Hanuy Ferenc szerk.: Religio, 1913.
26. szám
498 RELIGIO LXXII. évf. 1913. türelmetlenebb irodalmát és hitvallását, annál vakmerőbb általánosításait. A történelem azonban folyton kicsúfolja ezeket a sokat ígérő törekvéseket. Az anyagelvűség, a természetimádás félszeg és nyers korszakaira rendesen igen ideális, igen eszményi és szellemi áramlatok következnek. A görög világ bölcselete a legtúlzóbb anyagelvűséggel kezdődött és a legelvontabb eszményi irányzatban végződött. (Plotinos.) A Newton, Kepplerrel megindult mechanikus világfelfogás Spinoza és Leibnitz pantheizmusába, illetve panpszichizmusába csapott át. A francia forradalom durva bölcselete ott és Németországban is a szellem romantikájává finomult. A XIX. század közepének (Vogt, Büchner, Moleschott) lázongó anyagelvűsége Wundt iskoláján keresztül az újabb kantianizmushoz, az új Fichte- és Hegel-féle bölcselethez jut el és egyúttal Amerikában, Angliában, Franciaországban és Németországban megindul a vallásos életnek és a vallásos léleknek, mint a mindenség egy nagy értékének, olyan vizsgálata és tanulmányozása, amilyenre eddig még példa nem volt. Pierce, Myers, W. James, Bergson, Boutroux, Eucken és mindezeknek tanítványai olyan szellemi értékekre, erőkre nyitottak rá, amelyek az anyagelvű, a pusztán természettudományos szemlélet előtt zárva voltak. Nem csoda tehát, ha ma a bölcseleti gondolkodás belátja, hogy a világ igen színes és igen gazdag valóság ; a természettudományos szemlélet pedig szintén meggyőződik arról, hogy az egész természettudomány a nagy mindenségnek csak egyik metszete, az emberi tapasztalatoknak csak egyik köre, amelyeken kívül még sok-sok érték van. Sőt a természettudományos gondolkodás arra is rájön, hogy a saját maga körében is óvatosnak kell lennie, mert a természetről alkotott képei egyre módosulnak, egyre finomulnak és úgy látszik maga a természet az emberi szellemhez nagyon hozzásimul, hozzáidomul, úgyhogy a természetről felvett fényképeinken a szellem munkája is remekel a maga művészetével, hozzáadásával. Más szóval, amit mi természetnek nevezünk, az nemcsak a természetnek, hanem az emberi szellemnek is levonata. Ám, ha a dolog így van, ha a természettudományban is valamikép a lélek a maga természetét és erőit fejti ki, akkor — úgy látszik — a természettudomány többé nem alkalmas arra, hogy az anyagnak és csak ennek legyen értelmezője. Ellenkezőleg ép az anyag siklik ki a maga titkos mivoltával a természettudós szemei elől, midőn az a különféle feltevések és magyarázatok keretébe egyszerűen beilleszkedik, midőn az elgondolások hálójába magát megfogni engedi. Ez a tapasztalat sok mindenféle gondolatot váltott ki. Ismét előtérbe léptek Kant elvei, aki azt tanította, hogy mi a mindenséget, illetve annak benső mivoltát, a magvát és annak rugóit azért nem ismerhetjük meg, mert mihelyt a külső világ megismerésünk körébe lép, azonnal ráütjük szellemi életünk bélyegét és azonnal meghamisítjuk a nyers valóságot. Mások e gondolatot tovább fűzték ! Elemezni kezdték érzeteinket, tehát megismerésünk legelemibb feltételeit és rájöttek arra, hogy érzeteink egyrészt igen durvák és a valóságot csak bizonyos határok között fogják meg, másrészt kevés is a mi érzékszervünk, mert az állatoknál, pl. a madaraknál, a halaknál, növényeknél olyan képességekre, szervezeti tökéletességekre bukkanunk, amelyek az embernél hiányzanak. Több tehát a valóság, mint amennyit mi belőle kimerítünk. Még tovább mentek. Elemezni kezdték magát az anyagot, az anyagnak utolsó anyagi részecskéit, parányait. És most tárult csak fel a titkok titka. Nyilvánvalóvá lett, hogy az anyag igen finom és igen gazdag valóság. Több mélység és gazdagság van a végtelen kicsinységek világában, mint a végtelen nagyságok birodalmában. Új fizika, új kémia, szóval : új természettudományok előtt állunk. Minden tudomány a valóságnak csak bizonyos állapotára, méreteire, kereteire illik. Minden törvényszerűség csak bizonyos korlátok között érvényesül. Mi következik ebből? Bizony lehet helytelen és helyes levezetésekhez eljutnunk. íme, R. H. Francé a «Probleme unserer Zeit, Beiträge zur Geschichte der Gegenwart» c. vállalat 6. füzete gyanánt «Wert und Unwert der Naturwissenschaft» címen írt és bár nem örülünk neki, gSBIHMMHIlUHHBHfl&llHHHHHMHSSBSi ALAPÍTVA 1868. ALAPÍTVA 1868. Szerel a bítőnő .PoW-Ule rendszer szerint. Juristes Toárton fuvó-, szerszám-, harangöntő és harangfelszerelő gyár Bpest, Rózsa u. 51-53. Katholikus cég. Telefon 77-51. Árlap és Költségvetés ingyen ! Elvállal minden e szakmába vágó munkát, u. m. : elsőrendű harangok szállítását, régi harangok átöntését, régi harangok átszerelésétPozdechféle forgatható öntöttvas-koronára, esetleg forgatható kovácsolt vas koronára. Kikopott csapok kicserélését stb. Készít fekvő és álló harangvas-állványokat jutányos áron. Költségvetéssel szivesen szolgál. Ezeken kívül készít fúvókat, kovács-tűzhelyeket, csigasorokat csigákat, emelőket, üllőket, satut stb. eszakba vágó munkát. Jutányos árak, pontos és tisztességes kiszolgálás.