Kiss János szerk.: Religio, 1927.
1. szám
Sí 1. ÉRTEKEZÉSEK Ig. A KÖZÉPKORI SKOLASZTICIZMUS KELETKEZÉSÉRŐL. Prohászka Ottokár, püspök és fővédnök bevezető beszéde az Aquinói Szent Tamás Társulat 1927. március 7-én tartott közgyűlésén. SOKSZOR áldozunk tiszteletünkkel Társulatunk közgyűlésén Sz. Tamás szellemének s ámulattal szemléljük a skolasztikus filozófiának fölséges dómját, melynek aztán nemcsak megbámulói, de megértői is akarunk lenni. Engedjék meg azonban ma nekem, hogy bevezetőmben most ne reflektáljak a műre, sem annak fölséges konstrukcióira, hogy ne emeljek ki egy-egy tételt belőle, hanem hogy figyelmüket irányítsam az akkori kultúrviszonyokra, melyek az európai szellemnek a skolasztikában megnyilvánuló ébredését jellemzik s hogy rámutassak arra az ellenséges frontra, mely az actió és reactió elve alapján, magával szembe a keresztény filozófia nagyszerű frontját hívta a világba. Engedjék meg, hogy betekintést nyújtsak azokba a kohókba, hol azt a vasat olvasztották, melyből a skolasztika fegyverzetét hivatott kovácsok és konstruktorok kovácsolták. Biztatólag hat ugyanis ránk, ha ráeszmélünk azokra az okokra és hatokra, melyek a skolasztikát életbe hívták, hogy azután a harci zászlót Aquinói Sz. Tamás lengesse meg győzelmesen a mi korunk fölött is s segítsen meg minket a mi szükségleteinknek megfelelő filozófiai munkálkodásra is. A skolasztika tulajdonképen az aristotelesi gondolatok alapján való megtámogatása a keresztény világnézetnek s a hit nagyszerű világának az értelem fényével való megvilágítása. Hit és filozofálás sokáig pihent a nyugaton, mert mióta a szentatyák klasszikus kora lealkonyodott, onnan a XVII. századtól kezdve csak itt-ott pislogott föl a „fides querens intellectum" szelíd lámpája. Ez igény nem jelentkezett, vagy ha itt-ott mutatkozott is, mélyebb benyomást nem tett s nem váltott ki utóhatást. De a XII. - XIII. században megmozdult Nyugaton a föld hatalmas lökésektől, melyek két felöl jöttek : a mór Spanyol- Religio, hittud. és bölcs, folyóirat, 1927. 1