Breznay Béla szerk.: Religio, 1878. 1. félév
26. szám
/^Megjelenik e lap heten"" kint kétszer : : szerdán és szombaton . Előfizetési dij : félévre helyben s postaküldéssel 5 frt. : Szerkesztői lakás.Budán : II. máriautcza 550. hova ! a lap szellemi részét illető ; minden küldemények intézendők. IPSt- ÉSTÁ ^ HARMINCZHETEDIK ÉVFOLYAM. r:vfi lefizethetni minden ] postahivatalnál . ; Budán a szerkesztőnél. • Pesten Kocsi Sándor , nyomdai irodájában, országut 39-k szám alatt, ; hova a netaláni, nyitott levélben bérmentes re-clamátiók intézendők. ( ctc).Budapesten. márcz. 30. 26. I. Félév, 1878. Tartalom : A kath. egyház gyásza és öröme. — Jézus szeretete a bűnbánók iránt. — Egyházi tudósítások : Pest. Érdekes vallomások. Esztergom. — Eminentiája a herczegprimás. Székesfehérvár. Főpásztori körlevél IX. Pius halála és XIII. Leo megválasztatása alkalmából. Róma. Krisztus Rómában. — Irodalom. — Vegyesek. RELIGIO. KATH. EGYHÁZI S IRODALMI FOLYÓIRAT. A kath. egyház gyásza és öröme. Irta Maszlaghy Ferencz. * (Vége.) Nem vagyok képes csak parányi részben is lefesteni azon érzelmeket, melyek egész valóm fölött uralgának, midőn a conclavéban tudtam magamat, szemben világraszóló eseményekkel, melyeknek végeredményét, lefolyását nem is gyanithattam. Midőn kicsiny szobácskámban, mely felette szerényen volt bútorozva, s csakis a legszükségesebbekre szoritkozott, először elhelyezkedtem, valamely fájdalmas és édes érzés vett erőt rajtam. Ha mint hideg szemlélője az eseményeknek a jövőbe tekintek, megdöbbentem e gondolat előtt, hogy a sors esélyeinek meredélyén állhatok, s csak Isten végtelen bölcsesége tudja mily uton módon s minő állapotok között fogok innét távozni ; de ha mint ember szemlélém az eseményeket, tekintve, hogy Istennek véghetlen jósága s irántam való meg nem érdemelt kegyelme tett engemet ez oly ritka jelenetek és események közvetlen tanujává, szivem örömmel és hálával telt el. S ez első gondolatok, ott a conclave csendes kis szobácskájában, inkább lélekemelők mint leverők valának.Valamely titkos érzés sugalmának látszék lenni azon meggyőződés, mely a conclavénak majdnem összes tagjain mutatkozik : az, hogy a választás aktusa várakozáson felül hamar meg fog történni, s históriai nevezetességű fogságunk hamarabb véget érene, mintsem gondolnánk. Annyi tény, hogy a conclave legalább is egy hónapra készült el, ugyanannyi időre ellátván magát. Magam, ha érzelmeim és tapasztalataimnak hű képét akarom adni, meg kell vallanom, hogy e nap estéjén egy hónapról, másnap, a szavazás után, két három hétről, ugyanaz napon este egy hétről álmodoztam. Pedig harmadnapra már a választás megtörtént. Mindaz mit itt írok, az érzelmek bizonyos elfogultsága alatt van írva. Ennek okai vannak ! Ha a történetíró szerepét jelenben magamra nem vettem volna, sokról kellene hallgatnom és ugyanannyiról szólanom ; de mivel utóvégre is ezen események nem óhajtják a homályt, sőt azt sem tudom, hogy inopportunum lenne szólani a conclave benső eseményeiről akkor, midőn az egész művelt világ, hódolatának készségében a legnagyobb tisztelettel és kegyelettel szól róla, azt, mi a katholikus világot e benső zárt életről érdekelheti, elmondani bátorkodom. A német lapok a scrutiniumok eredményeit közölték, teljes részletességgel, (Peccit kivéve, valamenyit roszul és helytelenül.) a franczia időszaki sajtó a conclave eseményeit, annak lefolyását, adatot adván az egyház történelméhez, elég híven közölte : az olasz lapok, a conclave megszűnte után annak legfontosabb részleteit tették nyilvánosakká. Ez ad jogot nekem is, hogy bizonyos mértékkel élve, a conclavéről én is szólni bátorkodjam, mint ki annak tagja és közvetlen tanuja valék. A conclave összeülésének estéjén, miután Chigi herczeg az egyetlen bejárást elzárta, s minden bibornok szobájába, illetőleg helyiségébe vonult, fél nyolcz után jött a vizsgáló bizottság, mely minden egyes lakosztályt szorosan szemügyre vett. Hozzánk Schwarzenberg bibornok lépett be Randi bibornokkal, egy fáklyavivő kiséretében, ki az ajtónál maradt. A bibornokok megvizsgálták a szobákat s tovább mentek. Puszta formalitás ez, — bár állítólag minden nap meg kell történnie, — de csak egyszer történt. A látogatás után a bécsi bibornok érsek udvari papjával lehivattam a Sistina kápolnába, hogy a conclavisták szokásos esküjét letegyem. Az eskü-