Mindszenti Sámuel: Brougthonnak a' Religióról való históriai lexicona N-V (Komárom, 1793)

T

­ Tsu. TUR. . 367 és az 8 alakait meg-tsókolta. Sz. Bonaventura eggykor nagy gyomor fájás miatt az Úr’ Vatsoráját szájába nem vehette, azért is a’ Monstran­­tiát, mellyéhez nyomta, ’s a’ Sz. Osty­a azonnal be­ ment az ő testébe. Sz. Ignatiust, kinek meg-gyógyúlása felöl már az Orvosok minden re­­ménységeket le­tették, Sz. Péter meg­látogatta, a’ ki 8­­tet eggy illetésével meg­ gyó­­gyította. Ez a’ Sz. Ignatius Loyola maga két száz tsudá­­kat tselekedett. Sz. Stanis­laus Koli­a halála után is Ör­­vsögöket űzött, halottakat tá­­masztott­ fel : a’ Lengyelek azt hiszik , hogy ez a’ Szent eggy tsontot a’ borba már­tott , melly s­okféle nyava­lyák ellen közönséges orvos­ilag. Sz. Clara de Montefal­­co gyakran mondta a’ maga Apatza társainak, hogy a’ keresztfán függő Jesusnak ké­pe , és minden szenyvedései­­nek eszközei az ö szívébe be vagynak mettszve , halá­la után testét meg­nyitották, ’s a’ dolgot valóságnak talál­ták. Sz. Didacus eggy lám­pásból , melly a’ Sz. Mária képe előtt égett, olajat vett, ’s azzal minden betegséget gyógyított. .Eggykor nem lévén neki mit enni, az Isten­hez kiáltott, ’s azonnal ott termett előtte a’ gyepen eggy rakott asztal. Sz. Xaverius mikor Indiában Missionari­­us vált, ott sok halttakat meg­­­elevenített.­­ Amboniá­­nál a’ tengerbe a’ kezében lévő crucifixust bele martot­ta , ’s annak habjai azonnal meg­csendesedtek; de ugyan­akkor az ki­esett az ő kezé­ből, mellyet eggy hal meg­találván ,­ szájába vette, es neki a’ parthoz vitte. (a) Sam. Clarke. Evidences of Nat and Rev. Rel. Prop. 14. (b) Jenkyns Reasonableness of the Chr. Rel. B. i.P.i. (c) Dodinell. in Iren. Dilis, ix. &­ag. (d) Jonsc.u. s. P. a.c. 31. (e) Bacon, de augm. Scient. 1. 3. c. a. (f) Acosta. de procur. Indor. Salute. 1. a. c. 9. (g) Dis­­sert. on the Roman. Relig. apud. Ref. cer. T. 1.­­Serce. Traite des Miracles. /. A. Tur­­retini Diis, de Mirac. Tu­is­to. Eggy Isten a’ré­gi Németeknél, ki­ felöl Ta­citus azt írja, hogy ők vér­tekben dítsérik az­­ Istene­ket Tuistót, a’ ki a’ földtől származott, és az ő fijái Man­­nust, a’ Németeknek atyjo­­kat. Nem lehet tudni, mitso­­da Isten vólt Tuisto, ’s mi­­tsoda áldozatot vittek neki. Némellyek őtet Gomernek, Mannust Thogarmának vagy Ascenáznak tartják; mint­hogy a’ közönséges értelem szerént a’ Németek ezektől szárm­aztak. Cluver, Vossius, és mások úgy ítélnek, hogy Tuisto az igaz Istent, Mar­nus pedig Adámot jelentette­ Némellyek azt mondják, hogy az hétnek második napját Tui­­stotól vagy Tuesday­tól ne­vezték Dinflagnak, de ez bi­zonytalan. Tac. de mór. Germ. Turlupimusok. Eggy Se­cta , melly a’ XIV. Század­ban Franczia Országban V. Rá­

Next