A Hét Évkönyve, 1982

Tartalom

(Tolsztoj: A sötétség hatal­ma). Játszott a Pâdurea spin­­zuratilor (1965), Castelanii (1967) c. filmben. Vihar a havason c. színművét (1953, Kováts Dezsővel) több szín­padon játszották. Fészekra­­kók c. színművét az IszÁMSZ mutatta be. Kötetei: önma­gam ellen. Versek, Műhely, 1939. Jó reggelt! Karcolatok. Műhely, 1956. Kiss Török Ildikó (Petro­­zsény, 1945): színésznő. Az SZISZI-ben végzett (1967). 1970-ig a TvÁMSZ, jelenleg fiz NvÁSZ tagja, magyar ta­gozatának művészeti igazga­tója. Főbb sz.: Biri (Móricz: Nem élhetek muzsikaszó nél­kül), Lida (Kohout: Ilyen nagy szerelem), Catherine (Miller: Pillantás a hídról), Zsóka (Méhes György: 33 névtelen levél), Laita (Né­meth László: Villámfénynél), Izabella (Shakespeare: Sze­get szeggel), Márta (Mester­házi Lajos: A tizenegyedik parancsolat), Ottilia (Haupt­mann : Naplemente előtt), Viola (Méhes György: Dup­lakanyar), Tii (Deák Tamás: Forró sziget), Lenke (Nestroy —Heltai: Lumpáciusz Vaga­­bundusz), Nellie (Tennessee Williams: Nyár és füst), Ju­liette (Dosztojevszkij: Két férfi az ágy alatt), Lovasné (Csurka István: Nagytakarí­tás). Önálló előadóestjei: Gozsdu Elek: Anna-levelek (1971); Hajnalkurjantás Vá­rad piacán (Holnaposok ver­sei, 1973); Eminescu-est (1977, Varga Vilmossal); Kocsis István: Árva Bethlen Kata (1978). 1973-ban az előadó­művészek Országos Feszti­válján az Ateneu c. lap dí­ját, 1978-ban az egyfelvoná­­sos színművek nyáradi fesz­tiválján a Família c. lap ok­levelét nyerte el. Debrecen­ben (1979), Szegeden és Nagykanizsán (1980) is fel­lépett önálló előadóesttel. E­­minescu-műsoráról nagyle­mez készült. Kocsis Antal (Szatmár, 1939): színész, az SZESZ tagja. Az SZISZI-ben végzett (1963). Főbb sz.: Orgon (Moliére: Tartuffe), Biondello (Shakes­peare: A makrancos hölgy), Ignác bácsi (Sütő András: Tékozló szerelem), Popescu (Caragiale: Az elveszett le­vél), Fűrész Robi (Brecht: Koldusopera), Tir­bi (Heltai: A néma levente), Hugó (Drzic: A szép kurtizán ara­nyai), Kolja (Aront: Ez a kü­lönös állat), Ionita (Baranga: Közvélemény), Pápa (Anou­ilh : Becket, vagy az Isten be­csülete), Titus bácsi (Shaw: Az ördög cimborája), Simon bojár (Delavrancea: Ferge­­teg), Bíró (Kocsis István: A nagy játékos), Krammers (Kocsis: Megszámláltatott fák), Mircse (Móricz: Nem élhetek muzsikaszó nélkül), Eugeniusz (Mrozek: Tangó). Kontz Gábor (Kolozsvár, 1949): operaénekes, a KvÁMO tagja. A kvázi G. Dima Konzervatóriumban Végzett. (1975). Főbb sz.: Alfred (Verdi: Traviata), Ottavio (Mozart: Don Giovanni) (té­vében is), Lenszkij (Csaj­kovszkij: Anyegin), Alma­viva (Rossini: A sevillai borbély). Koós Zsófia (Sztána, 1916): színésznő. 1936-tól a kvári Magyar Színház, majd szatmári színház, 1948-tól a a KvÁMSZ tagja. Egy ideig beszédtechnikát tanított az SZISZI-ben, Kvart. Rendsze­resen fellépett szavalóeste­ken, irodalmi színpadon. Főbb sz.: Csáki bíró lánya (Szentimrei Jenő), Bese An­na (Kós: Budai Nagy An­tal), Komisszárnő (Visnyevsz­­kij: Optimista tragédia), Ru­­xandra (Demetrius: Három nemzedék), Marta (Sidonia Drágu?anu: Téves utakon), Claire Zachanassian (Dür­renmatt: Az öreg hölgy lá­togatása) , Claudia (Lovine­­scu: Egy művész halála), Linda (Miller: Az utazó ha­lála), Capuletné (Shakes­peare: Romeo és Júlia), Thé­­misz (Eftimiu: Prométheusz), Bolkonszkaja hercegnő (Tolsztoj—Piscator: Háború és béke). Korcsmáros Jenő (Temesvár, 1932): színész. Az SZISZI- ben végzett (1957). Az SZESZ tagja volt, jelenleg az MNK- ban él. Főbb sz.: Voltore (Ben Jonson: Volpone), Don Basilio (Beaumarchais: A se­villai borbély), Moncrieff (Wilde: Bumbury), Lükeházy (Moliére: Dandin György), Tuza (Bródy: A tanítónő), Medvegyenko (Csehov: Si­rály), Lord Runchiff (Goldo­ni: A furfangos özvegy), Gil­bert Folliot (Anouilh: Be­cket), Jámborlelkű Szent Flórián (Baranga), Orvos (Ionesco: A király halódik), Sartorius (Shaw: Szerelmi házasság), Robert (Gamolet­­ti: Leszállás Párizsban), Krogstad (Ibsen: Nóra), Ro­mánk (Kocsis István: Meg­számlálta­tott fák). Kostyán Ágnes (Kolozsvár, 1948): énekesnő, a KvÁMO tagja. A népiskolában kvázi művészeti tanult. Főbb sz.: Ilusk­a (Kacsóh: János vitéz), Édi (Schubert—Berté: Három a kislány), Császár­lány (Trailescu: A csizmás kandúr), Bessy (Jacobi: Le­ányvásár), Stázi (Kálmán: A csárdáskirálynő), Lina (Strauss: A kék Duna), Leila (Huszka: Gül Baba), Jolán (Lehár: Cigá­nyszerelem), O­­dette (Kálmán: A bajadér) Kovács Ádám (Sepsiszent­­király, 1933): rendező, az SZESZ tagja. Az SZISZI-ben (1954) és a buk.-i I. L. Cara­giale Intézetben (1957) ta­nult. Főbb r.: Beaumar­chais: A sevillai borbély (1960); Goldoni: A chioggiai csetepaté: Sütő András: Té­kozló szerelem (1962); Eduar­do de Riuippo: De Pretore Vin­cenzo (1964); Aurel Baranga: Barátom, a miniszter; Méhes György: 33 névtelen levél; Shaw: Az ördög cimborája (1966); Kocsis István: A nagy játékos (1969); Shaw: Szerel­mi házasság (1971); Illés End­re: Aki szeretni gyáva; Mó­ricz: Nem élhetek muzsika­szó nélkül (1973); Virgil Stoe­­nescu: Rejtélyes telefonhívás (1975); Móricz: Légy jó mind­halálig (1976); Sigmond Ist­ván: Gyertyafénynél (1977); Paul Everac: Vesekő (1978);­­Móricz: Sári bíró (1979); Raffai Sarolta: Vasderes (1980); Kovács Attila (Kolozsvár, 1942); operaénekes, a KvÁMO tagja. A kvázi G. Dima Kon­zervatórium énekszakát vé­gezte (1966). Főbb sz.: Sarast­­ro (Mozart: Varázsfuvola; a kvázi Román Operában), Bi­­berach (Erkel: Bánk bán), Cilléi (Hunyadi László), Za­kariás (Verdi: Nabucco), Fer­­rando (A trubadúr), II. Fü­­löp (Don Carlos), Herceg (Bartók: A kékszakállú her­ceg vára), Collino (Puccini: Bohémélet), Basilio (Rossini: A sevillai borbély), Attila (Verdi). Mephisto (Gounod: 217

Next