A Hét Évkönyve, 1982
Tartalom
(Tolsztoj: A sötétség hatalma). Játszott a Pâdurea spinzuratilor (1965), Castelanii (1967) c. filmben. Vihar a havason c. színművét (1953, Kováts Dezsővel) több színpadon játszották. Fészekrakók c. színművét az IszÁMSZ mutatta be. Kötetei: önmagam ellen. Versek, Műhely, 1939. Jó reggelt! Karcolatok. Műhely, 1956. Kiss Török Ildikó (Petrozsény, 1945): színésznő. Az SZISZI-ben végzett (1967). 1970-ig a TvÁMSZ, jelenleg fiz NvÁSZ tagja, magyar tagozatának művészeti igazgatója. Főbb sz.: Biri (Móricz: Nem élhetek muzsikaszó nélkül), Lida (Kohout: Ilyen nagy szerelem), Catherine (Miller: Pillantás a hídról), Zsóka (Méhes György: 33 névtelen levél), Laita (Németh László: Villámfénynél), Izabella (Shakespeare: Szeget szeggel), Márta (Mesterházi Lajos: A tizenegyedik parancsolat), Ottilia (Hauptmann : Naplemente előtt), Viola (Méhes György: Duplakanyar), Tii (Deák Tamás: Forró sziget), Lenke (Nestroy —Heltai: Lumpáciusz Vagabundusz), Nellie (Tennessee Williams: Nyár és füst), Juliette (Dosztojevszkij: Két férfi az ágy alatt), Lovasné (Csurka István: Nagytakarítás). Önálló előadóestjei: Gozsdu Elek: Anna-levelek (1971); Hajnalkurjantás Várad piacán (Holnaposok versei, 1973); Eminescu-est (1977, Varga Vilmossal); Kocsis István: Árva Bethlen Kata (1978). 1973-ban az előadóművészek Országos Fesztiválján az Ateneu c. lap díját, 1978-ban az egyfelvonásos színművek nyáradi fesztiválján a Família c. lap oklevelét nyerte el. Debrecenben (1979), Szegeden és Nagykanizsán (1980) is fellépett önálló előadóesttel. Eminescu-műsoráról nagylemez készült. Kocsis Antal (Szatmár, 1939): színész, az SZESZ tagja. Az SZISZI-ben végzett (1963). Főbb sz.: Orgon (Moliére: Tartuffe), Biondello (Shakespeare: A makrancos hölgy), Ignác bácsi (Sütő András: Tékozló szerelem), Popescu (Caragiale: Az elveszett levél), Fűrész Robi (Brecht: Koldusopera), Tirbi (Heltai: A néma levente), Hugó (Drzic: A szép kurtizán aranyai), Kolja (Aront: Ez a különös állat), Ionita (Baranga: Közvélemény), Pápa (Anouilh : Becket, vagy az Isten becsülete), Titus bácsi (Shaw: Az ördög cimborája), Simon bojár (Delavrancea: Fergeteg), Bíró (Kocsis István: A nagy játékos), Krammers (Kocsis: Megszámláltatott fák), Mircse (Móricz: Nem élhetek muzsikaszó nélkül), Eugeniusz (Mrozek: Tangó). Kontz Gábor (Kolozsvár, 1949): operaénekes, a KvÁMO tagja. A kvázi G. Dima Konzervatóriumban Végzett. (1975). Főbb sz.: Alfred (Verdi: Traviata), Ottavio (Mozart: Don Giovanni) (tévében is), Lenszkij (Csajkovszkij: Anyegin), Almaviva (Rossini: A sevillai borbély). Koós Zsófia (Sztána, 1916): színésznő. 1936-tól a kvári Magyar Színház, majd szatmári színház, 1948-tól a a KvÁMSZ tagja. Egy ideig beszédtechnikát tanított az SZISZI-ben, Kvart. Rendszeresen fellépett szavalóesteken, irodalmi színpadon. Főbb sz.: Csáki bíró lánya (Szentimrei Jenő), Bese Anna (Kós: Budai Nagy Antal), Komisszárnő (Visnyevszkij: Optimista tragédia), Ruxandra (Demetrius: Három nemzedék), Marta (Sidonia Drágu?anu: Téves utakon), Claire Zachanassian (Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása) , Claudia (Lovinescu: Egy művész halála), Linda (Miller: Az utazó halála), Capuletné (Shakespeare: Romeo és Júlia), Thémisz (Eftimiu: Prométheusz), Bolkonszkaja hercegnő (Tolsztoj—Piscator: Háború és béke). Korcsmáros Jenő (Temesvár, 1932): színész. Az SZISZI- ben végzett (1957). Az SZESZ tagja volt, jelenleg az MNK- ban él. Főbb sz.: Voltore (Ben Jonson: Volpone), Don Basilio (Beaumarchais: A sevillai borbély), Moncrieff (Wilde: Bumbury), Lükeházy (Moliére: Dandin György), Tuza (Bródy: A tanítónő), Medvegyenko (Csehov: Sirály), Lord Runchiff (Goldoni: A furfangos özvegy), Gilbert Folliot (Anouilh: Becket), Jámborlelkű Szent Flórián (Baranga), Orvos (Ionesco: A király halódik), Sartorius (Shaw: Szerelmi házasság), Robert (Gamoletti: Leszállás Párizsban), Krogstad (Ibsen: Nóra), Románk (Kocsis István: Megszámláltatott fák). Kostyán Ágnes (Kolozsvár, 1948): énekesnő, a KvÁMO tagja. A népiskolában kvázi művészeti tanult. Főbb sz.: Iluska (Kacsóh: János vitéz), Édi (Schubert—Berté: Három a kislány), Császárlány (Trailescu: A csizmás kandúr), Bessy (Jacobi: Leányvásár), Stázi (Kálmán: A csárdáskirálynő), Lina (Strauss: A kék Duna), Leila (Huszka: Gül Baba), Jolán (Lehár: Cigányszerelem), Odette (Kálmán: A bajadér) Kovács Ádám (Sepsiszentkirály, 1933): rendező, az SZESZ tagja. Az SZISZI-ben (1954) és a buk.-i I. L. Caragiale Intézetben (1957) tanult. Főbb r.: Beaumarchais: A sevillai borbély (1960); Goldoni: A chioggiai csetepaté: Sütő András: Tékozló szerelem (1962); Eduardo de Riuippo: De Pretore Vincenzo (1964); Aurel Baranga: Barátom, a miniszter; Méhes György: 33 névtelen levél; Shaw: Az ördög cimborája (1966); Kocsis István: A nagy játékos (1969); Shaw: Szerelmi házasság (1971); Illés Endre: Aki szeretni gyáva; Móricz: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1973); Virgil Stoenescu: Rejtélyes telefonhívás (1975); Móricz: Légy jó mindhalálig (1976); Sigmond István: Gyertyafénynél (1977); Paul Everac: Vesekő (1978);Móricz: Sári bíró (1979); Raffai Sarolta: Vasderes (1980); Kovács Attila (Kolozsvár, 1942); operaénekes, a KvÁMO tagja. A kvázi G. Dima Konzervatórium énekszakát végezte (1966). Főbb sz.: Sarastro (Mozart: Varázsfuvola; a kvázi Román Operában), Biberach (Erkel: Bánk bán), Cilléi (Hunyadi László), Zakariás (Verdi: Nabucco), Ferrando (A trubadúr), II. Fülöp (Don Carlos), Herceg (Bartók: A kékszakállú herceg vára), Collino (Puccini: Bohémélet), Basilio (Rossini: A sevillai borbély), Attila (Verdi). Mephisto (Gounod: 217