Dudek János szerk.: Religio, 1912.
35. szám
526 RELIGIO LXXI. évi". 1912. Ezt az összekötő kapcsolatot az ú. n. monera szolgáltatja, mely szervezet nélküli, sejtmagot nélkülöző alaktalan plazmatömeg. Ilyen kezdetleges élőlény a chroococcus s a protomyxa aurantiaca. Itt sem sejtmag, sem sejtfal, sem egyéb sejtszerkezeti tényező, nem fordul elő. Csak plazmatikus anyagcsere, mely tisztán kémiai folyamat, mint a katalízis. A monerák egészen beilleszkednek egyik oldalról a szervetlen világba s az első stádiumot képviselik az élet országa felé vezető úton. A monerák annyira hasonlítanak az élettelen világ tagjaihoz, hogy sokkal nagyobb különbség van egy monera s egy magasabb szerves lény között, mint a szerves monera s a szervetlen kristály között. S itt megérkeztünk az annyira emlegetett kristályelmélethez. A monera s a kristály között Haeckelék szerint lényeges különbség nem állapítható meg. Először nincs kémiai különbség. Külön biológiai elem nem létezik. A kristály elemei a monerában is fellelhetők, a monera összes kémiai alkatrészei a szervetlen világban is előfordulnak. Az élet tehát legfeljebb az elemek sajátságos egyesülésében keresendő. S itt legfőbb szerepe van a szénnek (C), mely sajátságos kémiai affinitása révén a legkülönfélébb s legbonyolultabb vegyületeket alkotja más elemekkel, mely létrehozza a fehérjéket, sőt magát az élőplazmát. Másodszor nincs köztük alaktani különbség. A testek alakja lehet krisztalloid vagy kolloid. Az első csoportba tartozik oly test, mely kristályosodik, mely oldott állapotban könnyen szivárog be és ki (endosmosis-exosmosis). A második csoportba tartozik az a test, mely jobbára sűrű csepfolyós állapotban fordul elő, s nehezebben szivárog. A protoplazma a kolloid testek közé tartozik, de lehet krisztalloid is. A fehérje sok növényi sejtben hatszögű s az emlősök vérsejtjeiben tetraéder homoglobin kristályokat alkot. Viszont sok szervetlen test kolloid állapotban is fordul elő. Továbbá szerkezetileg sincs különbség a monera és a kristály között. A monera szerkezete tisztán kémiai, tehát nem különlegesen biológiai, a chromaceák s a baktériumok kémiai összetételük segélyével fejtenek Vorgang aufgefasst... Die moderne Naturerkenntnis hat uns überzeugt, dass die früher angenommene scharfe Trennung von Organismen und Anorganen nicht aufrecht zu erhalten ist, vielmehr beide Reiche im tiefsten Wesen untrennbar verknüpft sind.» Lebenswunder (Volksausgabe) 12. 1. 1 «Der Unterschied zwischen den Moneren und irgendeinem höheren Organismus ist nach meiner Ansicht in jeder Beziehung grösser, als die Differenz zwischen den organischen Moneren und den anorganischen Kristallen.» Lebenswunder 15. 1. 2 «Die eigentümlichen Merkmale des Lebens können nur in der eigentümlichen Art der Verbindung der Elemente begründet sein. Hier ist es nun in erster Linie der Kohlenstoff, der... die Albumine, und an ihrer Spitze das lebendige Plasma erzeugt.» Lebenswunder 16. 1. ki életműködést.1 Viszont vannak szinte szerkezettel biró kristályok.2 Harmadszor a monera s a kristály élete nagyon hasonlítanak egymáshoz. A kristály él, a kristály növekszik. Ha valamely telített oldatban A és B anyag oldott állapotban van, s abba A anyagú kristályt teszünk, akkor az növekedni fog, ha B anyagot teszünk, akkor csak az fog nagyobbodni, a másik oldat változatlan marad. Ez hasonlít a növény asszimilációjához, mellyel a levegő szénsavját saját testévé hasonlítja át. Igaz, hogy az előbbi appositio, ez utóbbi intussusceptio növekedés, de ez nem fontos különbség. Appositio és intussusceptio között is van átmenet. A kristály nemcsak növekszik,hanem érez is. A kristályosodásnál a molekulák csak bizonyos irányban és határozott törvények szerint rakódnak egymásra, ez pedig érzés nélkül nem történhetik. Lehmann mozgó s érzékeny kristályai is mutatják, hogy az érzelem az élettelen világban sem hiányzik. A kristály szaporodik, ha a glaubersóoldatból a vizet lassan elpárologtatjuk, nemcsak a bedobott kristály növekszik meg, hanem számos kisebb kristály rakódik mellé. Ezek a kisebbek nem növekszenek tovább, ha a víz teljesen elpárolgott, de megtartják «csiraképességüket», mihelyt ismét telített oldatba jutnak. Csiraképességük csak akkor tűnik el, ha felhevítjük őket. Ugyanez az eset fordul elő a baktériumok életében. A baktérium tápanyag oldatban rohamosan szaporodik egészen a spóraképződésig. A spórák sokáig képesek dacolni a szárazsággal, a hideggel s az éhséggel, megtartják csiraképességüket, melyet szintén csak a nagy hő tud megszüntetni. A szaporodás nem egyéb, mint a növekedési küszöb átlépése. A baktérium növekszik, s mihelyt fejlődésének tetőpontját elérte, kettéoszlik. Ez a crescentia transgressiva az élettelen világban is előfordul. Az ehhez tartozó elmés hasonlatot Haeckel Ostwaldtól vette át. Ha egy lapos tányérra golyót helyezünk, s a tányért kissé mozgatjuk, a golyó mindig vissza fog sietni előbbi helyére ; ha azonban a tányért súlypontján túlemeled, a golyó leesik. Ép így viselkedik a baktérium, ha kedvező miliőben fejlődésének küszöbét túllépte. Az egyedüli különbség az élő monera s a kristály között az anyagcsere. Az anyagcsere azonban nagyon hasonlít a kémiai katalízishez. A katalízis 1 Lebenswunder 17. 1. 2 Ilyenek a biokristályok, a szivacsok, a korallok, a kagylók s egyéb tengeri állatok mészkőházai. Lebenswunder 18. 1. 3 Lebenswunder 18. 1. 4 «Wie bei jedem chemischen Prozess, so finden auch bei der Kristallbildung Bewegungsvorgänge statt, die sich nicht ohne Empfindung (natürlich unbewusster Art) erklären lassen.» U. o. 5 Lebenswunder 19, 103. 1, « U. o.