Dudek János szerk.: Religio, 1908.
4. szám
68 RELIGIO LXVII. évf. 1908. matrimonii cap. 1.) alkotott egyetemes érvényességű jogszabályt a házasságok kihirdetéseire vonatkozólag, mely igy hangzik: «...ut antequam matrimonium contrahatui, ter a proprio contrahentium parocho tribus continuis diebus festivis in ecclesia inter Missarum solemnia publice denuntietur». Az egyetemes egyházjog csak ennyit rendel a kihirdetésekre vonatkozólag. Ezt az általános és egyetemes érvényességű jogszabályt közelebbről megvilágítják a részleges egyházjogi előírások, melyek tüzetesebben megállapítják a kihirdetésekre vonatkozó eljárást. Nálunk Magyarországon a kihirdetések foganatosítása tekintetében csekély eltéréssel azok a részletes utasítások irányadók, melyek a Rauscherféle «Instructio pro iudiciis eccl. imperii Austriaci quo ad causas matrimoniales» című jeles és a római cenzorok által (1855. május 4.) átvizsgált és megdicsért utasítás 60—65. §§-aiban foglaltatnak (L. Tauber, Manuale iuris canonici. Ed. 2. §. 143.). A «Ne temere» rendelet tehát ezeket a kihirdetésekre vonatkozó részleges egyházjogi szabályokat egyáltalában nem érinti és a kihirdetésekre nézve a trienti zsinatnak föntebb idézett általános érvényességű előírását fönntartja hatályában. A hercegprímási utasítás ez okból mondja világosan (13. ].)... «Ad amussim igitur servari debet etiam in nova disciplina lex Tridentina (Sess. 24. de réf. m. c. 1.) de proclamationibus seu bannis.» Az «a régi törvény» a kihirdetések tekintetében, melyre V. B. dr. Alcimerre támaszkodva hivatkozik, mint a mondottakból kitűnik, pusztán részleges jogszabályokat tartalmaz idevonatkozólag. A hercegprímási utasítás sem helyezi hatályon kívül a kihirdetésekre vonatkozó eddigi részleges jogszabályokat. Ha ezt akarná tenni, világosan kifejezésre juttatná ezt. E szerint tehát szerény véleményem szerint a hercegprímási utasítást (14.1. aj) úgy kell értelmezni, hogy ha mindkét jegyes Csévben bír rendes lakóhellyel (domicilium verum), vagy pedig, ha mindkét jegyes már egy hónap óta tartózkodik Csévben, anélkül, hogy másutt rendes lakóhellyel bírna, akkor a hirdetések csak a csévi plébános által eszközlendők. Ha azonban a jegyesek Csévben már egy hónap óta tartózkodnak, de másutt, pl. Budapesten (esetleg az egyik Budapesten, a másik Esztergomban) rendes lakóhellyel bírnak, akkor a kihirdetéseknek Csévben, valamint a rendes lakóhely plébániájában is meg kell történniök. Ennélfogva tehát a kihirdetés megtörténtét igazoló szokásos bizonyítványt is be kell szerezni, így kell tehát érteni és értelmezni a hercegprímási utasítás föntebb idézett (14. 1. aj) helyét, valamint a 13. 1. eme helyét: «Si itaque sponsi in diversis parochiis habent domicilium, proclamationes fieri debent in utraque parochia... Testimonium tam de peractis proclamationibus, (quam de statu libero vei viduo et de immunitate a quovis impedimento) ante celebrationem matrimonii porro quoque semper requirendum aut procurandum erit, si una pars vei utraque ad alienam parochiam pertinet...» Megjegyzem, hogy eme hozzászólásom, illetőleg magyarázatom tisztán doctrinális, tudományos értékű és jellegű, jogi hatállyal és jeleggel bíró magyarázat adására egyedi, az egyházmegyei hatóság illetékes, amely a hozzá fordulóknak kötelességszerűen és készséggel meg is fogja minden egyes kétes esetben a fölvilágosító utasítást adni. Mindazonáltal nagyon helyesnek és hasznosnak tartom az ilyen kétes esetek és nehézségek nyilvános tárgyalását, mert ilyképen tisztázódnak az eszmék és szűnnek meg a kételyek, amilyenek a gyakorlati lelkipásztorkodás terén kiváltképen új törvények életbeléptetése folytán gyakran előállnak. Tauber Sándor dr. Sz. Budapest. A «Prot. Egyházi és Iskolai Lap» mult számában elmélkedvén a «Kath. Népszövetségről», benne «a társadalmi és a vallási békét fenyegető veszedelmet» látja meg. Majd így sóhajt föl: «Ellenfeleink körében öntudatosság, buzgóság, egyetértés ; nálunk bizonytalan kapkodás, lanyhaság, széthúzás». Látszik hogy a szerkesztő hivő ember, sokat képes elhinni ; szép, hiszen boldogok, akik hisznek. .. Budapest. Teljesen igaza van, aki a magyar katholikusokban a dogmatikai ismereteket mélyíteni törekszik, az mélyíti a valódi és öntudatos hitélet gyökereit. Ez az a kath. hit, melyből az igaz él. Ezek az ismeretek talán mindennél jobban voltak nálunk elhanyagolva, azért lett oly parlagi a közéletünk. G. Gyerflyóalfalu. Nagyon kedves, hogy várta az előfizetésre való fölhívást. Nem szoktam én senkit fölhívni, úgy is tudja mindenki, mire van szüksége. Ha jön, szívesen látom; ha nem jön, nem csípem meg gallérjánál. De azért nem mondom, hogy nem szeretem, ha sok jó barátom van a székelyek között. S. Garam iszöllös. Szuszai «Apologetikájának» 129. lapján önnek úgy látszik, hogy az a «ha nem telnék az atomokból, hát teremt az Isten» nova plasmatio és nem resurrectio. Az a kinézése. B. Nyitra. A sok-sok üdvözletet szívből viszonzom. Csak neveljenek derék, vallásos és hazafias nemzedéket, melyet az élet fertőzött levegője el nem rothaszt. Valóságos közóhaj már a jellemes emberek szaporodása. Ch. Viljbeszterce: Jól van, fiatal barátom, a komoly munka mezején szeretek önnel találkozni. A legjobb barát a könyv. TARTALOM: Kegyelem és szabadakarat. II. (Vége.) Brinzey Miklóstól. — Néhány szó a zarándoklatokról. Siposs Ágostontól. — A művészet erkölcsi korlátai. IV. (Vége.) Mihalovics Ede dr.-tól. — A párbér jogi természetéhez. II. Kollányi Ferenc dr.-tól. — Bölcseleti oktatásunk és a keresztény világnézet. II. (Vége.) Hangka Béla S. J.-től. — A Marx-féle kollektivizmus, mint tudományos chiliasmus. Jehlicska Ferenc dr.-tól. — Egyházi világkrónika. — géla-tól. —• Irodalom. Zúri Béla : A főkegyúri jog és az autonomia. — A házassági hirdetésekről. Vatnicsek Béla dr.-tól és Tauber Sándor dr.-tól. — Telefon. Laptulajdonos és kiadó : DUDEK JÁNOS dr. egyetemi ny. r. tanár. Stephaneum nyomda r. t. Budapest, VIII., Szentkirályi utca 28.