Kiss János szerk.: Religio, 1928.
1. szám
2 DR. MELICHÁR KÁLMÁN. Az egyháznak isteni eredetét és krisztusi alapítását a protestánsok is elismerik. Theologiai felfogásuk azonban abban tér el a katholikusokétól, hogy különbséget tesznek az isteni alapítású eszményi (ideális) egyház és az emberek által külső jogi alakban szervezett jogi egyház között, mely szétválasztást akatd. Egyház nem engedi meg, hanem a látható egyháznak isteni alapítását hirdeti. Luther Márton reformáló tanítása a láthatatlan egyháznak fogalmából indul ki, mely protestáns tan szerint az Isten országát Krisztus hozta le a földre, anélkül azonban, hogy egyházának jogrendet is adott volna. Ezért nem ismerte el Luther a lelki üdvösséget közvetítő külön papi rendet, hanem minden megkeresztelt hívőt képesnek tart arra, hogy a Szentírásnak megfelelő hitével a maga lelki üdvösségét elnyerhesse. Az összes keresztény egyházaknak vallási felfogása abban megegyezik, hogy egyház csak egy van, melyet Krisztus alapított, vagyis a keresztény theológiának szempontjából az egyház fogalma kizárólag a kereszténységgel áll kapcsolatban, úgy hogy a nem keresztény vallásúaknak vallási egyesületeit, társulatait, theologiai szempontból nem lehet egyháznak nevezni. A keresztény jelleg ugyanis már magában az egyház elnevezésében bennfoglaltatik, az egyház elnevezés magában foglalja a Krisztus egyháza elnevezést. Különösen a protestánsok fektetnek arra súlyt, hogy elnevezéseikben és címzéseikben a „keresztény" jelző bennfoglaltassék, mert úgy az evangelikus, mint a református egyháznak lényege, hogy Krisztust hívő és Krisztust követő egyház, míg az evangéliumi és reformált jelző már csak azt kívánja kifejezni, hogy az evangeliumi, illetőleg a református egyház a többi keresztény egyháztól különbözik. A német református egyház is: „ . . . evangelisch reformirte christliche Kirche" vagy egyszerűen „reformirte christliche Kirche "-nek nevezi magát és egé r Kiss Áron debreceni reform, püspök ( 1908.) a tiszántúli reform, egyházkerületnek 1903. évi közgyűlésén tartott megnyitó beszédében hirdette, hogy : „Ti mindnyájan királyi papság és szent nép vagytok" mondotta Péter apostol s ez alapon még öltözetileg sem lehet elkülöníteni a papi osztályt a néptől a református egyházban. —Magyar Szó 1903. május 20. száma. 3 Emil Friedberg : „Lehrbuch des kath. und ev. Kirchenrechts Sechste Auflage. — Leipzig 1909. 88.