Dudek János szerk.: Religio, 1911.
15. szám
230 Szentünk évek hosszú sora óta lakott már Bécsben, de oly fensőbb okossággal tudott rejtőzni abban az isteni rendeletben, hogy «engedelmeskedni inkább kell Istennek, mint az embereknek», hogy passzív ellenállását, az ő szerzetes rendjének szabadságát illetéktelenül fojtogató jozefinus törvénnyel szemben még a világhíres szemfüles bécsi rendőrség sem vette észre. Csakis F. Sabelli fent említett locsogása keltett a rendőrségben szentünk ellen alapos gyanút. De tulajdonképen sem írott, sem élőszóval adott tanúbizonyság vagy vallomás e tekintetben még nem állt szentünk ellenségeinek rendelkezésére. Pedig, hogy a császárt gonosz csingjók sikerének reményével újból megközelíthessék, okvetetlenül szükségük volt erre. Mit tettek tehát a megátalkodott gonosz emberek ? Orozva támadták meg szentünket szent hajlékában. Háromtagú bizottság szállt ki hozzá, mikor Hofbauer atya otthon nem volt. A lakásban akkor csak szentünk kedves tanítványa, Madlener professzor tartózkodott. A bizottság tagjai voltak: Herr Kaufmann, a római jog professzora a Teréziánumban és egy pap : Braig, az exbenediktinus, állami tanulmányi aligazgató, kormánytanácsos.2 Breznay Béla dr. A franciskánus bölcselet eredete és jellege. III. Midőn ezen következtetésre jutottam, úgy érzem, ellenkezésbe jöttem néhány előző gondolatommal. Hali Sándor érdemeit abban domborítottam ki, hogy Summája megírásánál az arisztotelészi gondolatokat figyelembe vette, sőt a theológia védelmére átültette. Az oxfordi iskola rövid jellemzésénél is kiemeltem, hogy ott Arisztotelész műveit tanították akkor, midőn a párisi iskola azokat kénytelen volt elhanyagolni, tanulmányai keretéből kikapcsolni. S most mégis arra az eredményre jutok, hogy a francis nicht an den Gedanken gewöhnen, dasz die Regierung das Eigentum des Klosters in höchster Instanz zu verwalten habe. (Nem hajolt meg az «állammindenhatóság» előtt.) Ohne lang nachzufragen, verkaufte er zur Aushilfe der leeren Kasse — alte Weine aus dem Klosterkeller, ohne die Regierung zu fragen und ohne eine Anzeige zu erstatten. Das in den Augen der damaligen Kirchen- und Staatsbureaukraten greuliche Verbrechen wurde durch Spione denunziert ; schauerliche Untersuchungen, als ob weisz Gott was für eine Freveltat verübt worden wäre, begannen, eine Komission folgte der anderen nach — und am schlimmsten dabei benahmen sich — gerade die geistlichen Herren «von der Feder !» Einer soll sogar bemerkt haben : «Wäre dieses Crimen vor 70 Jahren (1776) geschehen — Mariopliil wäre an der Klosterpforte aufgehängt worden». kánus bölcselet alapelvei plátói, illetve ágostoni gondolatokból vannak összeróva. Felmerül tehát a kérdés, mily kapcsolat létesült az ideális és reális elemek között a rend bölcseletében. Unctio de in speculatio ez, mint láttuk, a bonaventurai alapgondolat. A kettőnek összeolvadása adja a szerafi lelkű doktornak a sapientia fogalmát. Más a sapientia és más a scientia. Más a bölcseség és más a tudás. A bölcseség összekapcsolja az eget és a földet, az égi elemek túlsúlyával. A tudás a röghöz van kötve. Az előbbi képviselője Plató, az utóbbié Arisztotelész. Az a harmonikus lélek azonban, a kiben mind a kettő egyensúlyban van, szent Ágoston. Uterque autem sermo, scilicet sapientiae et scientiae per Spiritum Sanctum datus est Augustino. A puszta sapientia egyedül nem elégíti ki Bonaventurát, mert sokat tanult Arisztotelésztől; de a scientia sem, mert az unctio felfelé lendíti törekvéseit, hanem a kettő együtt véve. A világnézet, a sapientia kérdésében az ideális alapot soha el nem hagyja, de a scientia felépítésében szívesen gazdagítja szellemét Arisztotelészből. Benső harmóniában fejlődik ki tehát úgy a theologiai, mint a bölcseleti gondolkodás. Ha már most a franciskánus bölcseleti szellem körvonalait Bonaventura szelleme szerint nagy vonásokban megrögzítjük, a következő eredményre jutunk. A szentferenci mctio a hagyományos, bölcseleti tanokhoz s főleg az Ágostonhoz való ragaszkodásban jelentkezik. Felszívja azonban magába a középkor azon kiváló elméinek gondolatelemeit is, a kiken a misztikus lelkület kenete és illata ömlik el. Az ál Dionizius, szent Bernát, a szentviktori iskola képviselői erősen hatnak Hali Sándorra és Bonaventurára. Hű marad a serafi doctor a Praelocutio ad II. 1. Sententiarumban kimondott elvéhez, non intendo novas opiniones adversare, sed communes et approbatas retexere. A vetera novis augere elve azonban nála is érvényesül. Mert igaz, hogy a régi gondolatvilág talaján áll, de nemcsak hogy nem ellenzi (adversare) az arisztotelészi gondolatokat, sőt azoknak felelevenítő hatását érzi, azok elméjét megtermékenyítik s megőrzik őt attól, hogy a régi gondolatok puszta rabja legyen. A fejlődési csíra az arisztotelészi tanok irányában már Bonaventura gondolataiban is benn él. Másik fontos vonás a sapientia, a bölcseség szeretete a scientia fölött. Ez a nézőpont úgy alakítja ki Bonaventura gondolatait, hogy szeme mindig az örök bölcseségen nyugszik. Sub specie aeternitatis látja a bölcselet egyes ágait. Theocentrikus ő mindig. A bölcselet — mondja — tapasztalati (naturalis), elméleti (rationalis) és erkölcsi (morális) bölcseletre osztható fel. Az első a lét okaival (causa essendi) foglalkozik és elvezet az Atya hatalmához (in potentiam Patris). A második a megértés miben- 1 Innerkofler, 772. 1. 2 És, mint Seb. Brunner (215. 1.) mondja, «eine Art geistlicher Referenz bei der niederösterreichischen Regierung». A harmadik személy a bizottságban alsóbbrendű egyéniség vala , szolga vagy jegyzőkönyv írására kirendelt titkár. RELIGIO LXX. évf. 1911.