Csongrád Megyei Hírlap, 1974. május (19. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-07 / 104. szám
mtUiG MOLETÁRIUM, EOYES BUCTE, CSOHERÁR MEGYEI * A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Megkezdődön az Akadémia idei közgyűlése Hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia dísztermé£jen megkezdődött az Akadémia közgyűlése. Tudományos ételünknek, ezen, az évenként ismétlődő eseményén részt vett Aczél György, a kormány elnökhelyettese és Mityers Rezső, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója, az MSZMP Politikai Bizottságának, tagjai, dr. Kornidesz Mihály, az MSzSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője. Nagy számbanvoltak isten az Akadémia tagjai, intézeteinek vezetői és katatóra valamint a tudományos élet ismert személyiségei. Az Akadémia közgyűlését Erdey-Grúz Tibor elnök is tolta meg, majd előterjesztette az elnökség beszámol óexpozéjában kiemelte: a sze utóbbi közgyűlés óta élt nem egészen egy esztencse sokirányú eredményes munkában telt el. A legtöbb tudományágban lendületes haladás állapítható meg Erősödött a tudomány és a gyakorlat kapcsolata, újabb lépések történtek a kutatási kapacitásnak a fontos kérdésekre való koncentrálásában. Megnőtt a társadalom- adományok közéleti szerepei és részesedésük a kutatás céljára rendelkezésre álló erőforrásokban. Ú A tudományos testületek, a tudományos osztályok és Bizottságok tevékenységének, valamint a tudományos minősítés problémáinak elemzése után az elnök az Akadémia jövőbeli feladataival foglalkozott, s ezek sorában megemlítette, hogy szeptemberben tudományos ülésszakon emlékeznek a szovjet—magyar tudományos és műszaki együttműködési egyezmény megkötésének 25. évfordulója alkalmából, a jövő évi közgyűlésen pedig az Akadémia alapításának 159. évfordulóját ünneplik meg. A főtitkári beszámolót Köpeczi Béla, az Akadémia főtitkára terjesztette elő. Ez a beszámoló az akadémiai reform óta eltelt négy esztendő eredményeit és tapasztalatait összegezte. Rámutatott: a kutatás és a gyakorlat egyre szorosabbá váló kapcsolatainak jele az is, hogy főleg a műszaki és természettudományokban jelentősen megnőtt a szerződéses munkák volumene. Az elmúlt időszakban az Akadémia intézeteinek ebből eredő árbevétele 134 millióról 364 millió forintra emelkedett. A továbbiakban a főtitkár az akadémiai kutatóhálózat fejlesztésével, a tanszéki kutatások és az Akadémia kapcsolatával, foglalkozott, majd kiemelte, hogy az elmúlt években jelentősen fejlődött a vidéki kutatóbázis. A beszámolókat követő szünet után Aczél György az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese a Központi Bizottság és a kormány nevében köszöntötte a közgyűlést és kívánt sikert az Akadémia előtt álló feladatok megoldásában. Ezután került sor Marx György akadémikus Tudomány és műveltség című előadására, majd az akadémiai aranyérem és díjak átadására. Az 1974. évi akadémiai aranyérmet az elnökség Lengyel Béla akadémikusnak ítélte oda, sok évtizeden át kifejtett tudományos és tudománypolitikai munkássága elismeréséül. A nyilvános közgyűlést Erdey-Grúz Tibor elnök zárta be. Délután a főtitkár és helyettesei az érdekelt tudományos osztályok ülésein adtak számot a tudományterületükön kifejtett négyéves irányító tevékenységükről. Képünkön: Erdey-Grúz Tibor, az Akadémia elnöke átnyújtja az idei akadémiai aranyérmet Lengyel Béla akadémikusnak. Balról: Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese A miniszterek javaslata : a KGST szerveként működjék a munkaügyi miniszterek értekezlete A közelmúltban fejeződött be Moszkvában a KGST-országok munkaügyi minisztereinek VI. értekezlete, amelyen a magyar delegációt Karakas László munkaügyi miniszter vezette, és a küldöttségben Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes is részt vett. Nagy Imre a következőkben foglalta össze az értekezlet, eredményeit az MTI munkatársának adott nyilatkozatában: " Az értekezlet tapasztalatai is arra utalnak, hogy általában azonos kérdések foglalkoztatják a baráti szocialista országok munkaügyi vezetőit. A közös feladatok szükségessé teszik az együttműködés továbbfejlesztését, ennek elő- mfordítására egész sor javaslat elhangzott. A legjelentősebb indítványként említem, hogy a küldöttségek vezetői egyhangú határozattal levelet intéztek a KGST végrehajtó bizottságához, amelyben kérik, hogy a munkaügyi miniszterek értekezlete a jövőben a KGST szerveként működjék. Az integráció erősödésével ugyanis mindinkább előtérbe kerülnek az együttesen megoldásra váró munkaügyi és szociálpolitikai problémák. Ismeretes például, hogy közös vállalatok alakulnak, közös kutatómunkák folynak, tehát dönteni kell a többi között arról, hogy a közös vállalatok dolgozóira mely ország törvényeinek előírásai vonatkozzanak. Munkacsoport is alakult, amely egyéb munkajogi kérdések mellett az ilyen jellegű szabályozás problémakörét is vizsgálja. Nagy várakozással tekintünk — mondotta ezután Nagy Imre —■ a tudományos munka- és üzemszervezéssel foglalkozó munkacsoport tevékenysége elé, amely a többi között a munkahelyi szervezés típusterveinek kidolgozási lehetőségeivel foglalkozik. A munkaügyi miniszterek értekezlete új, fejlettebb együttműködési formák alapjait rakta le, elősegítve az integráció további erősítését — mondotta befejezésül Nagy Imre miniszterhelyettes. A béke és barátság hónapjának nyitánya: Ünnepi hangverseny Szegeden — szovjet vendégek részvételével Immár sokéves hagyomány Csongrád megyében, hogy a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága a helyi népfrontbizottságokkal, a tömegszervezetekkel közösen minden tavasszal megrendezi a béke és barátság hónapját. Az idén a közelgő győzelem napja alkalmából tegnap, hétfőn kezdődött meg a békehónap megyei eseménysorozata, szovjet—magyar baráti találkozókkal. Tegnap, háromnapos Csongrád megyei körútra szovjet vendégek érkeztek Szegedre, I. P. Abaimov és T. A. Csikovani, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének első titkárai, valamint J. A. Akimov, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának munkatársa. A vendégeket a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának székházában Nagy István, a megyei népfrontbizottság elnöke és dr. Kedvessy György professzor, a városi népfrontbizottság elnöke fogadta. Ott volt Gyárfás Mihály, a megyei és Szabó G. László, a városi pártbizottság képviselője, valamint Papp Gyula, a szegedi tanács elnökhelyettese is. A látogatókat a vendéglátók tájékoztatták a város életéről és a népfront munkájáról. Délután a szovjet vendégek Lacsán Mihályné, az Országos Béketanács tagja, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottság alelnöke, valamint Hofgesang Péter, a városi népfrontbizottság alelnöke társaságában felkeresték az olajmezőt, ahol Kovács Attila, az olajipari pártbizottság titkára fogadta őket. Az olajipari körzetben tartott megbeszélésen megismerkedtek a vállalattal, az olajmezőn folyó munkával, az MSZBT-tagcsoport tevékenységével, és az itt dolgozók helyzetével. Végül megtekintették a gázüzemet. Este a három szovjet vendég részt vett a békehangversenyen. Ma, kedden délelőtt ellátogatnak a Juhász Gyárrta Tanárképző Főiskolára, délután Szentesre utaznak, részt vesznek a Kontaktéban tartandó békenagygyűlésen. * A győzelem napja 29. évfordulója alkalmából hétfőn este békehangversenyt rendezett Szegeden, a Tisza Szálló koncerttermében az Országos Béketanács és a Hazafias Népfront megyei és városi elnöksége, valamint a KISZ városi bizottsága. Az ünnepségen dr. Kulka Frigyes egyetemi tanár, az MSZBT országos elnökségének tagja mondott beszédet. Elöljáróban jellemezte azokat az élményeket, amelyek a különböző nemzedékeknek jutottak osztályrészül. Mai valóságunkról szólva a többi között megállapította: — Ha békét akarsz, készülj a háborúra — szól az ősrégi római mondás, s ez, úgy látszik, évezredek óta nemcsak közmondás, hanem költséges valóság is. Milliárdokat emésztenek fel világszerte a hadikiadások, miközben nem jut pénz, vagy nem elég jut a közegészségügyre, a közművelődésre. Mi azt szeretnénk — mondotta dr. Kulka Frigyes —, ha az ezredfordulón élő nemzedékek, ha viszszatekintenek, ne úgy emlékezzenek ránk, mint akik két világháborút csináltak, hanem úgy, mint akik a békét is megteremtették. Az ünnepi hangversenyen Berdál Valéria és Varga Róbert operaénekesek, Kerek Ferenc zongoraművész, a Ságvári gyakorló általános iskola kórusa, valamint a Tömörkény gimnázium vonószenekara adott műsort, Kovács János színművész pedig Váci-verset mondott. Vásárhelyi kiadás 30 ÉVFORIÍTAM 1.V. SZÁM 1974. május 7., kedd óra: 80 fillér Tanácskozás a kereskedelmi felügyelőségek munkájáról A Belkereskedelmi Minisztériumban hétfőn országos értekezletet tartottak a tárca vállalatainak kereskedelmi osztályvezetői, és a kereskedelmi felügyelőségvezetők. A megbeszélésen részt vett dr. Sághy Vilmos, belkereskedelmi államtitkár is. Az Országos Kereskedelmi Felügyelőség vezetője, dr. Lugosi Lajos tartotta a beszámolót a tanácskozáson. Elmondta, hogy a fogyasztói érdekvédelemmel a közelmúltban foglalkozott az országgyűlés kereskedelmi bizottsága, a Minisztertanács, továbbáállami és társadalmi szervek hoztak határozatokat az ellenőrzés színvonalának emelésére, illetve foglalt állást ennek fontossága mellett. Ezeknek a határozatoknak a megvalósítását tartották szem előtt az illetékesek az elmúlt időszakban végzett ellenőrzéseknél. Egy év alatt a kereskedelmi felügyelőségek 24 ezer ellenőrzést végeztek, amelyek érintették, a kereskedelemnek csaknem a felét. Növekedett a vállalatok és szövetkezetek központjaiban és az ipari telephelyeken végzett ellenőrzések száma is. A felügyelőségek a feltárt szabálytalanságokat szigorúan, differenciáltan büntették. A kiszabott bírságok átlaga 800 forint, magasabb, mint a más hasonló hatáskörű szerveknél. Az ellenőrzések 22 százalékát követték fele-ősségre vonások, amelyek nagyobbrészt hálózati vezetőket, vezetőhelyetteseket vagy központi dolgozókat marasztaltak el. Kereskedelmi vállalatoknál, szövetkezeteknél és termelőknél egy év alatt 9,2 millió forint nyereség-, illetve árcsökkenést eredményező intézkedést hoztak. Dr. Sághy Vilmos államtitkár végül felszólalásában felhívta a figyelmet a kereskedelemben végzett ellenőrzések politikai fontosságára, valamint arra, hogy az ellenőrzések során szembe kell fordulni az össztársadalmi érdekeket sértő egyéni és csoportérdekekkel MAI TÉMÁNK Felkészítés armennyire furcsa is, egyes helyeken sokáig az a szemlélet, hogy aki a párt tagjává akar válni, az majd megkeresi a jelentkezés lehetőségeit, és az alapszervezet feladata csupán az, hogy döntsön a kérelem ügyében. A tudatos irányítás és szervezés lebecsülése káros, ellentétes a lenini pártépítési elvekkel, és természetesen a tagszervezéssel is. A tagfelvételi munkában jelentkező spontaneitásnak egyebek között olyan káros következményei is vannak, mint a párt munkásjellegének átmeneti csökkenése. Haa tudatos nevelés háttérbe szorul, úgy a számszerű erősödés közben is fennál annak a veszélye, hogy eszmeileg felkészületlen társadalmi, közéleti tevékenységre éretlen személyek kerülhetnek a pártba. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az elvileg megalapozott kommunista nevelés mindenütt hatásosan szolgálja a párt egészséges növekedését. Az üzemi, tsz-i, hivatali és lakókörzeti pártszervezeteknek egyik fontos feladata úgy végezni a kommunista agitációt, hogy az egyszersmind betöltse tagszervezési szerepét is. Ez természetes, hiszen a munkába menet, ebédszünetben, valamint a lakókörzetben a társadalmat érintő számos kérdésre fogalmazódik a válasz. Ilyenkor a szocialista kapcsolat fejlődésével együtt az ipari, mezőgazdasági, kulturális és életszínvonal-politika magyarázása is elhangzik, és kialakul az MSZMP tevékenysége iránti érdeklődés. Az alapos munkahelyi és lakókörzeti felvilágosítás közben az emberekkel való jó viszony elmélyülése segítséget ad ahhoz, hogy a legértékesebb pártonkívüliekkel a kommunisták megismerkedjenek. A rendszeres eszmecsere tud segítséget adni ahhoz, hogy a tagfelvétel úgy alakuljon, hogy az kifejezze és erősítse pártunk munkás jellegét. Az MSZMP az egész haladó társadalom pártja, mégis elsősorban azé a munkásosztályé, amely az újnak, a szocializmusnak legáldozatkészebb kialakítója és további formálója. Társadalmi jelentőségű az, hogy a munkásosztály kezdeményezése, véleménye, hangulata, kritikája az élcsapatban megfelelő színvonalon és határozottsággal közvetlenül mutatkozzék. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a tagfelvétel a kommunista ember formálásának csak egy nagyon fontos állomása, és nem befejezése. Városi és falusi pártszervezeteinknek érdemes keresni és kutatniuk azokat a lehetőségeket, amivel erősítik, mélyítik az újonnan felvett, és már több éves párttagok marxista-leninista eszmeiségét. Ebben hasznos segítséget ad a jól előkészített taggyűlés, a pártoktatás és a képességekhez alakított társadalompolitikai feladatok ajánlása. Mindenképpen arra szükséges törekedni, hogy a párton belüli kommunista nevelés színvonala folyamatosan emelkedjék. LÓNYAI SÁNDOR :