Kővári László: Erdély története 1848-49-ben (Pest, 1861)
1849 - XV. A románok s Urbán délpontja
A románok s Urbán délpontja. (Febr. 1—27.) — Csányi L. fellépése. A románok végczéljukat leleplezik. Romániát kérvényeznek. A szászok felébrednek. Urbán Marosényre, majd Király- Németire üt. Bem Beszterczére jő s újra kiveri. Egy pillanatra mellék terekre vezetem olvasóimat, hol ugyanezen idő alatt szintén nevezetes események folytak le. A tüzes véralkatú bihari főispán, Beöthy Ödön helyett, ki ostromló biztosnak páratlan volt : febr. 1. a mérsékeltebb, s több szervező talentummal felruházott Csányi László lépett fel, mint teljhatalmú országos kormánybiztos, ki eddig a magyarhoni központi hadsereg, illetőleg Görgei mellett kormánybiztoskodott. Egyik nagyobb honfi mint a másik , az első mint menekült halt el Londonban, a második elitéltetett, vérével pecsétle meg elveit. Csányi mindjárt kezdetben febr. 6-án azzal lépett fel, hogy büntetőtörvényszékeket állított, s a főispánokat, megyei kormánybiztosokat oda utasítá , miszerint" a birák megválasztásánál ne annyiban születésre, mint, képességre nézzenek ; democrat kiindulási pontját tehát azonnal bevallá. Ugyan-e napról a székelyekhez fordult, hozzájuk intézett kiáltványában örvend, hogy 10,000-ren útban vannak ; biztosítja, hogy a határőri szolgálat el fog töröltetni, s reményét fejezi ki az iránt, hogy közelget az idő, hogy a székelység Mádéfalván tett leágyaztatásáért számot kérhet. Febr. 1 6-én egy más kiáltványban a Bem retirodájára megrémült ország