Dudek János szerk.: Religio, 1909.
36. szám
.574 RELIGIO LXVIII. évf. 1909. tájokkal. A gyönyörű templom, hol a megdicsőült szentnek testereklyéje nyugszik, egyszerűen, de igen ízlésesen volt földíszítve. Jelen volt az ünnepen a rend egyetemes főnöke is Rómából. Befejezte az ünnepet egy nagyszabású körmenet, az úgynevezett Männerprocession, melyen Bécs kath. egyesületei voltak igen számosan és népesen képviselve. A résztvevő férfiak számát 10,000-re becsülik. A világi és szerzetes papság is tömegesen vett részt. Jelen volt a tudományegyetem néhány tanára és a bécsi városi tanács néhány tagja egy alpolgármester vezetésével. A körmenetet dr. Gottfried Marschall fölsz. püspök, általános érseki helytartó vezette. A menet, nagy úton, a szent István-templomba ment át. Szent Kelemen gazdagon díszített koporsóját 4 templomi díszbe öltözött áldozópap vitte, kik előtt Murray Patrik atya egyetemes rendfőnök lépdelt. Minden utca, melyen a menet áthaladt, föl volt lobogózva. Rend és komolyság uralkodott. A szent István-templomban Anton Gruscha bíborosérsek várta és fogadta a szent ereklyét és a körmenetet. Ő eminenciája az oltár elé vonult s ott a lorétomi litánia után szent Kelemenhez szóló imákat végzett Oltáriszentséggel való áldással. Ezután ő eminenciája a szent ereklyéje elé térdelt és sokáig csendesen imádkozott. Hol volt a császár és hol volt Lueger? A császár otthon volt, Lueger pedig csak a templomba jött el, kialvó szemevilága miatt. A körmenet vissza rövidebb úton ment s Te Deummal végződött. * Lourdes. Lourdes veszedelemben és más veszedelem. — Kevesen tudják még itt Franciaországban is, hogy Lourdest nagy veszedelem fenyegeti. Arról van szó kormánykörökben, hogy a lourdesi szentélyt, hasonlóan a montmartrei nemzeti fogadalomtemplomhoz, az állam tulajdonába tegyék át. Az elkobzás, rabló francia nyelven «dévolution» rendelete már készen ott van az elnök asztalfiókjában. Lehet, hogy Falberes aláírásával legközelebb megjelenik. Tehát Lourdes, barlangja, szentélyei, javai a községre, vagyis a jótékonyság helyi irodájára szállnak át. Ez a szentségtörő merénylet bizonyára az egész világon keserves fájdalmat fog okozni , mert ez a merénylet az egész világ minden népének vallásos érzése ellen lesz intézve. S vájjon hát lehetséges lesz-e az ujabb szentségtörés? Hogyan? Hiszen Briand miniszterelnök csak nemrég is perignenti beszédjében tele torokkal hirdette a békét és megnyugtatást. Úgy van. De nem a kath. egyház számára. Erre ki van mondva a halálos ítélet. Van «törvény» az egyházi vagyonra nézve és nem kell egyéb, csak annak végrehajtása. Ebben az ügyben az uralkodó szabadkőművesség a törvény végrehajtását sürgeti s a minisztériumnak engedelmeskednie kell. Jaj annak az országnak, jaj annak a népnek, melyet a papság a szabadkőművesség mibenlétéről föl nem világosított s ennek folytán az szabadkőműves uralom alá kerül ! De a szabadkőművesség itt Franciaországban egyeben is töri az eszét, nem csupán az egyházi vagyon saecularisatióján. Az ezidén Nantesben tartott szabadkőműves kongresszus kimondotta, hogy el kell törölni minden törvényt, amely a katholikusoknak szabadságot ad a közoktatás, felső, közép és elemi fokán iskolák fönntartására. Ne legyen, csak állami iskola kötelező istentelenséggel. A XX. század ugyancsak jól kezd festeni ! —góla. A művészet könyve. A képzőművészetek történjtrjéneti és technikai fejlődése. Irta Lyka Károly. A zene fejlődéstörténete. Irta Kacsóh Pongrác. Budapest, Athe ,omnaeum, 1909. Ara kötve 24 korona. Nagy csapás érte a modern művészeti irodalmat ez év június havában. Meghalt Muther Richárd,breslaui egyetemi tanár, a XIX. század művészettörténészeinek legzseniálisabbja. Életében ugyan elég támadásnak volt kitéve, mert hiszen a zsenik sorsa, hogy az apró élősdiek rajtuk rágódjanak, sőt egy obscurus írócska plágiummal is vádolta, akivel szemben oly kiváló tekintély, mint Gurlitti védte meg Muther becsületét. Műveinek nagy sorozata nem csupán az önálló kutató szellemnek acre perennius monumentuma, hanem a német modern próza legremekebb terméke. Annyi tudás, zseniális meglátás, művészi összefoglalás, elragadó ékesszólás, gyönyörű nyelvezet, elbájoló közvetlenség, sziporkázó szellemesség, előkelő gavalléria aligha egyesült egyhamar a tudomány emberei közül egyikben is, mint Mutherben. A modern német művészeti irodalom még ma is Muther szuggeszciója alatt áll s állni fog igen sokáig: a modern impresszionista műtörténelem atyamestere. Aligha kell lejebb fokoznom azt, amit Mutherről mondottam, ha Lyka Károlyról beszélek. Mutatis mutandis a magyar viszonyokra, az elsők legeleje a magyar művészeti modern irodalomban Lyka. Nem csupán a Művészet szerkesztésével, az abban megjelent mély tudású és szellemes cikkeivel, azonfelül közvetlen hangú előadásaival, hanem eddig megjelent munkáival, vezérszerepet tölt be modern művészeti életünkben és irodalmunkban. Most meg egyenesen oly hatalmas munkával lepte meg hű olvasóközönségét, hogy el kell némulnia az irigy kisszerűségnek, amely Lykát sem általálta egyszer-másszor kikezdeni. A «Műveltség Könyvtárának» legújabb vaskos kötete (nagy ívrét, 688 o.) javarészt Lyka munkáját a képzőművészetekről foglalja el. Kétszeres az örömünk e fölött, mert ismét megcáfolva látjuk bizonyos rövidlátó retrogád szellemek unalomig hajtogatott, igazságtalan ráfogását, mely szerint a modern művészet tabula rasat akar csinálni a mult minden remekéből, a régi nagy mesterek ikonoklasztája s a mult kellő ismerete nélkül szűkölködvén, vakon imád Gurlitt C„ Die deutsche Kunst des XIX. Jahrhunderts. Berlin, 1899. 564. o. 2 Muther, Geschichte der Malerei in XIX. Jahrhundert. 3 kötet. München, 1893—94. Geschichte der Malerei. 5 kötet. Leipzig, 1900. Studien u. Kritiken. 2. kötet. Wien, 1900. Die deutsche Bücherillustration der Gothik u. Frührenaissance. Leipzig, 1883. Ein Jahrhundert französischer Malerei. Berlin, 1901. Geschichte der englischen Malerei. Berlin, 1903. Die belgische Malerei in XIX. Jahrhundert. Berlin, 1904. Die Kunst cimü vállalat 80 kötetje, Azonkívül számos cikke a. Zeit, Umschau, Eule, NeueDeutsche Rundschau, Tag, Woche cimü lapokban. 3 Lyka : Kis könyv a művészetről. Budapest, 1905. — A képirás ujabb irányai. Budapest, 1906. 4 Kacsóh művét nem méltatom, mert szakomon kívül esik.