Kiss János szerk.: Religio, 1925.
1. szám
ISTEN LÉTÉNEK MEGISMERÉSE ÉS A MODERN BÖLCSELET. (Befejező közlemény.1) 3. A liberális protestantizmus.2 A SCHLEIERMACHER-és Ritschl-féle liberális protestantizmus ujabb kori két főképviselője Sabatier Ágost és Réville, valamint követői magukévá tették a Bergson-féle filozófia két alapelvét, hogy Isten immanens bennünk és hogy intuíció és átélt tapasztalás útján konstatáljuk és erre a kettős alapra építették tanításukat, mely szerint Istent magunkban tapasztaljuk. «Aki nem érzi szivében, sohasem találja meg kivüle.» Istent nem ismerjük meg magában, hanem csak velünk való viszonyaiban, amely viszonyokat szimbolikus nyelven fejezzük ki. Istenfogalmuk panteisztikus színezetű, sőt egyenesen kijelentik, hogy minden vallás egyformán helyes és jó, még a panteizmus is, mert valamennyi egyformán igaz és téves : igazak, ha korunknak megfelelnek, tévesek, ha más kor szemüvegén keresztül nézzük azokat. 4. A modernizmus.4 A liberális protestantizmus teóriáját nagyon megközelíti a modernizmusé. A modernizmus magáévá teszi az alsó öntudat teóriáját, melyet röviden így lehet összefoglalni : «Vannak bizonyos egyedekben visszaemlékezések, fogalmak, érzelmek, melyek a ren- 1 Az első közleményt 1. «Religio» 1924. II. füzetében, 129. s köv. old. 2 Sabatier, Esquisse d'une philosophie de la religion, 1898; Les religions d'autorité et la religion de l'Esprit. 1903. Reville, Le protestantisme liberale: sa nature, ses origines, sa mission, 1903. Michelet, Dieu et l'Agnosticisme contemporaine, 1909. 3 Sabatier, Esquisse... 382. oldal. 4 Loisy, Quelques lettres sur des questions actuelles et sur des événement recents, 1908. Programma dei Modernisti. «Pascendi» enciklika. Dr. A* Qisler, Der Modernismus, 1912. Religio, hittud. és bölcs, folyóirat. 1925.