Hanuy Ferenc szerk.: Religio, 1913.
19. szám
17. szám. RELIGIO Annapilai Marimuttis ceylon-i (trincomalie-i egyházmegye) lakosok közt állítólagos negyedfokú vérrokonság alapján indított köteléki perben a házasság érvényességét mondotta ki az alapon, hogy a férjnek nem sikerült bebizonyítani a nejével való rokonságot. IV. A.Diarium Romanae Curiae» rovat a legújabb pápai kitüntetésekről és a püspöki kar legújabb halottairól számol be. A szent kereszt pünkösdi ünneplése Rómában. A Pünkösd vasárnapra (május 11.) kitűzött pápai szentmisét («Cappella Papale»), mint jelentettük, a Szentatya gyengélkedésére való tekintettel, őszre halasztották, de Róma város és a latiumi városok és várak templomainak és harangtornyainak (campanile) és a lakóházak kivilágítását e napon fogják megtartani. A jubileumi római helyi bizottság vezetősége külön felhívások útján szólította fel a napokban a lakosságot házaik ablakainak kivilágítására; «ezek a lángocskák — mondja a felhívás — nemcsak a keresztbe vetett hitnek lobogó fényét fogják tanúsítani, hanem ábrázolni fogják azt az isteni fényt, amely a jeruzsálemi coenaculumból pünkösdkor kiindulva eloszlatta a pogányság sötétségét és villámgyorsan terjedt el a földön, áldást terjesztve mindenütt. A templomok homlokzatára és a kampanilék ormára kereszteket, valamint Krisztus-monogrammokat alkalmaznak és azokat kivilágítják. Ez este fényárban fog úszni minden római templom kezdve a Szent Pétertől egészen ki a katakombákig, sőt azokon túl a Campagna és Latium városkáinak és kasztelleinek karcsú tornyaiig. A Monte-Cavo-n május 4-én akartak egy óriási keresztet felállítani és este kivilágítani, de a telep tulajdonosnője nem adta meg ehhez beleegyezését. Egyelőre őszig elhalasztották ennek a monte-caro-i keresztnek felállítását. III. TUDOMÁNYOS CIKKEK, c/d e* e/D e/a*d e* KÖZLEMÉNYEK, ÉRTEKEZÉSEK Van-e teleológia a világban? I. közlemény. Az oksági elv uralmát a világmindenségben általában mindenki elismeri. A materialista monizmus is elfogadja, sőt vaskövetkezetességű kényszerűségnek nevezi az okszerűséget. A természet törvényei Haeckel szerint érctörvények — ewige, eherne grosse Gesetzer — melyeknek uralma alól senki és semmi sem vonhatja ki magát. Ez az oksági törvény azonban nem ad teljes és megnyugtató felvilágosítást a világmindenségről. Az egyes események előzményeiből, mint okokból, következtethetünk ugyan a hatás bekövetkezésére, annak természetére, de azt nem tudjuk meg, hogy ezek az okok miért működnek így s miért nem úgy. A természet vak, és értelmetlen érctörvényei sokfélekép működhetnek. Miért működnek ily hasznosan, ahogy működnek? Erre a kérdésre csak a célokok ismerete felel meg. Egyszóval a kauzalitás elvén kívül, sőt annak fölé rendelve a célirányosság, a teleológia elvét is el kell ismernünk a természetben. Úgy, ahogy az első elv mondja, hogy semmi sem történik elegendő ok nélkül, a teleologia azt hangoztatja, hogy semmi sem történik cél nélkül. Sőt a cél előbbrevaló a hatóoknál, mert a cél indítja az első okot a működésre. A célokok kutatása azonban nagyon messzemenő következtetésekre vezeti a gondolkodó embert. Az okszerűség törvényét örök, merev, abszolút érctörvénynek tartja a materializmus, eredetével nem törődik, de a célokok s az azokban megnyilatkozó bölcseség ismerete és elfogadása a causa prima efficiens és ultima finalis elfogadására kényszeríti a logikusan és előítéletek nélkül gondolkodó embert. Innen van, hogy sokan fáznak a teleologiától s vagy tagadják, vagy a disteleologia emlegetésével gyengíteni akarják. Haeckel kereken kimondja: »Egyedül a mechanizmus ad nekünk igazi felvilágosítást a természet jelenségeiről, amennyiben tényleges okokra vezeti azokat vissza, t. i. vakon és öntudatlanul működő mozgásokra, mások viszont az illető természeti tárgy anyagi szervezetéből magyarázhatók meg».« Nem szabad azt gondolnunk, «hogy a jó Isten vagy a célra törekvő természet egyszerre semmiből teremtette meghatározott célra a világmechanizmus törvényeit s azokat eszes akarata szerint nap-nap után működteti. Ez az anthropomorf gondolat a világ építőjéről és uralkodójáról lejárta magát; helyébe léptek a természet nagy, örök érctörvényei».3 2 «Der Mechanismus allein gibt uns eine wirkliche Erklärung der Naturerscheinungen, indem er dieselben auf reale Werkursachen zurückführt, auf blinde und bewusstlos wirkende Bewegungen, welche durch die materielle Konstitution der betreffenden Naturkörper bedingt sind.» Weltr. 119. 3 «Wir dürfen nicht daran denken, «dass der liebe Gott oder die zielstrebige Naturkraft die Grundgesetze des Weltmechanismus einmal plötzlich aus nichts zu einem bestimmten Zweck erschaffen hat und dass er sie nach seinem vernünftigen Willen tagtäglich wirken lässt. Diese anthropomorphe Vorstellung von einem zwecktätigen Weltbaumeister und 1 Welträtsel 12U. 1 «La détermination des antécédents d'un phénomène nous annonce son apparition inévitable. Mais ces divers antécédents... produisent le plus souvent des effets utiles. A travers la diversité des lieux, des temps, des circonstances multiples, les mêmes tipes. bons et beaux se réalisent, se perpétuent. Pourquoi en est-il ainsi ? A cette spécialisation heureuse du jeu des forces générales de la matière, à la récurrence régulière des mêmes effets, il faut une raison suffisante. Les causes finales la fournissent.» Mercier, Ontologie. (Tr. de Phil. Louvain 1911. I. 582.) 355