Kiss János szerk.: Religio, 1928.

1. szám

2 DR. MELICHÁR KÁLMÁN. Az egyháznak isteni eredetét és krisztusi alapítását a pro­testánsok is elismerik. Theologiai felfogásuk azonban abban tér el a katholikusokétól, hogy különbséget tesznek az isteni alapí­tású eszményi (ideális) egyház és az emberek által külső jogi alakban szervezett jogi egyház között, mely szétválasztást a­katd. Egyház nem engedi meg, hanem a látható egyháznak is­teni alapítását hirdeti. Luther Márton reformáló tanítása a láthatatlan egyháznak fogalmából indul ki, mely protestáns tan szerint az Isten orszá­gát Krisztus hozta le a földre, anélkül azonban, hogy egyházá­nak jogrendet is adott volna. Ezért nem ismerte el Luther a lelki üdvösséget közvetítő külön papi rendet, hanem minden megkeresztelt hívőt­ képesnek tart arra, hogy a Szentírásnak megfelelő hitével a maga lelki üdvösségét elnyerhesse.­ Az összes keresztény egyházaknak vallási felfogása abban megegyezik, hogy egyház csak egy van, melyet Krisztus ala­pított, vagyis a keresztény theológiának szempontjából az egy­ház fogalma kizárólag a kereszténységgel áll kapcsolatban, úgy hogy a nem keresztény vallásúaknak vallási egyesületeit, társu­latait, theologiai szempontból nem lehet egyháznak nevezni. A keresztény jelleg ugyanis már magában az egyház elnevezésé­ben bennfoglaltatik, az egyház elnevezés magában foglalja a Krisztus egyháza elnevezést. Különösen a protestánsok fektetnek arra súlyt, hogy elne­vezéseikben és címzéseikben a „keresztény" jelző bennfoglal­tassék, mert úgy az evangelikus, mint a református egyháznak lényege, hogy Krisztust hívő és Krisztust követő egyház, míg az evangéliumi és reformált jelző már csak azt kívánja kifejezni, hogy az evangeliumi, illetőleg a református egyház a többi ke­resztény egyháztól különbözik. A német református egyház is: „ . . . evangelisch reformirte christliche Kirche" vagy egysze­rűen „reformirte christliche Kirche "-nek nevezi magát és egé­­ r Kiss Áron debreceni reform, püspök (­ 1908.) a tiszántúli reform, egyházkerületnek 1903. évi közgyűlésén tartott megnyitó beszédében hir­dette, hogy : „Ti mindnyájan királyi papság és szent nép vagytok" mon­dotta Péter apostol s ez alapon még öltözetileg sem lehet elkülöníteni a papi osztályt a néptől a református egyházban. —Magyar Szó 1903. május 20. száma. 3 Emil Friedberg : „Lehrbuch des kath. und ev. Kirchenrechts Sechste Auflage. — Leipzig 1909. 88.

Next