfiak, hasonlóképen feketébe öltözve, foglaltak helyet. A nők a város legelőkelőbb höl­gyeiből, a diplomaták családjaiból, s azok valának, kik ez ünnepélyre meghivót nyertek, a férfiakat Róma ősrégi nemesei, a diplomaták, követségi tagok, meghívott vendégek képezték. Az ajtónál a nemes gárda tagjai állottak, kik senkit, kinek joga a kápol­nába belépni nem volt, be nem bocsátottak. A kápolna közepén, közel az oltárhoz volt a nagyszerű katafalk fölemelve. Részemről, ki azt kö­zelről és hosszan szemléltem, nem mondhatok róla dicséretest. A faemelvény nagyon is egyszerű volt, gyertyák ezernyi halmaza tette fényessé. Az epistola oldalán, közel a deszkafalazathoz van a nyílt karzat, melyen a sistinai híres énekkar a gyászdalokat min­den zenei kíséret nélkül éneklé. Sajátságos volt eb­ben, hogy a requiem részleteit először choraléban, a gregorianum szerint, azután pedig vegyes karban adták elő. Annyi tény, hogy ily­enekhez hasonló nincs még egy a világon, s a sistinai énekkarnak ritka tökélyét úgy az előadásban általán, mint az egyes részletek m­ancirozásában felülmúlni alig lehet. Hét év múlt el Róma elfoglalása óta és e hét 25

Next