Jancsó Benedek: Szabadságharczunk és a dako-román törekvések (Budapest, 1895)
XI. A magyar kormány alkudozása Jancuval és Balcescu küldetése
Kossuth álláspontja a győzelmek után. A debreczeni román származású országgyűlési képviselők elhatározzák, hogy a románokat, kibékítik. Versengés köztük, hogy ki utazzék Jancuhoz. Kossuth választása drágosra esik. Dragos Buteanunak levelet ir a Jancuval való találkozás tárgyában. A prefektek e levél tárgyában tanácsot tartanak. Axente Severe véleménye és magatartása. Drogos találkozik Janeival. Az április 25-iki értekezlet. Jani fegyverszünetet kér. Drogos Debreczenbe utazik. Visszatér és magával hozza Kossuth levelét. Kossuth levelének tartalma. A feltételek, melyek elfogadásu után Kossuth amnestiát ígér, traguna nem fog amnestiát kapni. Kossuth levele és feltételei tárgyában a prefektek május 6-én tanácsot tartanak Hatvani csapatai Abrudbánya felé közelednek. Drogos nem tud javainak e tárgyban kellő felvilágosítást adni. Jancu, a hegyek közé távozik. Dobra és Ituteanu prefektek Abrudbányán maradnak. Drogos levélben hívja visszaTanait. Hatvani bevonul Abrudbányára. Buteanu-t és Dobrát elfogadja. Janeu, Drogos küldetésében cselt lát,Tancu móczaival megrohanja Abruilbányát. Hatvani seregét tönkre teszik. Drágost, mint árulót kegyetlenül kivégzik a móczok. Hatvani expedicziója nélkül vajon.tancu megbékélt volna-e a magyarokkal i Mik szálának a mellett, hogyTancu békülési szándéka komoly volt .. A románok közül már ez időben többen érezték az osztrák márczius Tiki alkotmány következtében, hogy a hatalomtól rá vannak szedve, Balcescu Pancsován tájékozódik a viszonyokról. Bemmel Mehadián találkozik. Kern katonás álláspontja. Első találkozása Kossuthtal. E találkozás benyomásai. Találkozás Batthyány Kázmérral. Kossuth vélekedése a román lázadásról. Beszélgetés a dákorománizrusról. Balcescu szerint ez orosz találmány. A román emigránsok ,láncul fegyveres népével együtt Kis-Oláhországba akarják vinni, Ohica mint közvetítő a török és a magyar kormány között. Fegyverszállítás tervezése a románok közvetítésével Konstantinápolyból. Balcescu vélekedése Kossuthról és a magyar pártviszonyokról. Egyezmény az emigránsok és Kossuth között, mint alapja a román-magyar kibékülésnek. Egyezmény az alakítandó román legio tárgyában.