Breznay Béla szerk.: Religio, 1899. 2. félév
1. szám
(Megjelenik e lap hetenként kétszer : I szerdán és szombaton. Előfizetési dij : * félévre helyben s postaküldéssel 5 frt. Szerkesztő lakása: Előfizethetni minden kir., postahivatalnál , Budapesten a szerkesztőnél, és Nagy Sándor könyvnyomdájában, V., Papnövelde-utcza 1. sz. alatt, hova a netaláni reclamatiók is, bérmentes nyitott levélben, intézendők. „Perge alacriter in coepto tuo : praeliare praelia Domini, caritatem incende, pietatem főve, unitati promovendae et arctius compingendae adlabora... Nos interim grati animi Nostri pignus, tibi et iis, qui operi tuo suffragantur, Apostolicam Benedictionem peramanter imper timus IX. Pius a Religio szerk. 1871. márcz. 27-én. Budapest. M.. Bajza-utcza 14. sz., hova a lap szellemi részét illető minden küldemény czimzendő. KATHOLIKUS EGYHÁZI, TÁRSA ÖTVENNYOLCZA Budapesten, julius 5. 1. MINICHIUMIIDALMI ÉS IRODALMI FOLYÓIRAT, DIK ÉVFOLYAM. SZ. II. Félév. 1899. TARTALOM. Vezéreszmék és Tanulmányok. Felhivás előfizetésre ! — Reménységek és aggodalmak. — Egyházi Tudósitások. Kovács Ferencz praelatus. — Erdélyi egyházmegye: Bermaut. — Pécs: Székesegyházunk felszentelésének évfordulója. — Kath. Köztevékenység és Egyesületi Élet. — Vegyesek. FELHÍVÁS előfizetésre. Üldözés idején nem szokás elhagyni a küzdőtért. Paptársaink és lelkes világi hiveink pártolására támaszkodunk. Istenbe vetett reménynyel a „Religio" 116-ik félévére nyitunk előfizetést. Gyors megrendelés ebben az időben nagy segítség. A szerkesztő. Reménységek és aggodalmak. „Veritas Domini manet in a°ternum." I. A „Religio" 116-ik félévének kezdetén egy pillantást kell vetni hátra és előre, hátra, hogy lássuk mi történt előre, hogy mit s hogyan kell tenni. Múlt és jövő egyaránt telve van reményeket és aggodalmakat tápláló nagy okokkal. Legnagyob ok valamennyi közt a legkomolyabb aggodalom táplálására az, hogy az ország fölött az a szellemi világáramlat az uralkodó áramlat, mely az Istentől és Krisztustól, következőleg tehát az ő egyházától való elpártolásnak, vagyis a keresztény vallástól való apostasiának szabadságát meghozta és meghonosította népünk és társadalmunk körében. Ne áltassa magát senki. Az egyház a kinyilatkoztatott igazságok dolgában nem csalatkozhatik, nem is csalatkozott soha. És az egyháznak a kinyilatkoztatott igazságokra vonatkozó tévedéstől való mentessége, aki dogmatikát tanult, tudja, hogy kiterjed az u. n. dogmai tényekre is, vagyis, hogy ezeknek meg- és elítélésében a tanító egyház szintén csalhatatlan, az ő ítéletei tiszta igazságok és nem változnak soha. Hogy mik ezek a dogmai vagyis dogmákra vonatkozó, dogmákat érintő, dogmákkal elválaszthatatlan összeköttetésben levő tények, azt is világosan és kétségbevonhatatlan bizonyossággal megmondja a dogmatikai tudomány és az élő keresztény hit. „Factum dogmaticum est, mondja legnagyobb apologetáink egyike, de Groot „Summa Apologetica de Ecclesia Catholica" czímű munkájának 282. lapján, factum in quo exprimitur doctrina, seu factum connexum cum iure doctrinaeu, oly tény, eljárás, nyilatkozat, magaviselet, a mely tant, elvet fejezvén ki, az egyház Istentől felállított tanító joghatóságának körébe esik. Például, van-e Luthernek, Janseniusnak,.... Schellnek ebben vagy abban a könyvében vagy tételében isteni kinyilatkoztatásba ütköző állítás vagy tagadás? A szabadelvűségnek eljárásában a keresztény vallással s Krisztus egyházával szemben van-e valami, ami a kinyilatkoztatás tanítása szerint Isten szent felségét, a Krisztus Urunkat megillető egyéni és társadalmi hódolatot, az anyaszentegyházat, mint Istentől felállított tanító és vezető hatóságot megillető tisztet 1