Breznay Béla szerk.: Religio, 1903. 2. félév
21. szám
II. Félév. 17. sz. a liberalismus indifferentismusának, szabadelvűségének becsületesen, fenntartás nélkül megfelelve, az egyházat egyáltalán nem akadályozhatná működésében, üldözhetné törekvéseiben. Ismeretes előttünk pl. Francziaország története a legközelebbi évszázad lefolyása alatt és jól tudjuk, hogy mennyit kellett ott az egyháznak szenvednie a liberális bourgeoisietől, amely ellentétbe helyezte magát a nemesség, a papság, a nép conservativismusával. Így történt ez a két visszatért Bourbon-házbeli király alatt az ellenzéket leginkább a polgárság képezvén, így Lajos Fülöp s később III. Napóleon alatt és Mac Mahontól napjainkig, noha a legújabb congregativhajsza alkalmával is akadtak — becsületükre legyen mondva — következetes liberálisok a polgári osztályból, akik a „halhatatlan" nagy elvek, az emberi jogok nevében emelkedtek fel a congregatiók mellett a radicálisok és a socialisták ellen. A legújabb történetből pl. Ferry, Gambetta, Berthelot, Bert Pál ministerek viselkedése a legfényesebb cáfolat a polgárság és a papság solidaritására. Hogy mily elszántsággal küzdött a bourgeoisie Francziaországban az egyház ellen, mi sem igazolja meggyőzőbben, mint a polgárság által leginkább dédelgetett irodalom Voltaire-Rousseau- és az encyclopaedistáktól kezdve egész Zola Emilig. (Folytatjuk.) IRODALOM. — Katholikus Szemle. A Szent-István Társulat megbizásából szerkeszti Mihályfi Ákos dr. A most megjelent szeptemberi füzet a következő érdekes czikkelyeket hozza : Az egyház gyásza és vigasza. Mihályfi Ákos dr. II. Rákóczi Ferencz fejedelem vallomással. Karácsonyi János dr. Szűz Mária Dante Divina Commediájában. Alleram Gyula. Az individualizmus csődje a gazdaságban. III. Szilvek Lajos dr. A keresztény világ legnagyobb egyházi szónokai III. Rézbányai József dr. Masolino. Regény, Zsigmond király korából. VII. Tarczai György. Szent Christoforus. Legenda. Fordította Gyulai Ágost. Nagy rózsafa nyilt. Költemény. Patyi István: Rákóczi a török történetírásban. Karácson Imre dr. Könyvismertetések és bírálatok : Adolph Franz : Die Messe im deutschen Mittelalter. Ism. Huszár Elemér dr. — Némethy : Vergilius élete és művei. Ism. Lakatos Vincze dr. — A veszprémi püspökség római oklevéltára. Ism. Srs.— Németh Béla : Szigetvár története. Ism. Srs. — Prónai : Dugonics András életrajza. Ism. b. j. — Az esztergomi főegyházmegyei könyvtár Ex-Libris könyveinek lajstroma. Ism. g. — Mayer Béla: Újabb alkalmi beszédek. Ism. Szimek Izidor. — Frey János : A természetjog, vagy észjog léte. Ism. i. A Katholikus Szemle a Szent-István-Társulat elnökségének felügyelete alatt s ugyanazon Társulat költségén adatik ki, mint a társulati tagok évi illetményének egy része. — Nem tagok számára előfizetési ára RELIGIO. VEGYESEK. — Az egyház köréből. A hivatalos lap közli, hogy a királyi Szmrecsányi Pál nagyváradi latin szertartású püspököt a vallás- és tanulmányi alapra felügyelő s azok kezelését ellenőrző időleges bizottság tagjává, a most működő bizottság megbízatásának tartamára kinevezte ; továbbá a győri székeskáptalanban Mladoniczky Ignácz őrkanonoknak az éneklőkanonokságra, Schlegel Péter szent-adalberti prépostnak az őrkanonokságra, Kutrovácz Ernő fölszentelt püspök, székesegyházi főesperesnek a szent-adalberti prépostságra, Balits Antal dr czimzetes apát és soproni főesperesnek a székesegyházi főesperességre, Braun Adolf czimzetes apát és mosoni főesperesnek a soproni főesperességre, Giessiwein Sándor dr czimzetes apát és locsmándi főesperesnek a mosoni főesperességre. Nagy Antal rábaközi főesperesnek a locsmándi főesperességre, Varga János komáromi főesperesnek a rábaközi főesperességre, Balits Lajos dr pápai főesperesnek a komáromi főesperességre, Rucek Antal iskoláskanonoknak a pápai főesperességre való fokozatos előléptetését jóváhagyván, az akként megüresedő iskoláskanonokságot Sinkó István drszanyi esperes-plébános és czimzetes kanonoknak adományozta, Réffy András egyházasfalui plébánost pedig ugyanezen székeskáptalan tiszteletbeli kanonokjává nevezte ki. A fokozatosan előlépett kanonokok érdemeit ismeri az egész ország, az ujka- 138 0 korona. Megjelenik a nyári szünidő (július - augusztus) kivételével, havonkint, összesen tehát tízszer, hatéves füzetekben. A szerkesztőséget illető minden küldemény a szerkesztő nevére, a Társulat házába: Budapest, VIII., Szentkirályi utcza 28. szám intézendő ; tagdíjak, előfizetések és reklamácziók ugyanoda küldendők a Szent István-Társulat titkári hivatalára czimezve. A „Szent József Hirnöké"-nek szeptemberi füzete (szerkesztik : Schiffer Ferencz kanonok és Buday Aladár) a következő érdekes tartalommal jelent meg : a vezérczikk X. Piusról szól. A pápák névsorának közlése után Antalik Libor verse következik. Hodács Ágost az imádságról írt. Majd Fülöp Venczel kereszt alatt czimű verse után a remete czímmel van elbeszélése. Végül Erdősi Károly költeménye következik, mely után kath. legényegyesületi dolgok közöltetnek. — — A „Magyar Sión" cz. folyóirat augusztusi száma következő gazdag tartalommal jelent meg: XIII. Lev. — X. Pius. 7. dr-tól. — Az egyházi szónoklat egyetemes története Rézbányay József dr-tól. — Levelek a Keletről. Aubermann Miklóstól — Irodalom és művészet. Boros Alán : Zsoltárfordítás a kódexek korában. Ism. Pethő dr. — Ujfalusi József dr. — Compendium Theologiae Moralis. Ism. X. Vegyes közlemények. Irodalmi értesítés. Mint az Ujfalusi (Tódor) József tanár ur által irt és a sajtó alól most kikerült Compendium Theologiae Morális czímű munkának kiadója, van szerencsém az érdeklődőknek tudomására hozni, hogy nevezett munka alól irottnál kapható : fűzve 3 korona, félvászonkötésben 4 kor., erős félbőrkötésben 5 korona. A postadíj a megrendelőt terheli. Papp György könyvnyomtató, Gyulafehérvárt.