Csíki Hírlap, 2013. március (8. évfolyam, 42-62. szám)
2013-03-08 / 47. szám
Sikertörténetté kovácsolt mesejáték A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a János vitéz, avagy a hős gyönyörűséges utazása és csodálatos megérkezése című táncjátékát immár ötvenedik alkalommal tűzte műsorra. A népszínházi és néptáncelemeket ötvöző előadást március 12-én, kedden este 7 órától láthatják a Csíkszeredai városi művelődési házban. Gábos Endre táncossal, tánckarvezetővel beszélgettünk. - Nagyon népszerű a János vitéz című előadásuk. Volt még hasonlóan közkedvelt műsoruk? - Igen, volt a Múltunkjelenünk-jövőnk című műsorunk, melynek bemutatóját 2000. március 7-én tartottuk. Már abban az évben elértük a száz előadást, de a rákövetkező években is többször játszottuk ezt a műsort. - Az viszont egy néptáncműsor volt, míg a János vitézt közelebb helyezném a népszínház műfajához. - Én néptáncbetétekre épülő népszínműnek titulálnám. Mindenképp egy vegyes előadás. Az előkészítő gyakorlatokon sokkal többet kellett foglalkozni a szöveggel, a beszédtechnikával. Nagyon jó volt a rendező, mert ő arra épített, ami bennünk van. Előkészítő játékok során mindenikünk több szerepet is kipróbált, így dőlt el, ki melyiket tudja legjobban átélni. - Úgy észleltem, hogy bár ez az előadás elsősorban gyerekeknek készült, sok felnőtt is nagyon kedveli. - Igazán nem tudnám megmondani, hogy a gyerekek vagy a felnőttek szeretik jobban ezt a műsort. Tapasztalataink azt igazolják, hogy azok a legjobb előadásaink, amikor vegyes a közönség. Vannak olyan poénok, amelyeket a gyerekek kedvelnek jobban, és persze olyanok is, amelyeket inkább a felnőttek értenek meg. Ez egy egyetemes mű, pontosan ezért kihívást is jelent színpadra vinni, de szerintem népszínműhöz, népmeséhez nagyon jól illik a néptánc. - Hogyan lehet úgy előadni már ötvenedszer ugyanazt a szerepet, hogy ne legyen unalmas sekélyes? - Ha az ember jól beleéli a darabba magát, akkor mindig magával tudja ragadni a szerep, viszont sokat segít a közönség is. Eddig mindig jó közönségünk volt, és telt ház, ez is az egyik fő oka annak, hogy mindent ki tudtunk hozni magunkból. - A jubileumi előadásokon számíthatunk-e meglepetésre? - Igen, ezúttal a közönség betekinthet egy kicsit a kulisszák mögé, tudniillik elől egy felemelt függönyöcske van, ahol a cselekmény zajlik, mögötte pedig a következő jelenetre készülnek elő. Néhány jelenetnél látható mindkét csapat. - Oktatóként mennyire segített ez az előadás? Ha egy gyermek- vagy ifjúsági előadást készít, akkor dramaturgiailag könnyebben meg tudja szerkeszteni? - Nagyon sokat segített, mivel elejétől végéig benne voltunk az előadáskészítés folyamatában. Láthattuk, miként lehet a néptáncra épülő részeket dramaturgiai szempontból összefűzni. Nem tanítják a néptáncot főszakként főiskolán vagy egyetemen Romániában, de egy hivatásos együttesnél rengeteget lehet tanulni a koreográfusoktól és a rendezőktől. Számunkra az együttes oktatási intézmény is. Amúgy nemcsak a koreográfusoktól, a rendezőktől tanulunk, hanem például Szalay Zoltán népzenekutatótól, egyetemi tanártól az egyes magyar néprajzi tájegységek népzenéinek jellegzetességeit és más folklorisztikai alapismereteket. Énektechnikát is tanulunk Ványolós András zenetanártól. Ezeket az ismereteket mi is tudjuk kamatoztatni azoknál a tánccsoportoknál, melyeket tanítunk. Visszatérve a János vitézre, többször is megtörtént, hogy valaki helyett be kellett ugrani, más szerepet kellett eljátszani, de mivel a felkészülési gyakorlatok során mindenki minden szerepbe belekóstolhatott, ez is könnyen ment. Sőt, Boka János rendező csapatokat alakított ki, és az egyes jeleneteket ezek a csoportok mellett kidolgozzák. A legjobb ötletekből készült el a produkció, tehát a kreativitásunkat ösztönözte, persze ő is egy kicsit belenyúlt, megmutatván, hogy melyek azok a lényeges elemek, amelyek a színpadon is megállják a helyüket. Ötvenedik alkalommal lépnek színpadra a János vitézzel ~77. , 20IndreTaio Karnebal a Prospero-bérleteseknek A Csíki Játékszín március 10-én, vasárnap 19 órától a Prospero-bérleteseknek játssza a Karnebál című vígjátékot. Parti Nagy Lajos átdolgozása előtt magyarul többnyire Farsang címen ismertük I. L. Caragiale D'ale carnavalului című komédiáját. A közel 130 éve írt, és azóta klasszikussá vált vígjátékban szerelem, féltékenység, megcsalás és megcsalatottság, férfiúi összetartás és felebaráti bunyó csap össze. Mindez egy karneválon tetőződik, ahol jelmezbe öltözve, maszkot viselve keresi szeretőjét egy republikánus ploie$ti-i nő, de a több szeretőt tartó borbély éppen a másik szeretőjével állna szóba. Egy, a hazához és egy, a kártyához hűséges átvert férfi készül leszámolni egymással. Mindeközben egy fogfájós adóhivatalnok sokat kavar, a borbély segédje pedig igyekszik a félreértésekből kihozni a legjobbat. Ion Luca Caragiale: Karnebál Réz Pál fordítása nyomán a szövegkönyvet Parti Nagy Lajos írta. Szereposztás: Nae Girimea, borbély és felcser: Giacomello Roberto,• Iordache, Girimea segédje: Veress Albert; Mia Baston: Bartalis Gabriella,- Didina Mazu: Ráduly Beáta,- láncú Pampon: Lőrincz András Ernő,- Mache Razachescu, avagy Crocanel: Fülöp Zoltán,- Adóhivatali gyakornok: Vass Csaba,- Felügyelő: Puskás László,- Pincér: Kosztándi Zsolt, Álarcos nő: Fekete Bernadetta. További szereplők: Bende Sándor, Bilibók Attila, Kiss Bora. Díszlet-jelmeztervező: Cristian Marin. Rendező: Sorin Militaru. III Vass Csaba és Veress Albert öviden Isten pénze nőnapra Az évad egyik legnépszerűbb előadását, az Isten pénze musicalt láthatják bérletszünetben ma 19 órától a Csíki Játékszínben. Jegyek ára: 20 lej, diák- és nyugdíjas kedvezménnyel pedig 12 lej. A Művészeti Népiskolás diákok nőnapi koncertjei A Hargita Megyei Művészeti Népiskola zongora és szintetizátor szakos diákjainak nőnapi koncertjeire várják az érdeklődőket ma. Délelőtt 9 órától a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Általános Iskola dísztermében, 10 órától Csíkszentdomokoson a Márton Áron Általános Iskola dísztermében, míg 11 órától Csíkmadarason a Kiss Ferenc Általános Iskola dísztermében örvendeztetik meg a zenekedvelőket. A rendezvényeket Hargita Megye Tanácsa támogatja. Marosi Ildikó: Kis/Bán/Ffy könyv. Bonchidai prospero Oldal: 142 Ára: 15 lej Marosi Ildikó Bánffy Miklósnak olyan műveit eleveníti fel, amelyek a mai olvasó számára szinte hozzáférhetetlenek. Bánffy megkapóan szellemes írásait, mint például Az ember tragédiájának 1934-es színpadra vitelét, vala 530210 Csíkszereda, Petőfi u. 4. sz. Telefon: 0266-316798 Folyószámlaszám: BCR - R046RNCB0152007505270001 TM" mint a mecénásokról, illetve a gyermekkora kalotaszegi emlékeiről írt történeteket tartalmazza. A Pallas-Akadémia kötetét megvásárolhatják a Gutenberg Könyvesboltban 15 százalékos árkedvezménnyel.