Breznay Béla szerk: Religio, 1889. 2. félév
15. szám
120 RELIGIO. kormány nekik az alkotmány értelmében tartozik, sőt „a hozzájuk tartozó egyházi épületek tulajdonjogát még meg is támadja." A püspökök név szerint tiltakoznak a jansenisták és ókatholikusok által katholikus templomokban kiszolgáltatott bérmálások ellen. Lutz úr egyszer azt mondta az országgyűlésben, hogy ő elvben határozott ellensége a placetumnak és világosan kijelenté, hogy az állam nem döntheti el, kicsoda tagja vagy nem tagja valamely vallási közösségnek. És mégis, Münchenben az ókatholikusokat úgy tekinti, mintha katholikusok volnának és a bajor rendőrség meghúzatja a harangokat kath. templomokban az ókatholikusok temetésénél és feltöreti a zárt a templomokon ez utóbbiak javára. A püspökök kívánták, hogy szabad legyen a bajor papoknak tanulni Rómában a Germanikumban , hogy tanításra többé szabadkőműveseket ne alkalmazzanak , hogy az egyetemi ifjúság vallásos társulatokat szervezhessen stb. Mindezekre a reklamácziókra Lutz úr, úgymond szónok, nem méltóztatott egy szónyi választ sem adni. A püspökök emlékiratukban még két más, igen nevezetes kivánatot nyilvánítottak. Kívánták, hogy a redemtorista szerzetesrend ismét letelepedhessék Bajorországban, és hogy a kormány a szerzetesek és a papok ellen hozott kivételes törvényeket megszüntesse. A püspökök utaltak az 1874-iki német császári törvényre, amely száműzte a birodalomból a jezsuitákat és a velük rokon szerzeteket. Lutz ezt a kívánalmat nem utasítja vissza, de megelégszik annak kijelentésével, hogy a bajor kormány még nincs abban a helyzetben, hogy lépéseket tegyen a kívánt irányban, tekintve, hogy nincs reménység megváltoztathatni a redemtoristák érdekében a birod. kanczellárnak 1873. május 20 iki rendeletét. Szónok megjegyzé, hogy ha tekintjük mily része volt Lutz úrnak a szerzetesek ellen szóló kivételes törvények hozásában, nagyon kétséges, vájjon a bajor kormány az ő vezetése alatt lesz-e valaha oly helyzetben, hogy a kívánt ellentétes lépéseket megtegye. A püspökök újból felszólaltak az egyháziak katonai szolgálata ellen is. A kormány elégnek tartotta azt válaszolni, ahogy ,ezt az ügyet a lehető legjobb akarattal fogja tárgyalni, és midőn majd siker reményével teheti, közre fog működni a császári törvény módosításában, mely erre a tárgyra vonatkozik." Ugyan micsoda kézzelfogható valóság foglaltatik a kormány ilyetén ígéreteiben ? Két szóval megmondom, így szól szónok, mi foglaltatik bennök : „Az iskolakérdésre nézve adtak nekünk némi biztatást, de mindaz, ami e biztatásban foglaltatik, tisztán a vallásügyi miniszter személyétől és kedvétől függ. „Evvel, úgymond szónok, a kormány bőségszaruja kimerült." Beszédét szónok következő peroratióval végzi: „Mit tegyünk, mit akarunk ? Mi akarjuk az egyház szabadságát és függetlenségét. Azt vetik szemünkre, hogy másnak (az államnak) jogait akarjuk megsérteni. Ez teljességgel nem igaz. Amit püspökeink követelnek, azt követeljük mi is, mint katholikusok és mint polgárok, akiknek az alkotmány teljes lelkiismereti szabadságot biztosít. Mi követeljük, hogy úgy bánjanak velünk mint más hitvalláson levő polgártársainkkal.1) Mi nem akarunk harczot, mi nem akarunk összeütközést állam és egyház között. Mi igen jól tudjuk, hogy nincs becsesebb dolog a vallási békénél. Hanem, igenis, akarjuk jogunkat, úgy, ahogy az biztosítva van számunkra az alkotmány szövege által, és mi nem fogunk addig megpihenni, míg czélunkat el nem értük." Szónok zárszavaiban erélyesen hangoztatva szavait kijelentő, hogy a bajor katholikusok senkinél sem állnak hátrább, sem hazafiságban, sem ragaszkodásban a trónhoz és az országhoz. VEGYESEK. *** Szent István napján maga az ország bíboros hg prímása főm. és ft. Simor János pontifikált. Az ünnepi szent misét, ő emja jelenlétében, mélt. és ft. dr báró Hornig Károly veszprémi püspök ur tartotta. Főasszisztensek voltak az ünnepélyes aktus alatt Sujánszky és dr Steiner pápai praelatus urak. Az ünnepi szentbeszédet Katinszky Gyula, az országos nevű tanférfiu és paedagogiai író mondotta. Felét már mai számunkban élvezhetik. olvasóink. -i Haynald Lajos bibornok, kalocsai érsek ur ő emja Ausseeból üdülten tért vissza székhelyére. Legyen tartós az a drága egészség, melyhez annyi nagy és nemes ügy érdekei vannak kötve ! — Ő eminencziája a bib. hg-primás a római Tiberis szigetén levő sz. Bertalan egyháznak, melynek bíbornoki czimét viseli, sz. Bertalan ünnepe alkalmából 500 frtot küldött, a trnavai r. kath. iskola helyreállítási költségeinek fölfedezésére pedig 100 frtot adományozott. Személyzetiek az esztergomi főegyházmegyéből. A bazilika ünnepe alkalmából az alkalmi szent beszédet Molnár János apát plébános tartotta. — Csernik Alajos budavári káplán a nagyherestyéni plébániát nyerte el ; helyébe Budavárba káplánul dr Krammer György küldetett. — Bartovics József, nyugassakürti plébános élete 72-ik, áldozópapságának 48. évében meghalt. — Kottessói Stupiczky Béla dorogi plébános élte 44-ik évében f. hó 13-án Dorogon elhunyt. — Ha a béke Európában meg lesz zavarva és kitör az általános európai konflagráczió, azt nagyrészt Crispi olasz miniszterelnök izgágáskodásának lehet Bismarck után köszönni. A pápaságnak ez a gonoszlelkű ellensége Spanyolországot minden áron be akarja vonni a triple allianceba vagyis a német-olasz koalíczióba Francziaország ellen. Bismarck pedig állítólag azért kötött volna bele a kis Svájczba, hogy alkalomadtán legyen ürügye a svájczi terület semlegességét nem respektálni. ") Tout comme chez nous. A szerk. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő . Breznay Béla, hittudor, k. m. tud. egyetemi ny. r. tanár. Budapest, 1889. Rudnyánszky A. könyvnyomdájából. (Papnövelde-utcza 8. sz.)