Hanuy Ferenc szerk.: Religio, 1913.
35. szám
'28. szám. RELIGIO ploma ügyében a perzsa hatóságokhoz beterjesztett beadványait tartalmazzák. Az arámi nyelv ismét két nyelvjárásra oszlik : keleti és nyugati arámira. Nyugatarrími (régibb tankönyekben «káld») alatt azt az arámi tájszólást értjük, amely az Eufrát folyótól nyugatra Szíriában és Palesztinában volt honos. E nyelv legfontosabb irodalmi termékei az ú. n. Targumok, vagyis a biblia parafrazáló értelmezései, melyek Dániel, továbbá Ezdrás és Nehemiás könyveinek kivételével az összes szent iratokra kiterjeszkednek. Ezek közül legrégibb Onkelos Targuma Mózes öt könyvéhez, amely még Kr. u. első században készült. Minthogy a Targumok szerzői zsidók voltak, egyes tudósok a Targumok nyelvét zsidóaráminak is nevezik ; ez az elnevezés azonban helytelen, mert hiszen ugyanezt a nyelvet a szíriai és palesztiniai keresztények is nemcsak beszélték, hanem művelték is, amint azt a Szent Katalin-kolostorban (a Sinai-hegy tövében) és a Damaszkusban felfedezett lectionariumok és liturgikus művek töredékei bizonyítják. Ezek ugyan szűr betűkkel íródtak, de nyelvük a targumokéval csaknem teljesen azonos. A keletarámi nyelv hazája az Eufráttól keletre volt Mezopotámiában. Különböző tájszólásai közül legfontosabb a régente szúr-nek nevezett edessai nyelvjárás, amelyet az ottani keresztények emeltek irodalmi nyelv színvonalára. Hatalmas irodalma főleg egyházias és bölcseleti műveket ölel fel. A keletarámival rokon a bábeli talmud legnagyobb részének és a maírfeizsoknak nyelve is; az utóbbi egy félig pogány, félig gnosztikus szektának a neve, amely a Tigris és Eufrát összefolyásának vidékén honos. Nevét a manda szótól nyerte, amely tudást, gvajace-t jelent. A mandeusok nyelvjárására jellemző, hogy a régi akkád nyelv behatása alatt torokhangjait csaknem teljesen elveszítette. Ilyen különben a szamaritán nyelv is, amely Sibhern és Samaria vidékén, az assur uralkodók által odatelepített kubai gyarmatosok kevert vérű utódai között keletkezett. Az arámi nyelvek virágzási kora egészen az islam elterjedéséig tartott, vagyis a VII. század közepéig. Az arabok előnyomulása s az arab nyelv rohamos terjedése következtében mindinkább teret veszített és csakhamar holt nyelvvé lőn. Ma már csak néhány faluban használatos az új szyr, a réginek karcsa, Damaszkus vidékén, Malajaban, Aleppo környékén s az Urmia-tó partvidékén. A régi szyr csak épen egyházi használatban maradt meg, mint liturgikus nyelv. Smith-Lewis, Codex cliniaci rescriptus. Fragments of sixth century Palestinian Syriac texts of the Gospels. Cambridge, 1909. — Gwynn, Remnants of the Later Syriac Versions of the Bible. 1909. — Margoliouth, The Liturgy of St. Nile. 1896. E nyelv szótárát Schulthcss állította össze Lexicon syropalestinum e. a. Az arab nyelv említésével eljutottunk a dél-sémi nyelvekhez, amelyek az északi szemiták nyelvétől úgy különböznek, mint a trópusi pálma a tamariszkustól. Ezek a legtörzsökesebb sémi nyelvjárások. Zengzetes hangtanuk, igealakjaik szinte kifogyhatatlan gazdagsága, klasszikusan egyszerű mondatfűzésük színpompás kifejezésmódjuk, óriási szókincsük mind olyan tulajdonságaik, amelyek e nyelveket, de különösen az arabot a formai tökéletesség legmagasabb fokán álló nyelvek közé emelik. A délsémi nyelvek keretén belül ismét csak több nyelvjárást különböztethetünk meg. Ezek közül a legfontosabbik az arab nyelv, a korán nyelve, amely az islam elterjedése folytán valóságos világnyelvvé lőn. Magától értetődik, hogy hatalmas térhódítása következtében mint népnyelv elveszítette egységes jellegét. Mai nap három nagyobb tájszólást különböztethetünk meg benne: a marokkóit, az egyptomit és a szúrt. Mint irodalmi nyelv egészen a mai napig megőrizte régies alakját és, bár az irodalmi nyelvet a népnyelvtől szinte áthidalhatatlan űr választja el, egységes voltánál fogva a sok részre szakadt muszlim világnak legalkalmasabb szellemi öszszekötő kapcsa. Az islám előtti korból valók Délarábia legrégibb írott emlékei : a mineusok, a szabeusok és himjariták feliratai. Ezek nyelve az ethiopiai nyelvhez áll közelebb, amely az V. században lett irodalmi nyelvvé. Régies alakját geez-nek nevezik; újabb hajtásai az amhar-nyelv és a tigre. A sémi nyelvek felosztásának vázlata:1 Szamaritán (Folytatjuk.) Kmoskó Mihály dr. Bölcseleti és dogmatikai relativizmus." II. közlemény. 2. A pszichologizmustól nem sokban tér el a transformizmus. Minden állandó fejlődésben van, az emberi megismerés is. Ez az általános átalakulás egykor azt eredményezheti, hogy az emberre nézve pl. 2x2 nem négy, hanem pl. öt lesz. Erdmann és Spitta az em- Nyugati csoport : Keleti csoport : — ; ; Akkad északi ág déli ag : '—;—; assyr babyloni Rananita Arámi: arab ethiops Héber Nyugati arámi Pán Keleti arámi (szyr) Mandeus 1 E felosztás Hommel-ől ered. 1869 óta Schräder kezdeményezésére a sémi nyelveket csakis északi és déli csoportra osztották. Újabb nyelvészek közül Clay még ehhez a régibb beosztáshoz ragaszkodik s az akkád nyelvet az északi sémi nyelvek közé sorolja. (Amurru the Home of the Northern Semites, Philadelphia, 1909, 82 köv. 11.). A kérdés történetét illetőleg J. Hemmel, Grundriss der Geographie und Geschichte des alten Orients, München, 1904, 75—86. 11. 675