Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-22 / 300. szám

y , 1982. december 22., szerda Karácsonyi hangverseny Békésen Néhány évvel ezelőtt a bé­késcsabai szimfonikusok ka­rácsonyi műsorukkal a me­gyeszékhely filharmóniai hangversenyére készültek. Az ünnep kapcsán ezt a progra­mot Békésen, a városi ta­nács dísztermében is bemu­tatták. Ekkor indult útjára az a kezdeményezés, amely azóta hagyománnyá fejlő­dött, s a békési hangverseny­életben minden esztendőben ilyenkor, karácsony táján eseményt, és ünnepi színfol­tot jelent. December 19-én, este hat órakor is telt ház köszöntöt­te a Pechan Zoltán vezé­nyelte Békéscsabai szimfo­nikus zenekart és Máriássy István műsorvezetőt. A ta­nácsháza dísztermének, ne­mes egyszerűsége, a csillogó fenyőfa pompás környezetet adott fellépésükhöz. A han­gulatot maguk az előadók teremtették meg. Máriássy István gördülékeny oldott­­sággal fogta egybe a műsort, nem magyarázta túl a mű­veket, de közérthetően hívta fel a figyelmet azok legfőbb sajátosságaira. Természetes hangvétele megalapozta­­ az est bensőséges légkörét. A műsorban az évfordulóhoz illően elsőként Kodály: Ma­gyar rondója hangzott fel a két klarinéttal és fagottal ki­egészített vonóskar előadá­sában. Az 1917-ben eredeti­leg gordonka-zongorára író­dott mű zenekari változata néhány évvel ezelőtt került elő a Kodály-hagyatékból, s így külön öröm, hogy szim­fonikusaink e ritkán hallott, ám ismerősnek tűnő darab­bal emlékeztek a Mesterre. A terem ideális akusztikai feltételei között a zenekar hangzása tömör és kiegyen­lített volt, a magas és mély vonósok szépen hozták a ré­gi, magyar katonadal témá­jából kibontakozó rondó-té­­mát. Az elsőhegedűs szólója stílusos volt és magabiztos. Talán a basszus hangszerek pregnáns belépéseinek pon­tossága miatt tűnt fel, hogy a fúvósok kissé visszahúzták a tempókat. Az est legfényesebb szá­mára Mozart­ Színigazgató nyitánya kerekedett. A szim­fonikussá bővült zenekar egyéniségéhez, felkészültsé­géhez nagyon illő, szellemes Mozart-mű, a Szöktetés a szerájból és a Figaro házas­sága című operák közötti időszakban született, 1786- ban. Joggal írta Goethe a „Szöktetés” után: „Minden törekvésünk az egyszerűség­re, a közérthetőre, az elhatá­­roltra semmivé vált, mihelyt Mozart fellépett.” Míg az egyik operában a német ope­raízlésnek hódol szíve sze­rint Mozart, a ,,Figaro”-ban már — engedve a császári kívánalomnak — az olaszos eszközökhöz nyúl. E két kor­szak közti idő alkalomszerű termése a Színigazgató cí­mű német opera, melynek nyitánya rövid, frappáns, szonátaformában íródott ze­nei sziporkázás. A békés­csabaiak a nyitány előadá­sakor elegánsan oldották meg feladatukat, méltán kap­tak megérdemelt tapsot érte. Szünet után Hydn, G-dúr, Katona-szimfóniája követke­zett, az idős zeneszerző száz­hét szimfóniája közül a szá­zadik. Bemutatóját 1794-ben tartották Londonban, s itt is bebizonyosodott, hogy a lon­doni tartózkodása során új benyomásokkal gazdagodott Haydn a zenébe is új kifeje­ző eszközöket talált. A zene­kari hangzásról mindent tu­dó szerző hangszerelésében váratlan fordulatokhoz fo­lyamodott. A zenekar elő­adásában az első tétel beve­zető adagiója után a fúvo­­lákon és az oboákon meg­szólaló főtéma allegrója vi­dám kontraszként hatott. A második tétel franciás ro­máncát az üstdob mellé tár­suló ütőhangszerek, s a trombita riadószerű hangza­­tai színesítették. A fafúvók tisztasága ebben a tételben vitatható volt. A triós for­májú harmadik tétel tánca és a presto tempójú finálé fokozódó csatahangulata jól rajzolódott ki a vonós-fúvós­­ütős gárda játéka­ nyomán. A kisebb, félrecsúszott belé­péseket is meg tudtuk bo­csátani a lelkesen muzsikáló együttesnek. Pechan Zoltán karmesteri érdeme éppen abban rejlett, hogy a muzsika iránti tiszte­lettel és lelkesedéssel nyúlt a művekhez. A zenekart biz­tos kézzel tartotta össze, s a pillanatnyi kihagyás után végig ura volt elképzelései­nek. Dirigensi kvalitásai méltóvá teszik őt arra, hogy — mint a zenekar másod­karmestere — gyakran kap­jon ehhez hasonló fellépési lehetőséget. A békési kará­csonyi hangverseny hallga­tósága élő és értékes zenével gazdagodott ezen az estén, és szívesen várja vissza a Bé­késcsabai szimfonikus zene­kart a jövő évi békés-tarhosi zenei napok rendezvényeire is. F. P. Zs. Kodály-emlékműsor Uruguayban Uruguayban is megemlé­keztek Kodály Zoltán szüle­tésének 100. évfordulójáról. Az uruguayi állami rádió kétórás emlékműsor kereté­ben sugározta a zeneszerző több művét, így a Galántai táncokat és a Háry János szvitet. A műsorban méltat­ták Kodály zeneszerzői és pe­dagógiai munkásságát. Bondarcsuk új filmje „Láttam az új világ szüle­tését” — ez a címe Szergej Bondarcsuk „Vörös haran­gok” című filmtrilógiája má­sodik részének, amelyet nagy sikerrel mutattak be hétfőn este Moszkvában, a Szovjet­unió megalakulásának 60. év­fordulója alkalmából rende­zett ünnepségek előestéjén. A film John Reed könyve alapján, valamint történelmi dokumentumok felhasználá­sával készült. A történet 1917. április 3-án kezdődik — ekkor érkezett Lenin Pé­­tervárra — és a szovjetek II. kongresszusával, a békéről szóló dekrétum elfogadásá­val ér véget. John Reed szerepét — akárcsak a trilógia első ré­szében, a „Mexikó lángok­ban” című filmben — Fran­co Nero olasz színész alakít­ja, feleségének szerepében Sidney Rome-ot láthatja a közönség. Lenin szerepét A. Usztyuzsaninov Uljanovszki színész formálja meg. Első nagy­játékfilmjét készíti Déry Tibor „Óriás” című kisregényéből Szántó Erika. A lí­rai szerelmi történet a háború után éppen fellélegző Budapesten játszódik. A film opera­tőre Zádori Ferenc, dramaturg Schulze Éva. A képen: Zádori Ferenc és Szántó Erika (MTI-fotó­­ — Friedmann Endre felvétele — RS) Tv-presszó a művelődési központban Létezése rövid időre te­kint vissza. A nagyközség fiataljai november 19-én lép­hettek be ajtaján először, és foglaltak helyet az asztalok mellett, hogy elfogyasszák rendelt italukat. A sarkadi művelődési központ tv­­presszójáról szólunk ez eset­ben, melyet az ÁFÉSZ ala­kított ki, bútorozott be jó ízléssel, tetszetősen. Mondják, hogy a művelő­dési központ rendezvényeit rendszeresen látogató fiata­lok ,azon a novemberi dél­utánon, amikor ezt a im­­presszót megnyitották, szin­r­­e valamennyien egyszerre szerettek volna helyet fog­lalni. (Sok éven át ugyanis a művelődési központ előte­rében olyan büfé működött, mely korántsem volt méltó a művelődési központ jó hí­réhez.) Hogy miként jött létre ez a tetszetős tv-presszó? A mű­velődési központ egyik klub­szobáját ajánlotta fel a Sar­kad és Vidéke ÁFÉSZ-nak, hogy ott olyan presszót ala­kítson ki, amely ízlést for­mál, felébreszti a kulturált szórakozás iránti igényt. Az ÁFÉSZ vezetői első hallásra örömmel fogadták a műve­lődési központ által ilyen cél­ra felajánlott klubszobát, ahol egy hónap óta a fiatalok többsége — akárcsak Szabó Imréné, a presszó vezetője — jól érzi magát. Egyébként a presszóban tilos a dohány­zás. B. I. A tetszetős tv-presszó Jí JlfiTd Tessedik-kutatók konzultációja Szarvason A közelmúltban Ivan B. Kolozsvárt, a San Francis­co-i egyetem professzora ke­reste fel Szarvason dr. Tóth Lajos kandidátust, az MTA agrártörténeti bizottságának tagját, főiskolai tanárt. Dr. Tóth Lajos — aki Benka Gyuláról és számos más pe­dagógiai nagyságról írt már tanulmányt a szenvedélyes Tessedik-kutató. Pár éve je­lent meg nagy sikert aratott: Tessedik Sámuel pedagógiai reformtevékenysége című könyve. A szerző több mint ezer forrásmunkát használt fel, hogy a lehetőségekhez mérten történelmi hűséggel mutassa be Tessediket, aki 200 évvel ezelőtt Európában elsőnek alapította meg a Gyakorlati Szorgalmatossági Iskolát. 20 év alatt több ezer paraszt gyermeket tanított meg a korabeli elemi iskolai tananyagon kívül természet­­tudományos ismeretekre, szá­mos mezőgazdasági és ipari munkára. Pedagógiai reform­tevékenységét következetes tudományos igénnyel, iskola­­szervezéssel végezte, tanítá­sa társadalmi jelentőségű volt. Munkájában központi helyet foglalt el a kétkezi munka értékelése. Ez a mű Tessedik tanainak első monografikus, marxista igényű feldolgozása. Érdekes melléklet a németről lefordí­tott 1803. évi szentpétervári pályázati értekezés szövege. Ritka kor- és kultúrtörténeti dokumentum. Tessedik ezen a pályázaton szép eredményt ért el, a parasztság gazdasá­gi és kulturális felszabadítá­sának feltételeit elemzi mun­kájában. Szívesen látták vol­na a tudóst Szentpéterváron is, de hű maradt Szarvashoz. E nagyszerű könyv eljutott Dél-Amerikába, és nagy örömmel forgatta Ivan B. Kolozsvárt, aki a magyar mezőgazdasági szakoktatás XVIII—XIX. századbeli helyzetét tanulmányozza, az akkori magyar mezőgazda­­sági élet jellegzetességeivel együtt. E témából készül disz­­szertációja. Érdekes összefüggés okán foglalkozik az említett té­mával. A kaliforniai mező­­gazdaság alapjait — amint elmondotta — azok a ma­gyar honvédtisztek vetették meg, akik Kossuth Lajossal Amerikába emigráltak. A professzor most azt kutatja, milyen összefüggés van az akkori magyar—amerikai mezőgazdaság, illetve a me­zőgazdasági szakképzés kö­zött. (Más európai országok idevonatkozó történelmét is tanulmányozza.) Dr. Tóth Lajos élő szóban is készséggel adott tájékozta­tót Tessedikről, ezenkívül bőséges írásos anyagot bocsá­tott a professzor rendelkezé­sére, aki nagy elismeréssel nyilatkozott szarvasi kutató­munkájának eredményessé­géről. A. R. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: A Szovjetunió turistaútja­in .. . 10.05: Munkaidőben. 10.20: Cigánydalok. 10.35: Rádiószínház. Római für­dő. 11.35: Három Vivaldi-concerto. 12.45: Magvetők. 13.05: Operaslágerek. 13.35: Dzsesszmelódiák. 14.29: Miska bácsi levelesládája. 15.05: Haydn: c-moll szimfónia. No. 95. 15.28: MR 10—14. 16.05: Szander József: Tavaszi és őszi utazások. 16.15: A Tátrai-vonósnégyes ját­szik. 17.05: Egy doboz sör a Maria­­hilferstrassén. 17.30: Pátria — népzenei hang­lemezsorozat. 17.45: Reflektorfényben egy operaária. 19.15: Kilátó. 20.00: Az Állami Népi Együttes műsorából. 20.35: Bécsi vér. 21.30: Külpolitikai klub. 22.30: Grieg: Peer Gynt — I. szvit. 22.45: A rák és az öröklődés. 23.00: A Budapesti kamara­­együttes felvételeiből. 0.10: Gábor S. Pál táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Népdalok. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: Válaszolunk hallgatóink­nak. 9.45: Dzsesszarchívum. 10.00: Zenedélelőtt. 12.05: A Magyar Rádió népi ze­nekara játszik. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus. 14.00: A Petőfi rádió zenés dél­utánja. 16.00: A véges végtelen. Kavics­ösvény. 16.40: Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség. 18.35­: Moszkvából érkezett. 19.05: Zenei Tükör. 19.35: Kauer: 12 új magyar tánc. 19.45: Kim Cannes felvételeiből. 20.35: Rádiószínház. A veronai vén. 21.43: Nosztalgiahullám. 22.43: Verbunkos muzsika. 23.20: Porter zenés játékaiból. III. MŰSOR 9.00: Zenekari muzsika. 11.05: Fekete-Afrika zenéjéből. 11.20: Rimszkij-Korszakov ope­ráiból. 12.00: Nagy mesterek szonátái­ból. * 14.00: A MÁV szimfonikus zene­kar Schumann-hangverse­­nye. 15.05: Néró és a VII/A. Komlós Aladár regénye. 15.48: XX. századi operákból. 16.55: öt földrész zenéje. 17.10: A Liszt Ferenc kamaraze­nekar játszik. 18.23: Kodály Zoltán az önkén­tes őrsereg tagja. 19.05: A Stúdió 11 felvételeiből. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadé­mia nagytermét. Kb. 21.00: Külföldi tudósoké a szó. Kb. 21.15: Régi angol csembalómu­zsika. Kb. 21.50; Medea. 22.50: Emlékezetes dzsesszhang­versenyek. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A Starso­und együttes éne­kel. 17.15: Zongoralecke. Braun Ágos­ton jegyzete. 17.20: Új felvételeinkből. A szol­noki Tisza-parti Gimnázi­um kórusa és a martfűi női kar énekel. 17.30: Zenés autóstop. Szerkesz­tő : Tamás, László. 18.00—18.30 : Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna. (ism.) 8.05: Iskolatévé. Angol nyelv. Kezdőknek. 9.00: Magyar irodalom. (Ált. isk. alsó tagozat.) (f.-f.) 9.20: Fizikai kísérletek. 9.30 : stop! Közlekedj okosan! 9.35: Delta, (ism.) 10.00: Oszkár. Francia film, (ism.) 11.20: Bohócok, akrobaták és társaik, (ism.) 11.45: Képújság, (f.-f.) 15.30: Iskolatévé. Stop! (ism.) 15.35: Fizikai kísérletek, (ism.) 15.45: Magyar irodalom, (ism., f.-f.) 16.20: Hírek, (f.-f.) 16.25: Barátok vacsorája. Bolgár film. 17.45: Egészségünkért! (f.-f.) 17.55: Képújság, (f.-f.) 18.00: Ízlések és pofonok. 18.50: A Közönségszolgálat tá­jékoztatója. (f.-f.) 18.55: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Sam és Sally. Francia té­véfilmsorozat. 20.50: Dalok, táncok a Szovjet­unióból. 20.55: Hírháttér. 21.45: Zene, zene, zene. 22.35: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.00: Magyar­ kórusok centená­riumi Kodály Zoltán­hangversenye. 18.00: Alfons Mucha. Csehszlo­vák rövidfilm. 18.20: Reklámújság, (f.-f.) 18.30: A KISZ Filmstúdió film­jei. 1. Sárkányeregető. (Vázlatok Balla Margitról.) 2. A gyár. (Dokumentum­film.) (f.-f.) 19.05: Zenés Tv-színház. (ism.) 20.00: Falusi esték, (f.-f.) 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Reklám, (f.-f.) 21.30: Telepódium. Mindenre van magyarázat! (ism.) 22.40: Képújság. (f.-f.) BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 16.30: Kulturális híradó. 17.00: Nők­ világa. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.40: Román könnyűzene. 20.50: Lepke a fény körül. Tv­­film befejező része. 22.00: Tv-híradó. BELGRÁD, I. MŰSOR 17.00: Tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Adás gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Társadalmi témák. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Szórakoztató szerda: Név­rokonok. 21.00: Komoly zenei hangver­seny. 21.45: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: Kulturális adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Ismerjük-e egymást elég­gé? 20.45: Hírek. 20.50: Reklám. 20.55: Drámaest. SZÍNHÁZ 1982. december 22-én, szerdán 19 órakor Békéscsabán: MIRANDOLINA Bérletszünet (A szegedi Nemzeti Színház ven­dégjátéka) 1982. december 23-án, csütörtö­kön 19 órakor Békéscsabán: ÉJJELI MENEDÉKHELY Madách-bérlet MOZI Békési Bástya: 4 és 6-kor: Csap­da a zsoldosoknak, 8-kor: Pap­tanár. Békéscsabai Szabadság: flófehérke és a hét törpe. Bé­késcsabai Terv: fél 6-kor: Fehér farkasok, fél 8-kor: Egymásra nézve. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Fekete tyúk, fél 8-kor: Jöjjön el egy kávéra hozzánk. Gyulai Pe­tőfi: A zsarolás. Orosházi Par­tizán: Szuperzsaru.

Next