Breznay Béla szerk.: Religio, 1898. 1. félév
26. szám
214 — Pápai kitüntetés. Mint a beszterczebányai egyházmegye legújabb top. körlevelében olvassuk, ő szentsége Hulényi Istvánt, a beszterczebányai székeskáptalan nagyprépostját praelatussá nevezte ki. — Királyi kitüntetések. Ő felsége a király báró Hornig Károly dr veszprémi megyés püspök urat v. b. t. tanácsossá, Bubics Zsigmond kassai megyés püspök urat pedig a vaskorona-rend I. o. lovagjává nevezte ki. — 48-as honvéd kanonokok. A veszprémi káptalanban jelenleg két volt 48-as honvéd él : Kemenes Ferencz pápai praelatus, ki hadnagyi, és dr Palotai Ferencz pápai praelatus, ki őrmesteri rangot viselt 1848-ban. — „A politika a szószéken." Ez a legújabb veszszőparipa a magyar liberalizmus divatot hajhászó életében. Nos hát röviden végezhetünk. Korteskedés tényezőjévé a szent szószéket nem szabad lealacsonyítani soha; ámde Krisztust és az ő igazságát még a politika számára is hirdetni kell onnan szakadatlanul, úgy mint Krisztus Urunk maga tette, vallást és politikát összekötötten hirdetve isteni szószékéből mondván: „Adjátok meg a császárnak a mi a császáré, és Istennek, a mi az Istené." — A pécsi püspök a Kathol. Körben. Hetyei Hetyey Sámuel megyés püspök ő méltósága f. hó 25-én, d. u. 5 órakor, dr Rézbányay József és dr Igaz Béla kiséretében, gyalog a katholikus kör helyiségeinek megtekintésére indult. Útközben hozzácsatlakoztak Szeifricz István és Hanny Gábor kanonokok és dr Lenk Sándor. A kör helyiségében Hanny Gábor és dr Kelemen Mihály alelnökök s Mihályffy Árpád igazgató kalauzolták ő méltóságát, akinek az épület igen megtetszett; nevét is beírta a vendégkönyvbe. Az alsó helyiség, főkép az alapítványi hivatal, különösen megnyerte a püspök tetszését. — Majd egész kíséretével a püspöki könyvtárba indult és előbb dr Rézbányayt tüntette ki magas látogatásával, azután megtekintette a könyvtár termeit és a ker. muzeum leendő helyiségét. — A fővárosi katholikus hitoktatók Schiffer Ferencz pápai kamarás, hitoktatási felügyelő elnöklete alatt f. hó 29 -én értekezletet tartottak. A szokásos ima után Vörösváry Ernő hitoktató ült a fölolvasó asztalhoz és értekezésében történeti viszszapillantást tett a hittanításra vonatkozó rendelkezésekre 1777-től kezdve, a Ratio educationistól az Organisations Entwurfig. Bővebben elemezte az 1868. XXXVIII. t.-cz. a hittanitásra vonatkozó és az 1876. XXVIII. t.-cz. ugyancsak ide vonatkozó rendelkezéseit. Ezek értelmében a hitoktatás még a külföldön bejött felekezetnélküliekre is kötelező. A hittan ép oly rendes tárgy, mint a többi és ha a tanuló elégtelen osztályzatot nyer, az elegendő a bukáshoz. A hitoktatás történjék nyilvánosan az iskolákban. Az igazgató, nemkülönben az iskolaszék és a tanfelügyelő kötelessége ellenőrizni a hittanítást és ha e tekintetben bármiféle mulasztás történnék, tegyenek jelentést egész a miniszterig, hitoktató az, akit a püspök kiküld, a személyzetről is a püspök tartozik gondoskodni. A szab. kir. városokban és oly helyeken, hol a város a patrónus (kegyúr), ott a város közönsége képviseli a katholikus hitfelekezetet s köteles a hitoktatóknak a helyi viszonyokhoz mért dijazást adni. Vörösváry felolvasásában kiemelte azon pert is, mely a kalocsai érsek és Szabadka városa között 1875—1878-ig volt a hitoktatók fizetése és rendszeresitése ügyében és amely a katholikus ügyre nézve legkedvezőbb megoldást nyert. Az értekezlet figyelemmel hallgatta az aktuális tárgy fejtegetését és zajos éljenzéssel honorálta Vörösváryt, ki nagy szorgalommal gyűjtötte össze adatait. — A kath. hitoktatók fizetése Budapesten. A főváros tanácsának felhívására a fővárosi tanügyi osztály a római katholikus hitoktatók fizetése dolgában javaslatot dolgozott ki, melyet ugy a közoktatási bizottmány, mint a tanács már elfogadott. A javaslat kidolgozását az tette szükségessé, hogy a fővárostól kért hitoktatási segély egyre növekszik s igy a hitoktatási költségek gyökeres rendezése látszik szükségesnek. A tanács tanügyi osztálya által készített tervezet szerint az összes szükséglet kerek 42.000 frtra rúg. A közoktatási bizottmány, midőn a tanügyi osztály előterjesztéséhez hozzájárult, kiegészítette ezt azzal, hogy a folyó évre szükséges költségtöbblet — melyre nézve a tanács, a főváros pénzügyi helyzetére való tekintettel, nem volt hajlandó a közgyűléshez pártoló előterjesztést intézni — a folyó évre múlhatatlanul engedélyeztessék. A tanács— mint említettük — hozzájárult a bizottmány ez előterjesztéséhez de egyúttal a segédlelkészek köteles heti óraszámát a jövő tanévtől kezdve 10- ről 12-re, a hitoktatókét pedig 24 ről 26-ra kívánja fölemelni. Mielőtt azonban ez irányban a közgyűléshez pártoló előterjesztés intéztetnék, fölhívják Lampel Hugó főszámvevőt, hogy a mult évben fölmerült túlkiadásnak, valamint a folyó tanévre még szükséges s a jövő tanév időszakára megkívántató költségtöbbletnek póthitel útján leendő fedezése iránt a pénzügyi és gazdasági bizottmány útján tegyen előterjesztést. Gyászhir. A dunaföldvári egyház-kerület r. k. papsága fájó szívvel jelenti Köhler Xav. Ferencz paksi pleb., és a dunaföldvári r. k. egyház-kerület esperesének, szt. széki ülnöknek, Tolnavármegye bizottsági tagjának 1898. márczius hó 23-án, este fél kilenczkor hosszú szenvedés és a szentségek felvétele után, életének 48-ik és áldozópapságának 25-ik évében történt gyászos elhunytát. Az Istenben boldogult hült teteme i. e. márczius hó 26-án d. e. 10 órakor fog beszenteltetni és utánna a dunaföldvári családi sírboltban örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szt.-mise-áldozat ugyancsak márczius 26-án d. e. 10 órakor fog a paksi r. k. templomban a megboldogult lelki nyugalmáért a jó Istennek bemutattatni. Paks, 1898. márczius hó 23-án. A dunaföldvári egyházkerület r. k. papsága. Az örök világosság fényeskedjék neki ! — Helyreigazítás. Múlt számunk „48-as honvéd jezsuita" cz. közleményünkre, melyet a „Kalocsai Néplap"ból vettünk át, a legilletékesebb helyről a következő helyreigazítás jelent meg: A „Kalocsai Néplap" legutóbbi számában lelkes tudósítónk engen érdemetlenül honvédszázadosnak léptetett elő , pedig biz én csak tüzér tűzmesteri rangig emelkedtem. — No hát 16 éves fiúnak egyelőre ez is elég volt. A tévedést a névrokonság okozhatta , mert egy Rosty (ha nem csalódom György) csakugyan százados volt. Jómagam inkább Simig Rezső bajtársamnak szalutálok, ha találkozom vele, mert ő, hasonló korban nálamnál sokkal többre vitte az ütegeknél. Rosty Kálmán, S. J. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő . Breznay Béla, hittudor, k. m. tud. egyetemi ny. r. tanár. Budapest, 1898. Nagy Sándor könyvnyomdájából. (IV., Papnövelde-utcza 8. sz.) RELIGIO.