Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-07 / 104. szám
MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1974. MÁJUS 7., KEDD Ara: 12— Ft II közművelődés alapja Asreft Asearék ostromolják évről évre az egyetemeik, főiskolák kapuit, de a dolgozók általános iskolájának padsoraiban sok hely marad üresen. Technikumokba, szakközépiskolákba már többen iratkoznak be a munkások közül, megnőtt az érdeklődés a szakmai tanfolyamok iránt is. Csupán a dolgozók iskoláiba nehéz jelentkezőket találni. Ha ez annyit jelentene, hogy már minden munkás rendelkezik a nyolcadikos bizonyítványonyal, akkor egyszerűen napirendre térhetnénk azügy fölött. örülhetnénk, hogy a munka melletti, alapismereteket nyújtó oktatási formára már nincs szükség, megállapíthatnánk, hogy a dolgozók iskolái egyszer s mindenkorra betöltötték feladatukat. De sajnos, nem erről van szó. Több mint százezer negyven évesnél fiatalabb munkás dolgozik napjainkban az üzemekben, akik nem jutottak el a nyolcadik osztályig. Segédmunkások, betanított munkások. Egy részük még harmincéves sincs: különböző okokból ma is évente sokan kimaradnak a nyolcadik osztály elvégzése előtt, s gyarapítják a segéd- és betanított munkások hadseregét. Az országban ma minden ötödik ipadban dolgozó, segédmunkát végez — zömmel azok, akik kimaradtak az általános iskolából. Az ő sorsukban az üzemek műszaki fejlesztése, a gépesítés sem hozhat jelentős változást Alapok híján nem tudják elsajátítani a korszerű berendezések kezeléséhez, működéséhez szükséges ismereteket Segédmunkások maradnak, miközben tanultabb társaik jobb munkakörülményekhez, magasabb fizetéshez jutnak. A közművelődési határozat pontos, tárgyilagos tényei okkal állították a figyelem középpontjába a munkások műveltségét Nemcsak azért, mert a korszerű nagyipar fejlesztése, a tudományos-technikai forradalom eredményeinek alkalmazása elképzelhetetlen megfelelő műveltséggel rendelkező munkások nélkül. A közművelődési határozat társadalmunk céljának lényegét fejezi ki, amikor a munkások ismereteinek gyarapítása érdekében jelöl meg feladatokat. Az értelmes, dolgos emberi lét alapja — a szocializmusban ez pedig társadalmi követelmény — saját munkánk, saját helyünk felismerése a világban. Felismerés viszont nem létezik megismerés nélkül: a tanulás által szerzett tudás a megismerés eszköze. A tanulás folyamatának első lépése az alapismeretek birtoklása. Ezt nem helyettesítheti semmiféle élettapasztalat. Ezért különösen fontos, hogy a közművelődési határozatba foglalt számtalan feladat közül a gyárakban kiemelkedően fontosnak tekintsék a hiányzó általános iskolai végzettség megszerzését. Szép szavakban, rábeszélésekben eddig sem volt hiány. Időről időre fölkeresték az oktatási, személyzeti osztályokról az érdekelteket, megpróbálták rávenni őket a tanulásra. Gyakran maguk a dolgozók általános iskolájának tanárai járták végig a műhelyeket. ..magánszorgalomból” ismertették a lehetőségeket, buzdítottak a beiratkozásra. A meggyőzés hol több, hol kevesebb sikerrel járt. Mert a szavakat mindig a tettek hitelesítik, a tettekkel pedig sok üzemben adósak maradtak. A kötelezően járó kedvezményeken túl alig éltek további lehetőségekkel, holott módjuk lett volna rá. Nemegyszer a kötelező kedvezményeket is csak üggyelbajjal biztosították. A kötelező kedvezmények — a munkaidő, műszakbeosztás, tanulmányi szabadság — mellett számtalan módja van, a segítésnek, de ezekkel még nem élnek eléggé a vállalatok. A kollektív szerződésben minden gyár maga határozza meg, milyen eszközökkel, milyen előnyökkel kívánja fokozni a tanulási kedvet. Helyi elhatározáson múlik, mit tart fontosabbnak: a felső- illetve a középfokú oktatásban részt vevők támogatását vagy azokét, akiknek további emberi, szakmai kiteljesedése most még az általános iskolai „alapozáson” múlik. Bár sok kollektív szerződésben olvashatjuk már, hogy az általános iskolába járók a kötelező mellé egy-két nap pótszabadságot, a nyolcadik osztályban tett sikeres vizsga után ötszáz forint pénzjutalmat és béremelést kapnak Ezt a gyakorlatot még nem mindenütt követik. Megrekednek a hivatalos előírások mellett, és nem használják ki az önálló vállalati gazdálkodásban, az üzemi demokráciában rejlő lehetőségeket a gyár és munkások javára. A kedvezményekkel, a pótszabadságokkal kapcsolatos gyári elhatározás a későbbiekben többszörösen kamatozna. Hiszen a szakmunkások továbbképzését előíró kormányhatározat végrehajtása is szorosan összefügg a hiányzó általános iskolai bizonyítványokkal. Sokan szereztek régebben szakmát a nyolcadik osztály elvégzése nélkül, mert akkor mások voltak az előírások. A továbbképzésben ők most mindaddig nem vehetnek részt, amíg nem pótolják a hajdani mulasztást. Ha kimaradnak a kötelező továbbképzésből, mindenki rosszul jár, a gyárak is, ők is. Az üzemekben nem tudják rájuk bízni a bonyolultabb feladatokat, emiatt tudásban, fizetésben is elmaradnak munkatársaiktól. Most, a kollektív szerződések módosítási vitáinak heteiben minden üzem maga adja bizonyítékát, hogy a szavak mellett milyen tettekkel biztosítja saját adottságai között a közművelődési határozat végrehajtását. Az általános iskola — mint a megismerés felé vezető, elkerülhetetlen kezdeti lépés — nemcsak alapismereteket ad. A közművelődésnek is ez az alapja. V. E. Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG XXIX. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM Megkezdődött az Akadémia közgyűlése Hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megkezdődött az Akadémia közgyűlése. Tudományos életünknek ezen az évenként ismétlődő jelentős eseményén részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese. Nagyszámban voltak jelen az Akadémia tagjai, intézeteinek vezetői és kutatói, valamint a tudományos élet ismert személyiségei. Erdey-Gruz Tibor elnöki megnyitója után az elnökség beszámolójának előterjesztésére került sor. Erdey-Gruz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke expozéjában kiemelte, hogy a legutóbbi közgyűlés óta eltelt nem egészen egy esztendő sokirányú, eredményes munkában telt el. Az Akadémia tevékenységének fő tendenciáját a múlt évben is a párt tudománypolitikai irányelvei határozták meg, amelyeknek kidolgozásában annak idején az Akadémia is tevékenyen részt vett. A legtöbb tudományágban lendületes haladás állapítható meg. Erősödött a tudomány és a gyakorlat kapcsolata, újabb lépések történtek a kutatási kapacitásnak a fontos kérdésekre való koncentrálásában. Megnőtt a társadalomtudományok közéleti szerepe és részesedésük a kutatás céljára rendelkezésre álló erőforrásokban. A tudományos testületek, a tudományos osztályok és bizottságok tevékenységének, valamint a tudományos minősítés problémáinak elemzése után az elnök az Akadémia jövőbeli feladataival foglalkozott, s ezek sorában megemlítette, hogy szeptemberben tudományos ülésszakon emlékeznek a szovjet—magyar tudományos és műszaki együttműködési egyezmény megkötésének 25. évfordulója alkalmából, a jövő évi közgyűlésen pedig az Akadémia alapításának 150. évfordulóját ünneplik meg. A főtitkári beszámolót Köpeczi Béla, az Akadémia főtitkára terjesztette elő. Ez a beszámoló az akadémiai reform óta eltelt négy esztendő eredményeit és tapasztalatait összegezi. A beszámolóikat követő szünet után Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese a Központi Bizottság és a kormány nevében köszöntötte a közgyűlést és kívánt sikert az Akadémia előtt álló feladatok megoldásában. A továbbiakban kerül sor Marx György akadémikus Tudomány és műveltség című előadására, valamint az akadémiai aranyérem és díjak átadására. Délután a főtitkár és helyettesei az érdekelt tudományos osztályok ülésein adtak számot a tudományterületükön kifejtett négyéves irányító tevékenységükről. (MTI) Mfly TAVASZI NAPSÜTÉSBEN ALMÁSKAMARÁSON (4. oldal) MENETDAL ÉS HARCI TÚRA (4. oldal) PARLAMENT A „KÖTÖTT”-BEN (5. oldal) SPORT (7.—8.—9. oldal) KERT ÉS HÁZTÁJI (10. oldal) SzovjetCmg©Í megállapodás London Londonban hétfőn tíz évre szóló kormányközi megállapodást írtak alá a szovjet—angol gazdasági, tudományos-műszaki és ipari együttműködés fejlesztéséről. A megállapodás tartalmazza azokat a hosszú távú intézkedéseket, amelyek szilárd alapot teremtenek a két ország közötti együttműködés sikeres fejlesztéséhez, és széles távlatokat tárnak fel a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlesztésében. (MTI) Békés megyei kiállítás sikere a balatoni környezetvédelmi konferencián Május 3-ig háromnapos tudományos konferenciát tartottak Siófokon a környezetvédelemről, élelmezés- és egészségügyi témákról, valamint az egészségre nevelésről. A konferencián Békés megyeiek is szép számmal vettek részt, sőt a KÖJÁL bekapcsolódott a rendezésimunkába május 4-én, amikor a középfokú közegészségügyi dolgozók tudományos ülését tartották. A tizenhetedik alkalommal megrendezett balatoni közegészségügyi napok programját dr. Aczél György egészségügyi miniszterhelyettes nyitotta meg, s szólt e konferencia országos jelentőségéről. Az előadásokat több mint 500-an hallgatták meg s a különböző szekciókon Békés megyeiek is tartottak tájékoztatókat. Központi helyre kerültek azok az előadások, melyek az élelmezés-egészségügyről, az egészségre nevelésről és a munkaegészségügyről szóltak. Ilyen előadást tartott többek között megyénk képviseletében május 2-án Lévai Sándorné, a Békés megyei KÖJÁL előadója, aki a tavi és folyami, halak, valamint halkonzervek higanyszennyezettségének tapasztalatairól szólt. Dr. König János, a MENCS vezető főorvosa a lakosság mozgásigényéről tartott előadást. Május 4-én dr. Maurer József, a KÖJÁL megyei főorvosa elnökletével tartották meg a középfokú dolgozók tudományos ülését. Itt is elhangzott Békés megyeiek részéről előadás. Nagy sikere volt a MENCS kiállításának, melyet a SZOT 10 emeletes Ezüstpart Üdülő aulájában rendezett a Békés megyei MENCS. Bemutatták Póstelek, Gyula, Szarvas és megyénk más tájainak nevezetességeit. Képünkön a kiállítás egy részletét láthatjuk közvetlen a megnyitás előtt Fotó: Grábner Gyula