Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-07 / 104. szám

MEGYEI PÁRT­BIZO­T­T­SÁG­ ÉS A M­EGYE­I TANÁCS LAPJA 1974. MÁJUS 7., KEDD Ara: 12— Ft II közművelődés alapja Asreft As­earék ostromolják évről évre az egyetemeik, főis­kolák kapuit, de a dolgozók ál­talános iskolájának padsoraiban sok hely marad üresen. Tech­nikumokba, szakközépiskolákba már többen iratkoznak be a munkások közül, megnőtt az ér­deklődés a szakmai tanfolyamok iránt is. Csupán a dolgozók is­koláiba nehéz jelentkezőket ta­lálni. Ha ez annyit je­lentene, hogy már min­den munkás rendelkezik a nyolcadikos bizonyítványo­nyal, akkor egyszerűen napi­rendre térhetnénk az­­ügy fö­lött. örülhetnénk, hogy a mun­ka melletti, alapismereteket nyújtó oktatási formára már nincs szükség, megállapíthat­nánk, hogy a dolgozók iskolái egyszer s mindenkorra betöl­tötték feladatukat. De sajnos, nem erről van szó. Több mint százezer negyven évesnél fiatalabb munkás dol­gozik napjainkban az üzemek­ben, akik nem jutottak el a nyolcadik osztályig. Segédmun­kások, betanított munkások. Egy részük még harmincéves sincs: különböző okokból ma is évente sokan kimaradnak a nyolcadik osztály elvégzése előtt, s gyarapítják a segéd- és beta­nított munkások hadseregét. Az országban ma minden ötödik ipadban dolgozó, segédmunkát végez — zömmel azok, akik ki­maradtak az általános iskolából. Az ő sorsukban az üzemek mű­szaki fejlesztése, a gépesítés sem hozhat jelentős változást Alapok híján nem tudják elsa­játítani a korszerű berendezé­sek kezeléséhez, működéséhez szükséges ismereteket Segéd­munkások maradnak, miközben tanultabb társaik jobb munka­körülményekhez, magasabb fi­zetéshez jutnak. A közművelődési határozat pontos, tárgyilagos tényei okkal állították a figyelem középpont­jába a munkások műveltségét Nemcsak azért, mert a korszerű nagyipar fejlesztése, a tudomá­nyos-technikai forradalom ered­­ményeinek alkalm­­azása elkép­zelhetetlen megfelelő művelt­séggel rendelkező munkások nélkül. A közművelődési határo­zat társadalmunk céljának lé­nyegét fejezi ki, amikor a mun­kások ismereteinek gyarapítása érdekében jelöl meg feladatokat. Az értelmes, dolgos emberi lét alapja — a szocializmusban ez pedig társadalmi követelmény — saját munkánk, saját helyünk felismerése a világban. Felisme­rés viszont nem létezik megis­merés nélkül: a tanulás által szerzett tudás a megismerés eszköze. A tanulás folyamatának első lépése az alapismeretek birtoklása. Ezt nem helyettesít­heti semmiféle élettapasztalat. Ezért különösen fontos, hogy a közművelődési határozatba fog­lalt számtalan feladat közül a gyárakban kiemelkedően fontos­nak tekintsék a hiányzó álta­lános iskolai végzettség meg­­szerzését. Szép szavakban, rábeszélések­ben eddig sem volt hiány. Idő­ről időre fölkeresték az oktatási, személyzeti osztályokról az ér­dekelteket, megpróbálták ráven­ni őket a tanulásra. Gyakran maguk a dolgozók általános is­kolájának tanárai járták végig a műhelyeket. ..magánszorga­lomból” ismertették a lehetősé­geket, buzdítottak a beiratko­zásra. A meggyőzés hol több, hol kevesebb sikerrel járt. Mert a szavakat mindig a tettek hite­lesítik, a tettekkel pedig sok üzemben adósak maradtak. A kötelezően járó kedvezményeken túl alig éltek további lehetősé­gekkel, holott módjuk lett volna rá. Nemegyszer a kötelező ked­vezményeket is csak üggyel­­bajjal biztosították. A kötelező kedvezmények — a munkaidő, műszakbeosztás, ta­nulmányi szabadság — mellett számtalan módja van, a segítés­nek, de ezekkel még nem élnek eléggé a vállalatok. A kollektív szerződésben min­den gyár maga határozza meg, milyen eszközökkel, milyen elő­nyökkel kívánja fokozni a ta­nulási kedvet. Helyi elhatáro­záson múlik, mit tart fontosabb­nak: a felső- illetve a közép­fokú oktatásban részt vevők tá­mogatását vagy azokét, akiknek további emberi, szakmai kitel­jesedése most még az általá­nos iskolai „alapozáson” múlik. Bár sok kollektív szerződésben olvashatjuk már, hogy az álta­lános iskolába járók a kötelező mellé egy-két nap pótszabadsá­got, a nyolcadik osztályban tett sikeres vizsga után ötszáz forint pénzjutalmat és béremelést kap­nak Ezt a gyakorlatot még nem mindenütt követik. Megreked­nek a hivatalos előírások mel­lett, és nem használják ki az önálló vállalati gazdálkodásban, az üzemi demokráciában rejlő lehetőségeket a gyár és munká­sok javára. A kedvezményekkel, a pótsza­badságokkal kapcsolatos gyári elhatározás a későbbiekben többszörösen kamatozna. Hiszen a szakmunkások továbbképzését előíró kormányhatározat végre­hajtása is szorosan összefügg a hiányzó általános iskolai bizo­nyítványokkal. Sokan szereztek régebben szakmát a nyolcadik osztály elvégzése nélkül, mert akkor mások voltak az előírá­sok. A továbbképzésben ők most mindaddig nem vehetnek részt, amíg nem pótolják a hajdani mulasztást. Ha kimaradnak a kö­telező továbbképzésből, minden­ki rosszul jár, a gyárak is, ők is. Az üzemekben nem tudják rájuk bízni a bonyolultabb fel­adatokat, emiatt tudásban, fi­zetésben is elmaradnak munka­társaiktól. Most, a kollektív szerződések módosítási vitáinak heteiben minden üzem maga adja bizo­nyítékát, hogy a szavak mellett milyen tettekkel biztosítja sa­ját adottságai között a közmű­velődési határozat végrehajtá­sát. Az általános iskola — mint a megismerés felé vezető, elke­rülhetetlen kezdeti lépés — nem­csak alapismereteket ad. A köz­­művelődésnek is ez az alapja. V. E. Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG XXIX. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM Megkezdődött az Akadémia közgyűlése Hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében meg­kezdődött az Akadémia közgyű­lése. Tudományos életünknek ezen az évenként ismétlődő jelentős eseményén részt vett Aczél György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese. Nagy­számban voltak jelen az Aka­démia tagjai, intézeteinek ve­zetői és kutatói, valamint a tu­dományos élet ismert személyi­ségei. Erdey-Gruz Tibor elnöki meg­nyitója után az elnökség beszá­molójának előterjesztésére ke­rült sor. Erdey-Gruz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke expozéjában kiemelte, hogy a legutóbbi közgyűlés óta eltelt nem egészen egy eszten­dő sokirányú, eredményes mun­kában telt el. Az Akadémia te­vékenységének fő tendenciáját a múlt évben is a párt tudomány­­politikai irányelvei határozták meg, amelyeknek kidolgozásá­ban annak idején az Akadémia is tevékenyen részt vett. A leg­több tudományágban lendületes haladás állapítható meg. Erősö­dött a tudomány és a gyakorlat kapcsolata, újabb lépések tör­téntek a kutatási kapacitásnak a fontos kérdésekre való kon­centrálásában. Megnőtt a tár­sadalomtudományok közéleti szerepe és részesedésük a kuta­tás céljára rendelkezésre álló erőforrásokban. A tudományos testületek, a tudományos osz­tályok és bizottságok tevékeny­ségének, valamint a tudomá­nyos minősítés problémáinak elemzése után az elnök az Aka­démia jövőbeli feladataival fog­lalkozott, s ezek sorában meg­említette, hogy szeptemberben tudományos ülésszakon emlékez­­nek a szovjet—magyar tudomá­nyos és műszaki együttműködési egyezmény megkötésének 25. évfordulója alkalmából, a jövő évi közgyűlésen pedig az Akadé­mia alapításának 150. évfordu­lóját ünneplik meg. A főtitkári beszámolót Kö­­peczi Béla, az Akadémia főtit­kára terjesztette elő. Ez a be­számoló az akadémiai reform óta eltelt négy esztendő ered­ményeit és tapasztalatait össze­gezi. A beszámolóikat követő szü­net után Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyette­se a Központi Bizottság és a kormány nevében köszöntötte a közgyűlést és kívánt sikert az Akadémia előtt álló feladatok megoldásában. A továbbiakban kerül sor Marx György akadémikus Tu­domány és műveltség című elő­adására, valamint az akadémiai aranyérem és díjak átadására. Délután a főtitkár és helyet­tesei az érdekelt tudományos osztályok ülésein adtak számot a tudományterületükön kifej­tett négyéves irányító tevé­kenységükről. (MTI) Mfly TAVASZI NAPSÜTÉSBEN ALMÁSKAMARÁSON (4. oldal) MENETDAL ÉS HARCI TÚRA (4. oldal) PARLAMENT A „KÖTÖTT”-BEN (5. oldal) SPORT (7.—8.—9. oldal) KERT ÉS HÁZTÁJI (10. oldal) Szovjet­Cmg©Í megállapodás London Londonban hétfőn tíz évre szóló kormányközi megállapo­dást írtak alá a szovjet—angol gazdasági, tudományos-műszaki és ipari együttműködés fejlesz­téséről. A megállapodás tartalmazza azokat a hosszú távú intézkedé­seket, amelyek szilárd alapot te­remtenek a két ország közötti együttműködés sikeres fejleszté­séhez, és széles távlatokat tár­nak fel a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejleszté­sében. (MTI) ­ Békés megyei kiállítás sikere a balatoni k­örnyezetvédelmi konferencián Május 3­­-ig háromnapos tudományos konferenciát tar­tottak Siófokon a környezet­védelemről, élelmezés- és egészségügyi témákról, vala­mint az egészségre nevelésről. A konferencián Békés megyei­ek is szép számmal vettek részt, sőt a KÖJÁL bekapcsoló­dott a rendezési­­munkába má­jus 4-én, amikor a középfokú közegészségügyi dolgozók tudo­mányos ülését tartották. A tizenhetedik alkalommal megrendezett balatoni közegész­ségügyi napok programját dr. Aczél György egészségügyi mi­niszterhelyettes nyitotta meg, s szólt e konferencia országos je­lentőségéről. Az előadásokat több mint 500-an hallgatták meg s a különböző szekciókon Békés megyeiek is tartottak tájékoztatókat. Központi helyre kerültek azok az előadások, melyek az élelmezés-egészség­ügyről, az egészségre nevelés­ről és a­ munkaegészségügyről szóltak. Ilyen előadást tartott többek között megyénk képvi­seletében május 2-án Lévai Sándorné, a Békés megyei KÖJÁL előadója, aki a tavi és folyami, halak, valamint hal­konzervek higanyszennyezett­ségének tapasztalatairól szólt. Dr. König János, a MENCS vezető főorvosa a lakosság mozgásigényéről tartott elő­adást. Május 4-én dr. Maurer József, a KÖJÁL megyei főor­vosa elnökletével tartották meg a középfokú dolgozók tu­dományos ülését. Itt is elhang­zott Békés megyeiek részéről előadás. Nagy sikere volt a MENCS kiállításának, melyet a SZOT 10 emeletes Ezüstpart Üdülő aulájában rendezett a Békés megyei MENCS. Bemu­tatták Póstelek, Gyula, Szarvas és megyénk más tájainak­ ne­vezetességeit. Képünkön a kiállítás egy részletét láthatjuk közvetlen a megnyitás előtt Fotó: Grábner Gyula

Next