Reischl Károly Vilmos: Munkáskérdés és socializmus (Budapest, 1876)

II. Rész. A nemzetgazdászat, communismus és socialismus elméletei. - 7. Capitalismus - Communismus és socialismus alapvonalaik s különbségök szerént

7. §. Capitalismus, — Communismus és Socialismus alapvonalaik s kü­lönbségük szerént. A „szabadelvű államgazdászat“ két főtételen alap­szik. Az egyik a tőkepénznek és az általa előidézett tevékeny iparnak teljes függetlenítése minden önkényes beavatkozástól, következőleg minden emberi gondosko­dás vagy pártfogás által eszközölhető befolyástól; a másik a bérfokozat legalsóbb mennyiségének jogosultsága. En­nélfogva hidegvérűen bevallja, hogy a gyári munkás tényleges bére sohasem emelhető fel annyira, hogy a munkás családja idegen segély nélkül emberhez méltó létre számíthasson, így lassanként odajut, hogy a mun­kásnak a házasság és családról való lemondást ajálja, ha a vigyázatlan családalapításnak önokozta s elkerül­­hetlen következményeütl kisebb nagyobb mérvű sze­génységbe sülyedni nem akar. Towsend, midőn Angolországban a dolgok ez ál­lását egyenesen aesthetikainak találta,1) következetes volt elvéhez, mert valamint a kitűnő festményen a ko­­morabb árnyvonások tüntetik elé a világosságot, úgy a hatalmas ellentét is oly tömeg, mely minden áron a *) *) Y. ö. Marx, K., Das Kapital, 1, 634.

Next