Dudek János szerk.: Religio, 1907.
26. szám
382 RELIGIO LXVI. évf. 1907. verba rebus! Ha az ellenkezőt akarnók tenni, le kellene mondanunk a tudomány műveléséről. Hiszen századunkban minden tudományos és vallási fogalommal, még a legelemiebbekkel is visszaéltek. Mutatja ezt az a rettenetes misztifikáció, amelyet napnap mellett Istennek, a vallásnak, a szabadságnak, a léleknek stb. fogalmával űznek. Nem törölték szótárakból, de fogalmát meghamisították. Ha csüggetegek és betegesen skrupulózusak volnánk, ezen szavak használatáról is le kellene mondanunk; de nem mondunk le azon a címen, mert érezzük, hogy mi régebben voltunk ezen szavak jogos birtoklásában. Kimutattam, hogy a törvényszerű dogmafejlődés eszméje régibb a darwinizmusnál, tehát a darwinista visszaélés nem korlátozhatja a hittudós szabadságát azon terminus használatában, melyet előbb jogosan birtokolt. Különben Reinke, Driesch, Dennert, Wasmann munkái mutatják, hogy a darwinista evolúció lealkonyodott és új evolúció-elmélet kezd uralkodni, mely az evolúció fogalmával nem űz misztifikációt. Ha a hittudósok a darwinista vízözön idején kitartottak a maguk helyes dogmafejlődése mellett, nincs rá okuk, hogy ma hagyják el, mikor az evolúció eszméje a biológia terén igen tisztult alakban jelentkezik. Az egyház sem rettent vissza terminusainak használatától, ámbár irtózatos visszaéléseket követtek is el velük az eretnekek. Visszaélt a eixoouatoe-szal szamoszatai Pál, visszaélt a keypiercos-szal Eutyches, visszaéltek a hagyomány fogalmával a tradicionalisták, visszaéltek Isten látásával az ontologisták, visszaéltek a substantia fogalmával a pantheisták stb. De az egyház ennek dacára tovább használta és használja ezeket a formulákat, persze a maguk helyes értelmében. Persze a világosság érdekében jó a különböztetés. Nem volnék ellene, hogy valaki keressen és találjon oly szócskát, mely kifejezze a törvényszerű dogmafejlődést, de egyszersmind azonnal megkülönböztesse az összes fennebb adott hibás dogmafejlődési elméletektől. Hurter az explicatio szót használja, de ez először félreérthető, mert első hallásra a puszta «magyarázat» fogalmát ébreszti ; másodszor nem fedi mindazt, ami hozzátartozik a dogmafejlődéshez. Épen ezért a szót nem is tudta közkeletűvé tenni. Newman később néha az «elargement» kifejezést tette a «development» helyébe. Ez sem lett általános. Jegyezzük meg, hogy a terminus semmit sem ér, ha közkeletűvé nem tud lenni. Magyarországon bajos lesz új terminust kezdeményezni, amíg a külföld kitart az «Entwicklung» mellett. Ha pl. Hurter a maga «explicatio» terminusát általánosítani bírta volna, szívesen elfogadnám, mert tudom, hogy egy szónak sokszor a használat adja meg azt az értelmet, melyet az etimológia nem adott meg (példa rá a theizmus és a deizmus). Zubriczky Aladár dr. A bölcselet felsőbb tanintézete Louvainban. II. Benső tevékenység. Főleg két szempontot emelek itt ki, a növendékeknek irodalmi működését és az egyetem volt növendékeinek, jelenleg mindenfelé elszórt különféle hivatásokban működő tagjainak, ezen intézet keretében létező körét. A «Société philosophique des étudiants» két szakosztályra oszlik : Cercle philosophique és Cercle d'economie sociale. Minden héten tartanak egy fölolvasást az intézet egyik tanárának jelenlétében, melynek végén vitát rendeznek a kérdés fölött. Bizony nem egyszer a jelenlévő tanárnak kell a kérdést tisztáznia. A növendékek idegen, jeles tanárokat is szoktak fölkérni fölolvasásra. Az ily irányú szellemi munkásságot elősegíti magában az intézetben berendezett könyvtár és folyóiratgyűjtemény. 120 bölcseleti és szociális jellegű folyóirat jár ide minden nyelven, amelyekhez egy tartalomjegyzéket készítettek úgy, hogy minden kérdésre azonnal megtalálja az ember az egész irodalmat. A volt növendékek, tanárok stb. az intézettel továbbra is szellemi érintkezésben és összeköttetésben élnek. Egyesületük «Société philosophique des anciens étudiants de l'Institut» cím alatt áll fönn. Havonkint egyszer fölolvasó estélyt rendeznek s a dolgozatot az intézet «Revue néo-scolastique» c. folyóiratában teszik közzé. Ezen szellemi közösségnek tudományos és erkölcsi értékét fölösleges tovább fejtegetni. És itt meg kellene említenem, föl kellene sorolnom azon műveket mind, amelyek az intézetből kerültek ki. Föl kellene sorolnom elsősorban az intézet tanárainak irodalmi működését, valamint azokét, akik itt nyerték el a doktori fokozatot. De ez igazán sok volna. Pedig ezekben egy hatalmas szellemi mozgalom hullámait kell látnunk, amelyek egész Európára kiterjednek. Mercier művei pld. csaknem az összes európai nyelvekre le vannak fordítva. A «Cours de philosophie» hét kötetben jelent meg s egyes kötetei 4—7 kiadást értek már is el. Igen szép vállalat a «les Philosophes du moyen âge» is. Ezeken kívül 43 kisebb-nagyobb mű került ki az intézetből, nem számítva ide az 5 állandó s különféle célt szolgáló folyóiratot. Ismeri a louvaini intézet működését egész Európa, folyóiratokban s egyetemi előadásokon méltatják működését. Az idei téli szemeszterben Heinze, a leipzigi egyetem tanára, a neo scolaszticismust korunk legöntudatosabb s legjobban szervezett szellemi irányzatának mondta. Bővebben tárgyal mindenről a l'influence de l'Institut supérieur de Philosophie» A. Pelzer 1904-ben megjelent ismertetésében, Az intézet működése kifelé. E tekintetben legfontosabb, hogy embereket nevel, akik később a filozófiának fognak élni. Egész Európából, sőt Amerikából, Kanadából is vannak itt növendékek. Papjelöltek és világiak egyaránt, kiknek számuk évről-