Dudek János szerk.: Religio, 1907.
33. szám
600 pedig főleg a visszafelé menő számítás igazolja szent Imre későbbi életadataiból, amint itt is következnek. Szent Imrének voltak testvérei, de ezek korán elhaltak. Hogy mikor, hány éves korban múltak ki e világból szent István korábban született gyermekei, nem mondja meg a történelem. Sz. István nagyobb legendája így szól (C. V. 15.) S. Stephanus «... filiorum suorum obitus sensit... quos in ipsis infantiae gradibus insontes... abstulit» (Deus). E szerint tehát még ártatlan kisgyermek-korukban vette el őket Isten. — T. Pelbárt Szent Istvánról írt prédikációjában ezen szavakkal találkozunk : «Filii sui — S. Stephani — parvuli, videlicet Otto et alii, quorum nomina tacentur, diu ante mortem regis decesserunt, solus beatus dux Emericus remansit.» — Acsády Ignác még a neveket is elsorolja : Levente, Péter, Ábel, Béla, Imre. (Ottót nem említi !) Szilágyi Sándor ezeket mondja: «Fiait (szent Istvánét) elvette, a ki adta.» Illyés András3 szerint: «Multis pulchris fdiis benedixerat Deus Stephanum regem», majd később: «Multos pulchros fdios unum post alteram ex isto evocans mundo Dominus Deus, S. dumtaxat Emericus permansit.» BonfiniusnáP ezen szavak olvashatók: «...Ex uxore hac plures fdios divum regem tulisse ferunt et imprimis Emericum, ut de caeteris sileam, quorum nomina non traduntur.»5 Szent Imre Székesfehérvárott született. Ezt főleg Pray G.8 és Balicsz igazolják. Innét csakugyan könnyen juthatott Pannonhalmára és Veszprémbe, hol a történelem följegyzései szerint szeretett időzni, imádkozni és tanulni. Szent Imre első nevelői szülei voltak. Még ha nem volt is a királyi atya állandóan a családi körben, hiszen az országos ügyek gyakran elszólították, mégis az ő lelkének irányítása szerint nevelkedett a kis Imre herceg. Szent Istvánnak legfőbb gondja volt — írja Pauler Gyula,a neves történetírónk — hogy oly utódra hagyja a kormányt, aki nagy művét megérteni és fenntartani képes legyen. A dolog természete mellett kitűnik ez Hartvik szavaiból is: «Quem (Emericum) quasi iam unicum caro diligens affectu precibus Christo cottidianis et eius genitrici Virgini commendavit.»1 Szent István nevelői gondoskodása főleg az «Intelmekből» sugárzik ki a maga szépségében, mely ma igaz, nem szent Imre kisgyermek korából származik, hanem későbbi keletű, de bizonnyal nem nevelte Szent István más elvek alapján a kisded, mint később az ifjú Imre herceget. » «S. Stephanus rex non fuit contentus viva dum taxat voce instruere filium suum et ducem Emericum, sed unum pulchrum spiritualem libellum etiam scripsit illi.» Illyés i. m. 347. 1. Szent Imre nevelését nyolcéves korában Gellért vette át a szülőktől. Ezen szentéletű és nagytudományú férfiú nyolc évig volt az ifjú Imre herceg mellett, tehát míg ez 16. évét el nem érte. Mint szent István, a király és atya, ép úgy nevelte szent Imrét Gellért, ki nagyon jól tudhatta, hogy az ifjú Magyarország leendő királyát és csak a «tegnapi» egyház legfőbb leendő patronusát oktatja s neveli. Kik nevelték még szent Imrét, nem tudjuk névszerint. E szavaknak «... edoctus (S. Emericus) per doctos ac sapientes magistros»,3 bizonyára megvan a maguk jelentős értelme. Valószínű, hogy szent István környezetéből kerültek ki az ifjú herceg nevelői. Történelmileg bebizonyított tény, mert hiszen ebben valamennyi adatunk megegyezik, hogy szent Imre jámbor, buzgó, szent életű ifjú volt. Ennek bizonyítása nem szükséges, annyira nyilvánvaló és annyira természetes, hiszen ezért lett az egyház szentje, ezért helyezték az oltárra. — «Mivel a maga hasonlatosságára szokta a szülő gyermekét nevelni — írja Karácsonyi János — természetes, hogy« ha szent Istvánnak szép jellemvonása volt, hogy szeretett imádkozni, akkor gyermekét is korán rászoktatta erre». — Dandulo olasz történetíró Imrét «szentnek» mondja." Temesvári Pelbárt említi szent Imréről írt egyik szentbeszédében, hogy: «Ciaruit puritate (S. Emericus) innocentissima, quia nunquam mortaliter peccasse creditur.»7 Szent Imre Legendája 2. fej. nyomán az összes irodalmi adatok átveszik a következő szavakat, mel 1 Acsády I. i. m. 83. 1. De Acsády I. nem nevezi meg honnan vette e neveket. Más történetirónál nincsenek meg e nevek. 2 Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története, I. 301. 1. 3 Illyés András : Exemplum seu Speculum vitae christianae (Vita Sanctorum), Viennae, Pars IV. 347. 1. 4 Bonfinius : Decadis II. liber I. ed. Posoniana, 1744 . 137. 1. 5 Karácson Imre dr. is tesz említést Imre testvéreiről, de nem név szerint : Szent Imre herceg, 145. 1. 6 Dissertationes hist. Criticae, Posonii, 1774. 43. 1. 7 Balics Lajos: A kath. egyház története Magyarországon, 1885. I. 160. 1. 8 I. m. 96. 1. És : «E gyermekbe, majd ifjúba igyekezett (szent István) mindazokat az elveket becsöpögtetni, melyek hosszú, fáradságos pályáján oly sikerrel vezették. U. o. — Szilágyi S. i. m. 1. 301.1. ezeket mondja : Imre «legfőbb tárgya volt (szent István) atyai szeretetének és gondoskodásának». — Karácson Imre i. h. Szent Imre «első nevelője maga szentéletű atyja vala». 1 Vita S. Stephani, legenda maior, C. V., 15. — így Karácsonyi János : Szent István király élete, 28. 1. — Illyés i. m. 347 : «. . . audiens (Emericus) salutares exhortationes patris» 2 Karácsonyi J. Szent Imre része h. k. i. h. 152. 1. és ugyanazon szerző : Szent Gellért Csanádi püspök élete és művei . Bpest 1877. — Szilágyi S. i. m. I. 301. — Acsády I. i. m. I. 83. — A legenda nem említi Gellért nevét. 3 Illyés A. i. m. 347. 1. 4 Praynál (i. m. 24. 1.) ezt olvassuk : «Emericus iam quadriennis pia parentum cura ab optimis moderatoribus institutus ... Acsády I. i. m. I. 83. 5 Karácsonyi J. Szent Imre része h. k. 151. 1. 6 Muratorinál XII. 233. 1. 7 Pelb. i. m. s. III., 219. RELIGIO LXVI. évf. 1907.