Breznay Béla szerk.: Religio, 1902. 2. félév
44. szám
362 RELIGIO. LXI. 1902. évf. Pécs. Koszorút az érdemnek. — Ő felsége a pécsi megyés-püspök felterjesztésére két pécsegyházmegyei plébánosnak apáti, illetőleg préposti czimet adományozott és pedig: Streicher József paksi plébánost cz. apáttá és Fekete Ágoston tolnai plébánost cz. préposttá kinevezte. Streicher József életéből kiemeljük a következőket: 1850-ben született, 1873-ban szentelték fel pappá. Több helyen volt segédlelkész és mindenütt nagy érdemeket szerzett a hitélet felvirágoztatása és az egyleti élet fejlesztése körül. Főleg Pakson tűnt ki ebbéli tevékenységével. Az akkori plébános elaggott és beteges lévén, Streicher vitte a lelkipásztorkodás terhét. Az általa ott megalapított temetkezési egyletet, mire oda, mint plébános visszakerült, a legszebb virágzásban találta. Érthető tehát, hogy később, mikor plébános lett, mily leírhatatlan örömmel fogadták a paksiak egykori káplánjukat. Paksról előbb Pécsre került segédlelkésznek, Pécsett mint belvárosi, majd mint karkáplán csak rövid ideig működött, de a rövid idő is elég volt, hogy kivei őt, mint buzgó papot, a legényegylet pedig, mint kitűnő alelnökét megszeressék és emlékezetben tartsák. 1887-ben lett Dulánszky püspök kegyéből — kire herczeg Montenuovo kegyúri jogait átruházta — plébános Német-Bólyban. Német-Bólyban 10 évi plébánossága alatt egészen átváltozott. Ez időben lett II.-Bóly egyházmegyénkben az egyesületek főfészke. A Streicher alapította egyletek szilárd alapon épültek. Hogy mennyit küzdött és mily kitartó erélylyel, csak azok tudják igazán, kik közvetlen közelében voltak. Az itt alapított kath. ifjúsági egylet az első az országban. Ő volt ezen egyesületek meghonosítója Magyarországon. Töviről-hegyire ismeri az egyesületi életet és annak vezetését. Beutazta e Célból egész Németországot és megfordult Kolping sírjánál. E mellett a lelkiélet is fokozatosan fejlődött. Kétszer is tartatott missiókat községében. A községi iskolából kath. iskola lett, és Streicher annak szigorú vezetője, igazgatója. Mindemellett jutott ideje irodalmi munkásságra, „Lelki A vezér"-e, gyermekeknek szánt ima .és énekkönyv, több kiadást ért. Midőn 1898-ban Paksra került, tevékenységének uj tere nyílott. Az ő buzgó fáradozásának köszönhetik a paksiak, hogy érdemes elődei által megkezdett adakozásból uj templomuk megépült. Midőn ő méltósága a pécsi megyés püspök cz. apátságra való kinevezés czéljából ő felségének felterjesztette, kitüntetése a pécsi egyházmegye egyik legbuzgóbb papját érte. Szolgáljon e magas kitüntetés ujabb ösztönzésül a további üdvös munkálkodásra. Fekete Ágoston, a másik dignitárius, jóval fiatalabb, 1864-ben született, 1887-ben szentelték fel pappá. Több helyen káplánkodott, többi közt néhány évig Tolnán is. Értelmes, szimpathikus egyénisége, férfias jelleme és szép szónoki tehetsége kedveltté tették őt összes állomásain. 1895-ben elnyerte a Dőry család kegyurasága alá tartozó kisdorogi plébániát, majd ugyanazon évben ugyanazon kegyúrtól a zombai javadalomra kapta meg a prezentát. 1898. évben Drasche Rikárd báró a Péchy József halálával megüresedett tolnai plébániára mutatta be plébánosul Hetyey Sámuel püspöknek, aki a fiatal tolnai plébánost ettől fogva állandóan kegyelte és még a folyó évben is a herczegprimásnál a budavári templomba a Szent István napján elmondandó szónoklatra való meghívását kieszközölte, most pedig felterjesztésével neki a főpapi jelvényeket is megszerezte. Ad multos annos ! P. K. McKeesport, Fa. É.-A. E.-Á. nov. 7. Az amerikai gör. kath. visitator. — Tudjuk, hogy darázsfészekbe nyúlunk, írja az itteni „Magyarok Csillaga" , * de mert a kötelességérzet sokkal több bennünk, mint a támadásoktól való félelem, azért egyszer már végleg le kell számolnunk ezzel az ügygyel. Köztudomású, hogy Amerikában nagyon is siralmas a gör. katholikusok egyházi élete. Az ugyanis, ami egyházközségi szempontból itt létezik, inkább vallási anarchiának, mint egyházközségi életnek mondható. A templomokban s igy az egyházközségekben is legtöbb helyen nem a lelkész itt az úr, de azok a kurátorok, akik nevükre íratták a templomot s igy a világi törvény előtt, mint e templomok urai és tulajdonosai szerepelnek. Ezek azért akkor bocsátják el a papot, a mikor akarják s akkor fogadnak helyette urat, a mikor akarják. Hogy a pappal szemben azután, a kinek kath. szempontból csakis a püspök lehet az egyedüli ura, mik mehetnek itt végbe, az elképzelhető. Tudunk reá esetet például, hogy egy pánszláv demagóg még a szentélyből is beszédet intézett egy főoltár szentelésnél a hívekhez, pedig hát a papon kívül oda másnak még csak bemenni sem volna szabad, annál kevésbé lehetne tehát funkczionálni. S íme ez a dolog itt mégis megtörtént, mert a papnak nem volt elég bátorsága ahhoz, hogy temploma szentélyét megvédje. Haza, Magyarországba sok panasz ment már ezért. De a baj igazi oka azért, aligha ismeretes odahaza még. Ugy itt, mint otthon ugyanis, az amerikai róm. kath. püspöki kart okolták e rendezetlen állapotok miatt, pedig hát e bajok előidézésében ép annak van legkevesebb része , mert az soha semmi egyebet nem akart, mint hierarchikus rendet a gör. kath. egyházakban is. S ez az, amit odahaza vagy nem értettek meg, vagy pedig a sok informáczió közül kellőleg nem méltattak figyelemre soha. Amerikában minden kath. templom a püspök és az illető egyházközség nevén van eltelekkönyvezve. Ezek tehát azt mint vagyont, egymás tudta s beleegyezése nélkül, se anyagilag meg nem terhelhetik, sem * Az ügy fontossága és az amerikai testvéri hang szavahihetősége késztetett arra, hogy e tudósítást köztájékoztatás czéljából itt az „óhazában" is közzétegyük. Szerk.