Hanuy Ferenc szerk.: Religio, 1913.
19. szám
LXXII. évfolyam, 19. szám, 1913. május 10. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, IV., Duna u. 3. RELIGIO TUDOMÁNYOS ÉS TÁRSADALMI KATH. HETI FOLYÓIRAT A BUDAPESTI EGYETEM HITTUD. KARA TÖBB TAGJÁNAK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL SZERKESZTI DR. HANY FERENC, EGYETEMI TANÁR. Megjelenik — július és augusztus hó kivételével - minden szombaton reggel. TARTALOM./. Vezércikk: Ozanam mint bölcselő. (1813—1913.) Irta : Trikál József dr. — Vezércikk után : 1. Jelentés a Horváth-féle alapból jutalmazott munkákról. 2. Nemes példa nagy plébániák kettéválasztására. — II. Az örök városból: 1. Konstantin-jubileum a «basilica Sessoriana»-ban. 2. Zarándoklatok fogadtatása a Vatikánban. 3. Az «Acta Apostolicae Sedis» I. évi 7. száma. 4. A kereszt pünkösdi ünneplése Rómában. — III. Tudományos cikkek, közlemények, értekezések : 1. Van-e theologia a világban? I. Madarász István dr.-tól. 2. Újabb tanulmányok Pál apostol élettörténetének kronologiájához. I. Martin Aurél dr.-tól. 3. A celibátuskötelezettségnek fogadalom, avagy egyházi törvény-e az alapja? Sipos István dr.-tól. 4. Szent Ágoston követői az emberi lélek eredetének kérdésében. Weber Pál dr.-tól. — V. Könyvkritika: 1. Otto Pfüll S. J. : P. Moritz Meschler S. J.: Ein Gedenkblatt VV.-töl. 2. Dr. Hermann Siebert : Christenlehren. VV.-töl. 3. Liguri Szent Alfonz. Nagy Imre Leo : A krisztusi lélek. Bábura László dr.-tól. — VI. Katholikus Világszemle: A.) Német Birodalom: 1. A theologiai fakultások és az újabb egyetem-alapítások. 2. Nürnberg város és a katholikus szerzetesek. B.) Franciaország 1. Barthou miniszterelnök a laikus iskola védelméről. 2. Krisztus és Béliás harca. 3. Poincaré elnök és az egyházi temetés. 4. Az orléans-i szűz emlékének megülése Párisban. C.) Nagy-Britannia : 1. Cambridge és Oxford ellentétes döntései a theologiai grádusok ügyében. 2. Az anglikán egyház Kina megtérítéséért. D.) Kina : Kina katholikus statisztikája. 1912. évben. — IX. Könyvszemle. — X. Közgazdaság : Az Adriai Biztosító-Társulat idei közgyűlése. Ozanam mint bölcselő. (1813-1913.) Irta: THIKÁL JÓZSEF DR. A bölcselet velünk születik. Az a bölcselet, amely lélek a mi lelkünkből; erő a mi erőinkből ; virág a mi szellemünk kivirágzásából. Isten adja készségeinket, tehetségeinket, lelki életünknek alaprajzát, amelyek fakadni, virágzani és gyümölcsözni akarnak. Ozanam bölcselete az ő szép, nemes, mélyen vallásos és jóságos lelkének kifejezése. Szivének lelkének középpontjában él Krisztus. Az Üdvözítő szelleme, akarata szövődik be úgy költői és művészi szemléleteibe, mint a világról, a történelemről, a nemzetekről, az emberekről, a természetről alkotott fogalmaiba, meggyőződéseibe. Az ő bölcselete Krisztus akaratának és gondolatainak bölcselete. Krisztus körül csoportosítja a múltat, felé irányozza a jövőt és Krisztus szellemében éli a jelent. Igazság és jóság, értelem és akarat, meggyőződés és élet benső összhangban olvadnak össze lelkében és nemes, bámulatosan szép életében. Irodalmi működése a kereszténység szellemének dicsőítő éneke; gyakorlati tevékenysége pedig a földön járó, testet öltött isteni szeretetnek utánzása. Úgy érzi, hogy minden szellemi művelődés és az egész erkölcsi élet forrása Krisztus. E nézőpontból látja az európai művelődés történetét és a népek benső átalakulását, fejlődését. Az volt a nagy vágya, arra törekedett minden erővel, hogy az egyházat mindenki, hivő és hitetlen, mint a tudományosak, művészetnek és a nemes szeretetnek édesanyját felismerje. Az ő lelke csodás érzékenységgel vonzódott a tudomány, a művészet és az erkölcsi szépség azon nagy alakjaihoz, akikben Krisztus szelleme és szentsége tükröződött. Szent Tamás, Bonaventura, a misztikus szentviktori iskola, Dante, szent Ferenc át és áthatják lelkét, és megelevenedik lelkében a múlt, életre ébred a középkor, feltámadnak a hitnek nagy hősei, az Isten országának tudósai, művészei, szentjei és nagy hősei. Köztük él, velük gondolkodik, átérzi terveiket, átveszi törekvéseiket és szeretné, ha az ő kora és korának ifjúsága annak a nagy, legendás időknek szellemében tudna élni és onnan tudná meríteni eszményeit, cselekvésének vezető gondolatait. Kezdetben, még talán csak öntudatlanul, mintegy benső ösztönösségből foglalkozik a középkor homályos századaival, majd a ragyogó, a XIII. századdal, és abban Dantéval, szent Ferenccel és a franciskánus költőkkel. Pályájának végén azonban az európai művelődés az V. századtól a XIV. századig úgy tűnik fel előtte, mint : Előfizetési ár : egész évre K 12, félévre K 6. Egyes szám ára : 50 fillér. (Kapható a Szent István-Társulat könyvk., IV., Kecskeméti u. 2.)