Hanuy Ferenc szerk.: Religio, 1913.
39. szám
28. szám. RELIGIO maga erejéből, kibékülvén az egyházzal, a maga dicsőségének koszorújába belefűzné az ő hitének világát is, és folytatná az ő világmissióját a keresztény kultura és haladás terén.» Majd követeli Dalia Torre gróf a szabadságot az egyház összes intézményeire, a szerzetesrendekre és az iskolai vallásoktatásra nézve. Ezután Dalia Torre összefoglalta a szociális hét előadásainak egész tervezetét és jelezte az olasz kath. akciónak követendő irányát, és végre a kereszt győzelmének ékesszóló dicshimnuszával fejezte be beszédét. Mint ezekből látható, Dalia Torre gróf beszéde épen olyan kevéssé tartalmazza a római kérdés megoldásának sürgetéséről való lemondást, mint Rossi udine-i érsek beszéde. A liberális lapok azonban a gróf beszédének fenti két, élesen megkülönböztethető pontját (a katholikusok törekvése nem politikai, hanem vallási», «a béke az állam szuverenitásának sérelme nélkül megköthető») szándékosan összezavarták és úgy magyarázták (Giornale d'Italia), hogy Dalia Torre gróf még tovább ment Rossi udine-i érseknél is, mert ez csak a területi revindikációt adta fel, de még az európai államok által kívánta garantáltatni a pápa szabadságát, míg Dalia Torre gróf (így a Giornale d'Italia)már ilyen külföldi beavatkozásról is lemondott, és elismerte az olasz állam teljes szuverenitását és abbeli illetékességét, hogy maga oldja meg Olaszországban a vallási kérdést.» Az Osservatore Romano, amely mint múltkor Rossi beszédét, úgy most Dalia Torre beszédét minden észrevétel nélkül közölte, december 8. számában a Giornale d'Italia és más liberális lapoknak ezen kommentárjait fantasztikusoknak és alaptalanoknak mondja, és fenntartja magának a jogot, hogy Rossi és Dalia Torre gróf beszédeire majd akkor, ha az egész sajtó már véleményét nyilvánítandja, még érdemleges észrevételeket fog tenni; most csak annyit mond, hogy a milanói szociális hét alatt az olasz katholikusok az őket érdeklő kérdések tanulmányozása végett jöttek össze, nem pedig azért, hogy az azon kérdések megoldására egyedül illetékes pápa kérdése elé vágjanak. Oreglia bíbornok halála. A bíbornoki kollégium 85 éves dékánja, Oreglia di Santo Stefano Lajos, ostia velletri-i bíboros-püspök, a pápai szék camerlengo-ja, december 6-án meghalt Rómában. Vele a IX. Pius által kreált bíborosok utolsója szállott sírba, a többi jelenleg élő bíboros (57) mind vagy XIII. Leónak vagy X. Piusnak «creatura»-ja. Életkorra nézve nem ő volt a legidősebb bíbornok, mert Di Pietro kúriai bíboros, ki szintén 1828-ban született, 50 nappal idősebb Oreglia-nál. Oreglia bárói családból származott; tanulmányait az «Academia dei nobili ecclesiastici»-ben végezte, 1850-ben már a «Signatura Apostolica» referendáriusa lett. Majd hágai internuntius, bruxelles-i nuntius, végre lissabon i nuntius lett, 1873-ban pedig IX. Pius a kúriába hívta meg bíborosnak; 1885 ben pápai camerlengo lett, 1896-ban pedig a bibornokkollégium dékánja; egyúttal 1884 óta kommendatárius apátja volt a trefontane-i eist. «nullius» apátságnak. X. Pius megválasztatása után 1903-ban újból megerősítette Oreglia-t a pápai szék camerlengojának állásában, amely most üresedésbe jött; végleges betöltéséig Passerito c. antiochiai érsek, vice-camerlengo fogja betölteni a camerlengo-i tisztet, amely egy napig sem maradhat betöltetlenül, lévén a camerlengo a pápának pénzügyminisztere. Tudnivaló, hogy a pápai camerlengo a pápai szék üresedése idejében a pápaság vagyoni ügyeit, palotáit stb. teljhatalommal kezeli; az ő feladata egyúttal megjelenni a pápa halála után a halálos ágynál és a pápa halálát egy kis fakalapács háromszori ütésével és a pápának névenszólításával konstatálni, amint azt Oreglia 1903-ban teljesítette XIII. Leo pápánál. A bíbornoki kollégium dékáni tisztét optia útján a bíbornoki ansziennitásban utána következő püspök-bíboros . Vannutelli Szerafin dékán-helyettes, nagy penitenciárius nyerheti el, ha élni kíván az optio jogával. Vannutelli hat évvel fiatalabb és 1887 óta bíboros. Ő utána a következő négy püspök-bíboros következik: Ant. Agliardi albano-i, Vine. Vannutelli palestrina-i, Franc. Cassetta frascati-i, Gaët. De Laisabina-i püspök-bíborosok. III. TUDOMÁNYOS CIKKEK, e/o ›*› ›*› KÖZLEMÉNYEK, ÉRTEKEZÉSEK Intuicio. 1. Az értelem a világot megmagyarázni és fogalmilag ábrázolni törekszik. Erre csak az ember képes, ő a dolgok titkainak kinyilatkoztatója. A világ erői benne összpontosulnak s az ő tudatában jutnak megismerésre, átértésre. Goethe szép mondása az egész emberi természetre, az ember összes törekvésére világot vet: Wäre nicht das Auge sonnenhaft, Wie könnten wir das Licht erblicken ? Läge nicht in uns des Gottes eigne Kraft, Wie könnt' uns Göttliches entzücken? A természet bennünk virágzik ki, az isteni hasonlóság minket hat át, hogy a természetet és Istent, a véges és a végtelent vágyainkban hordozzuk, meleg szeretettel átkaroljuk. Minden ember egy fényforrás, minden lélek ismeretlen mélységekből keletkezik és táplálkozik, minden embert természete ösztönöz, hogy önmagát kifejezze. Sajnos, hogy a legtöbb lélekben kialszik a mécs, kiszárad a saját mécsének olaja és más fényből, más erekből táplálkozik. Pedig bármennyit köszönjünk is átöröklött képességeinknek, a tűzhely és 755