Breznay Béla szerk.: Religio, 1879. 1. félév
39. szám
'308 segítségével behatolt a szegény kunyhójába úgy, mint a gazdag palotájába. Emlékezzünk csak vissza a mult század encyclopaedistáira és azok pokoli működésére. Encyclopaediák nélkül már nem lehet el korunk. A munkás polgárnak, magasállású hivatalnoknak drága minden percre, a világának nehezére esik, a dámának unalmára van valamely hoszszabb értekezés elolvasása. De azért ők gyorsan akarnak fölvilágosítást valamely újságban olvasott vagy társalgásban hallott szóra vagy eseményre nézve. És ezt megtalálhatják a Conversations-Lexiconokban, melyeket a legközelebbi könyvárusnál megszereznek. Ez a Lexicon a mostani viszonyok szerint pedig alighanem destructiv irányú leszen. Hiszen még a külföld sem bővelkedik az ilyen katholikus encyclopaediákban.3) Pedig talán nincs is más mód, melylyel a mai korban a nagy közönség véleményére és elveire nagyobb befolyást lehetne gyakorolni, mint az ily fajta könyvek által. Átlátták ezt már régen a katholikusok és iparkodtak is e befolyást lehetőleg ellensúlyozni. E végből alapítottak mindenféle könyvterjesztő társulatokat. Ilyen van Francziaországban három, Németországban három) és édes hazánkban a már 5000 tagot számító Sz.István-Társulat. Ezek közöl azonban majdnem mindegyiknek a másiktól eltérő speciális czéljuk van. Így keletkezett Ausztriában is egy társulat, melynek közvetlen czélja a társadalom különböző rétegeinek, de különösen a szegényebb középosztálynak kezében naponkint jelentékeny számú keresztény könyvet szolgáltatni. Ez a társulat csendben keletkezett és nagy hangú hirdetések nélkül üdvösen működik minduntalan. Az 1866-iki zavaros idők után rászánta magát egy egyszerű áldozó pap, hogy Bécsben a sok mindenféle részirányú iratok ellenében egy gyorsan terjedő jó könyvekből álló könyvtárt alapít. Ezt pedig csak a gazdagok és szegények egy társulatba való egyesítése által eszközölhette. Elnevezte a társulatot működéséről, mert mindig „kis apostolságnak (das kleine Apostolat) modta. A társulat leirását alapitója szavai nyomán adjuk. (Folyt. köv.) DECRETUM quo praecipitur, ut scripta quae Sanctorum canonizationem respiciunt, solummodo imprimi debeant a typographis, qui ab officio et auctoritate patris S. Palatii apostolid magistri rite dependent. Sacra Rituum Congregatio Causarum Beatificationis Servorum Dei et Canonizationis Beatorum, quae eius examini proponuntur summum gravitatem perpendens sui muneris esse duxit illa praecavere pericula, quae ex inconsulta , evulgatione eorumdem Servorum Dei rerum gestarum, ac iudiciarium de super disquisitionum, luctuosissimis hisce temporibus, facile oriri possent. Perpensis itaque accurate Decretis same. Alexandri Papae VII. die 19 et 23 Julii anni 1661, statuendum censuit, ut, firma lege nullibi extra Urbein imprimendi quaelibet eiusmodi scripta, in Urbe ipsa, durantibus praedictis rerum publicarum conditionibus, vel donee aliter a Sede Apostolica provisum fuerit, eadem nonnisi a Typographis imprimi valeant, qui ab officio et auctoritate Patris S. Palatii Apostoliéi Magistri rite dependent, ab eoque approbati habentur. Si secus quaelibet e praefatis scripturis praelo excusa fuerit, tamquam irrita prorsus ac nulla a S. Congregationis Officialibus haberi debeat. Et ita declaravit ac statuit. Die 30 Januarii 1878. Facta autein de praemissis Sanctissimo Domino Nostro Leoni Papae XIII. per me infrascriptum Secretarium fideli relatione, idem Sanctissimus Dominus No3ter Decretum S. 11. C. praefatum approbavit, et ita in posterum servari mandavit. Contrariis non obstantibus quibuscumque. Die 7 Mártii anni eiusdem. Fr. Th. Maria card. Martineiii Loco sigilli. S. R. C. Praefectus. EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK. Budapest, május 13. Molnár Aladár védelme. — Aki valaha bűnügyi tárgyaláson jelen volt, vagy ilyenről olvasott, — és ki az, kinek napjainkban ilyesmiben része nem lett volna? — annak önkénytelenül is eszébe jutottak az ott tapasztaltak, vagy látottak, ha a magyar nyelvről szóló tvjavaslat tárgyalása alkalmával M. A. által a papneveldék ellen intézett támadásokat figyelemmel olvasta. Az a kínos vergődés, az a kapkodás, az az önmagának ellenmondás, melyben a bűnös bűnének öntudatában menekülni akarva a büntetés elől, a bíró keresztkérdései következtében esik : mindezt M. A. önvédelmében is feltalálhatjuk, t, ha azt tudta volna, hogy ily kelepczébe kerül akkor, midőn a papneveldéket megtámadta, talán, daczára kálvinistaságának, nem nyúlt volna e darázsfészekbe. Ő kezdetben vádló volt, lett belőle vádlott és most kínosan vergődik, mint a kalitba tartott madár, hogy menekülhessen, eviczkelődik, ha valamiképen sikerülne mégis reputatióját visszanyerni, melyet katholikus gyűlölete által, nem is gondolva, hogy az eredmény olyan lesz, mint lett, minden józan ember, minden higgadtan gondolkozó előtt eljátszott. Szánjuk-e őt ? Nem nem szánjuk, hanem példányképül mutatjuk fel mindenkinek, hogy mily semmivé lesz mindenki, aki katholikus intézményeinkhez vakmerően merészel hozzányúlni, ha azok, kik szakavatottan értik katholikus dolgainkat, a támadásokat elég bátrak csalhatatlan adatok alapján visszaverni. Nekünk valóban úgy látszik, hogy M. A. önvédelmében, ha valaha hibát elkövetett, önmagát még soha sem compromitálta így, mint a jelen esetben. Engedelmet kérünk, hogy oly dolgokat ismétlünk, melyeket már elmondtunk, de az igazság kiderítése követeli, hogy jelenleg ismételjünk. Ez a híres protestáns férfiú, a szeretetházak megalapítója, kezdetben, mint tudva van, a katholikus összes papneveldéket támadta meg. A kitűzött czél azonban nem sikerült, mert ezeket ugy Trefort ő exclja, mint papi képviselőink adatokkal támogatott védelmek alá vették , minek következtében M. A. jónak látta visszavonulót fújni és szavait oda magyarázta, hogy ő csak a nyitrai papneveldét értette, de more solito, mint liberális emberhez illik, ezt sem bizonyit 3) Nem mulaszthatom el az igen tisztelt olvasó közönség figyelmét a már az 50-es években megjelent, most pedig második lényegesen átdolgozott és a legújabb viszonyokhoz alkalmazott kiadást ért, Kerderféle „Conversations-Lexicon"-ra fölhívni. Más vagy 15 német kath. (köztük a ,Germania') és más irányú lap bírálatait olvastam, melyek a legkedvezőbbek. Eddig megjelent 39 füz., összesen lesz vagy 50 füzet. Egy füzet ára '/2 márka. n. 4) Analecten, Y. Bd IV. Heft. 627—28 s) Leuchtthurm. 1875. Wien. 85-90, 126 s köv.