Borsod, Gömör és Kishont vármegyék Hivatalos Lapja, 1924 (22. évfolyam, 1-27. szám)

1924-05-08 / 11. szám

XXII. évfolyam. Miskolcz, 1924 május 8. 11. szám. Szerkeszti Dr. Magasházy Béla vármegyei főlevéltárnok. Nem hivatalos hir­detésekért dij fize­tendő. BORSOD, GÖMÖR ÉS KISHONT közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék HIVATALOS LAPJA Hivatalos hirdeté­sek a lap szerkesz­tőjéhez a vármegye­házba,az előfizetési dijak pedig a mis­­kolczi állami adóhi­vatalba küldendők. III. Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek, értesítések és más közlemények. 7826— ai. 1924. szám. Valamennyi járás főszolgabirájának és községi elöljáróságnak A magyar királyi belügyminiszter ur 59.329 — 1924. évi V. szám alatt kelt határozatával Borsodvármegye törv. hat. bizottságának a jegy­zői magánmunkálati dijakat megállapitó 873 —kgy. 18787 —al. 1923 sz. alatt kelt határozatát (meg­jelent a vm. hiv. lap 1924. 4. számában.­ hatályon kívül helyezte. Addig is, m­íg a törvényhatósági bizottság a jegyzői magánmunkálati díjak meg­állapítása tárgyában határozatot hoz az alispánt jogkörömből kifolyólag elrendelem, hogy jelen rendeletem megjelenésétől kezdve a jegyzői magánmunkálati díjakról szóló rendelet alábbi §-ai megváltoztatásával a­­magánmunkálatokért a­ következő dijak szedessenek. 3. § A m­unkadij mértéke: 1. Az ingatlan becsértékének megálla­pítására nézve az adókataszter adatai alapján kiállított adó és becslési bizonyítványért (42600 1924. I. M. sz. Igazságügyminiszteri rendelet) ha a telekkönyvezett ingatlanok kataszteri hely­rajzi száma a telekkönyvi részletszámmal azonos olyan összegű munkadij számítható, amely egyenlő az állandó összegű illetékek megállapítása tár­gyában kiadott 156 000 — 1923. 1. M. sz. Pénz­ügyminiszteri rendeletet­­Belügyi Közlöny 1923 . évf. 55. sz.) 13. §. első bekezdésében a községi bizonyítványokra nézve megállapított kincstári illetékek összegével ha az említett adatok eltérnek és emiatt, vagy bármely egyébb okból külön azonosítás szükséges, a m­unkadíj kétszeresen számítható; a községi bizonyítványra nézve meg­állapított illetékek megváltoztatása esetén, az újonnan megállapított illeték szolgál alapul. 2. Az 1. pontban jelzett adó és becslési bizonyít­ványokon kívül minden más községi bizonyít­­­ványért hacsak az érvényben álló szabályok sze­rint nem díjmentes —­ olyan összegű munkadíj számítható, amely az 1. pont szerint a községi bizonyítványokra megállapított kincstári illeték felének felel meg. 3. Kataszteri birtokivek, ha­gyatéki és gondnoksági ügyben felvett leltárok másolatáért oldalanként olyan összegű munka­díj számítható, amely az első pont szerint a községi bizonyítványokra nézve megállapított kincstári illetékek felének felel meg. 4. Gondnok­ság alá helyezés esetében foganatosítandó leltá­rozásért a hagyatéki leltározásra nézve megálla­pított munkadíj számítható, 5. hivatalos eljárás­ban közhivatal előtt szükséges elöljárósági (ható­sági) névaláírás hitelesítéséért, olyan összegű munkadíj számítható, amely az 1. pont szerint a községi bizonyítványokra nézve megállapított kincstári illeték negyedrészével egyenlő, pénzin­tézeti váltón, vagy egyébb megánügyekben kívánt névaláírás hitelesítésért a fentebbi díj kétszerese számítható. 4. §. A jelen szakaszban megjelölt magánmunkálatokért felszámítható díjak: .1. A felebbviteli beadvány elkészítéséért olyan összegű munkadíj számítható, amely megfelel az állandó összegű illetékek tárgyában kiadott 136600 — 923 P. M. sz. pénzügyminiszteri rendelet 47. §. 1-fő bekezdésében a közigazgatási beadványra nézve megállapított kincstári illetékek összegének, az illeték megváltoztatása esetén az újonnan meg­állapított rendes közigazgatási beadvány kincstári illetéke szolgál alapul. Egyszerű beadványok (kér­vények) készítéséért a felebbviteli munkadíj fele számítható. A K. Ü. Sz. 97. §-a alapján felvett jegyzőkönyvi kérelemért ha az ügyben a községi elöljáróság köteles eljárni, munkadij nem számítható. 2. Az 1898­. II. t. c.­ az 1899: XLI. és XLII. t. c. továbbá az 1900: XXVIII. és XXIX. t. c. alapján bármily szerződés elkészítéséért olyan összegű munkadij számítható, mint az 1. pont­ban a felebbviteli beadványokra nézve megálla­pított munkadíj. Ha a szerződést tíz munkásnál több szerződő munkás írja alá, minden további munkás után még alapdíj huszadrésze számít­ható, ha pedig a szerződés elkészítésekor nem tudható hány szerződő m­unkás fogja aláírni, az alapdíj háromszorosa számítható. 3. A 2. pont

Next