Fáklya, 1989. június (44. évfolyam, 128-153. szám)

1989-06-14 / 139. szám

NKOLAE CEAUSESCU elvtárs feladatmeghatározó útmutatásai szellemében A beruházási program teljesítése egyet jelent az átadási határidők betartásával Rövidesen befejeződik az első félév, melynek beru­házási eredményei döntően kihatnak az éves és az öt­éves fejlesztési terv teljesí­tésére. Az építők feladata ugyanis, hogy növeljék a meglévő műszaki-anyagi a­­lapot az iparban, a mező­­gazdaságban és más nem­zetgazdasági szektorban. Ennek megfelelően a mos­tani szakaszban is jelentős összegeket fordítunk fej­lesztésre, új kapacitások építésére, ami nagy fele­lősséget hárít a pártszer­vekre és -szervezetekre, a beruházókra és a kivitele­zőkre egyaránt. Feladatkö­rükbe tartozik a munka jó megszervezése, a kivitelezé­sek kiváló minőségének biztosítása, nem utolsó sor­ban az átadási határidők tiszteletban tartása. Ebben az évben csak a dicséret hangján­­ beszélhe­tünk megyénk beruházási tevékenységéről, ha az összteljesítményeket ves­­­szük alapul. Öt hónap u­­tán továbbra is tartják e­­lőnyüket építőink, összbe­­ruházásban 102,6 százalé­kot valósítottak meg, az építési-szerelési tevékeny­ség elérte a 103,8 százalé­kot. Mindkét mutatónál májusban valósultak meg a legmagasabb eredmé­nyek. Külön kell szólnunk a municípiumban elért eredményekről, amelyek mind az összberuházásban, mind pedig az építési-sze­relési tevékenységben meg­haladják a megyei átlagot, ahol a túlteljesítések fele május hónapban valósult meg. A kiváló eredmények elérésében a következő gazdasági egységek jártak az élen: az összberuházás tekintetében a Tim­föld Vállalat, az Állami Me­zőgazdasági Vállalatok Trösztje, a Hőerőmű, a Metalica, a Voivozi-i Bá­nyavállalat, a Suncuius-i Bányakitermelés, míg az építési-szerelési munkála­tok során a Timföld Vál­lalat, a Megyei Néptanács, a Hőerőmű, a Sinteza, a Voivozi-i Bányavállalat, az Állami Mezőgazdasági Vál­lalatok Trösztje. A felsoro­lásból az is kiderül, hogy valamennyien az elsődleges gazdasági szektorokhoz tar­toznak. Ebben az évben jelentős megvalósításnak számít energetikai bázisunk növelése, a 2-es számú Hő­erőműnél és a Körösön folytatott hidroenergetikai munkálatoknál az új ka­pacitások átadása, az áram­­fejlesztő vonalak bekapcso­lása az országos hálózat­ba. Ahogyan az az elmúlt években és hónapokban is előfordult, néhány építő­telepen a megvalósítás nem érte el a tervezett szintet, nem tudtak beil­leszkedni a napi ütemter­vekbe, értékben és fizikai teljesítményben egyaránt adóssággal zárták az első öt hónapot. Az összberu­­házási eredményt tekintve közöttük találjuk a Cluj-i Electrocentrale-t, a Supla­­cu de Barcau-i Kőolajki­­termelő Vállalatot, a Villa­mossági Hálózati Vállala­tot, az Ipari Építési és Szerelési Fővállalkozó Trösztöt valamint a Víz­ügyi Hivatalt. Az építési­­szerelési tevékenységben lemaradások mutatkoznak a Járműszerelvény Válla­latnál, és az Avíntulnál. A hiányosságoknál maradva Tileagd-on már áprilisban át kellett volna adni a má­sodik áramfejlesztő gép­csoportot, ami szerelési hi­bák miatt nem történt meg. Lassan haladnak a munkálatok a fő távfűtési vezeték építésénél, elsősor­ban anyaghiány miatt, ho­lott ezt év végéig teljes hosszúságban be kell fejez­ni. A Villamossági Hálóza­ti Vállalat építőtelepén munkaerőhiány hátráltatja az ütemes kivitelezést. Más gazdasági egységek beruházásainál — a Tim­föld Vállalat, a Hőerőmű, a Cluj-i Electrocentrale, a Marghita-i és a Suplacu de Barcau-i­ Kőolajkitermelő Vállalatok, az Alesd-i Kö­tőanyag és Arbocement Kombinát, a Mechanikai és Cserealkatrész Vállalat — milliós értékeket képviselő gépek és berendezések várnak beszerelésre. Az említett eseteknél csak az építési tevékenység fokozá­sa teheti lehetővé azt, hogy a szerelők megfelelő munkafelülethez jussanak. NICOLAI CEAU§ESCU ELVTÁRSNAK, A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT FŐTITKÁRÁNAK, ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG imIM Ü­ZENETE A MIHAI EMINESCU TISZTELETÉRE RENDEZETT SZIMPÓZIUM ALKALMÁBÓL / / A Román Kommunista Párt Közpon­ti Bizottsága, Románia Szocialista Köz­társaság Államtanácsa és kormánya valamint a magam nevében forró hó­dolatunkat fejezzük ki Mihai Emines­­cu, a nagy költő iránt, aki halhatat­lan művével megénekelte a román né­pet, e nép múltját, jelenét és jövőjét, s úgy vonult be örökre az egész nem­zet tudatába és az egyetemes kultúra kincsestárába mint a társadalmi és nemzeti igazságosságot, Románia sza­bad, méltó és független érvényesülését célzó ragyogó eszmények és törekvések képviselője. Az emlékszimpózium, amellyel a tu­dományos és kulturális dolgozók tisz­telegnek Mihai Eminescu nemzeti köl­tő emléke előtt erőteljes ösztönzést je­lent az összes hazai irodalmi és művé­szeti alkotóknak, hogy egész munkás­ságukat — nagy elődjük ragyogó pél­dáját követve — a nép, a nép forra­dalmi vívmányainak fejlesztése, a szo­cializmus és a kommunizmus építése, Romániának a civilizáció és a haladás mind magasabb csúcsaira való emelése szolgálatába állítsák. Népének költőjeként, Mihai Emines­cu úgy él az utókor emlékezetében mint a hazája földjéhez, a néptömegek jobb életre való törekvéseihez szívvel­­lélekkel ragaszkodó művész, akit fog­lalkoztattak korának, a nemzeti lét vé­­delmezéséért és érvényesítéséért vívott küzdelemnek a nagy horderejű prob­lémái, hiszen ezek kiapadhatatlan for­rást jelentettek ragyogó művéhez. (Folytatása a 3. oldalon) EMLÉKSZIMPÓZIUM A FŐVÁROSBAN A MIHAI EMINESCU-CENTENÁRIUM ALKALMÁBÓL A Mihai Eminescu-cente­­nárium alkalmából ked­den a Román Atheneum­­ban emlékszimpóziumot szervezett a Szocialista Művelődési és Nevelési Ta­nács és Románia Szocia­lista Köztársaság Írószövet­sége. Június derekán, a hársfa­virágzás idején a legkülön­bözőbb korú és foglalko­zású fővárosi és az ország minden tájáról jött embe­rek adtak találkozót egy­másnak a nemzeti költő szobra által őrzött impo­záns épület kupolája alatt, hogy tisztelegjenek Mihai Eminescu munkássága és élete előtt a költő halálá­nak centenáriumán. A rendezvényen részt vettek a következő elvtár­sak: Emil Bobu, Constan­tin Olteanu, Dumitru Po­­pescu, Suzana Gadea, Ioan Toma, Ion Ursu. Ott voltak a hazai kul­turális-tudományos élet je­les képviselői, valamint külföldi vendégek, az Eminescu­ mű ismerői. Az országos szimpóziu­mot, amely betetézte a cen­tenárium alkalmából a vá­rosokban és falvakban szervezett gazdag rendez­vénysorozatot, végig meg­határozta a NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocia­lista Köztársaság elnöke által a részvevőkhöz in­tézett üzenet keltette meg­­hatódottság, a benne fog­lalt nemes gondolatok és értékelések. Az üzenetet Emil Bobu elvtárs, az RKP KB Poli­tikai Végrehajtó­ Bizottsá­gának tagja, a KB titkára olvasta fel. A párt- és államvezető, üzenetét — a nagy költő és a népének életéből és esz­ményeiből ihletődött hal­hatatlan alkotása iránti mély tisztelet és megbecsü­lés megnyilvánulását — a (Folytatása a 3. oldalon) AKIK DÖNTŐ RÉSZT VÁLLALNAK A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI KAMPÁNYBÓL: A­Z A Amikor a mezőgazdasági munkákról beszélünk, elő­szeretettel emlegetjük a gé­peket, azt a döntő szere­pet, ami ezeknek jut. Nem ritkán kap olyan hang­súlyt a kombájnokkal tör­ténő betakarítás, mintha az embernek már keresni­valója sem lenne a búza­földeken. Képletesen szól­va, gyakran esünk át a ló másik oldalára ... Cáfolha­tatlan és örömteli a tény, mely szerint az aratásnak és járulékos munkáinak nagyobbik, nehezebbik ré­szét a gépek végzik. Csak­hogy a kombájnt, a trak­tort nem robotok vezetik, nem gépemberek irányít­ják. Húsból és vérből való honfitársaink ülnek a vo­lánnál. Olykor 40 Celsius­­fokú hőségben, verejtékben fürödve végzik nagy fi­gyelmességet, teljes oda­adást követelő munkáju­kat. A műszakot, amit naponta vállalnak, nem fújja le senki nyolc óra el­teltével. Sem a kombájno­­soknak, sem a velük együtt dolgozó többieknek, akiket R AT egyszerűen csak aratók­ként szoktunk emlegetni. Sok esztendei tapasztala­taink birtokában állítjuk: a teljes megbecsülésre méltó polgártársaink dol­goznak gépeikkel megyénk kiterjedt szántóföldjein, a Körösök gazdag vidékén. Büszkék lehetünk reájuk, mint ahogyan alkalman­ként vagyunk is. Más kér­dés: mennyire becsüljük ezeket az embereket? Be­csülésünket hogyan, mi­lyen formában juttatjuk kifejezésre? A fentieket fogalmazva, anyagi oldalá­ról igyekszünk megközelí­teni a témát. Mire jó ez? — tehetik fel nekünk a kérdést. Mint minden dol­gozónak, úgy a kombájnos­­nak is jár a javadalmazás, így igaz. Csakhogy mi, a­­m­ikor a kenyerünknekva­­lót rövid idő alatt akarjuk biztonságban tudni, nagy próbának vetjük alá az a­­ratókat. Elvárjuk, hogy éjt nappallá téve, megállás nélkül dolgozva, veszteség nélkül küldjék magtárak­ba a termést. Ez a fela­­ ­­a­ datuk, mondhatja az, aki kívülről szemléli a mun­kát. Aki viszont cselekvő részese volt is valaha az aratásnak, más véleményen van. Jogosnak tartja az a­­ratók elvárását az irányba, hogy megteremtsék szá­mukra a feltételeket ahhoz, hogy erőn felülit tudjanak nyújtani. Azt például, hogy a meleg, a tápláló ebédet naponta megkapják a ha­tárban. Lehetőleg idejében is. Teljes mértékben indo­kolt kívánságuk, kérésük: legyen hűsítő ital is a ga­bonaföldeken. Ha pedig erre nincsen mód, percnyi időre se hiányozzék az egészséges ivóvíz. Az arató ember csupán pár órát szentelhet pihenésre a hu­szonnégyből. Ezt vizsont szeretné teljes mértékben erejének visszanyerésére fordítani. A gazdaságok vezetőin múlik, sikerül-e neki vagy sem! Azon, mi­ként gondoskodnak pihenő­helyről a vendégkombáj­­nosoknak, hogyan szervezik meg, bonyolítják le az ara­tók napi programját. Véle­ményünk szerint, az aratás menetét, ütemét gyorsítja az a gazdaságvezető, aki átvállalja ilyenkor az ara­tók problémáinak meg­oldását. Na és ha minden lehetséges módot megragad azért, hogy ezeket az em­bereket teljes erőfeszítésre késztesse. Ezt éri el azál­tal, ha a napi teljesítmé­nyek túlszárnyalásáért já­ró prémiumot este, mű­szak végeztével kifizeti. S ha azon túl is talál lehe­tőséget anyagi és erkölcsi megbecsülésre. A napokban elindulnak a kombájnok, az aratás­ban részvevő egyéb gépek­kel együtt. Nehéz feladat előtt állnak az aratók. Több mint 115 000 hektár­ról kell begyújtsák a ga­bonát s egyéb nyári, érésű terményt. Majdnem száz­ezer hektárt kell üressé, tisztává tenni, 33—34 000 hektárnyi tarlóba pedig új­ra­ magot juttatni. Mind­ezt igen rövid idő lefor­gása­­ alatt. Az aratók, mint ahogyan azt már sokszor tették, most is vállalják: erejüket nem kímélve, ide­jüket nem sajnálva dolgoz­nak, a kenyérnekvalót biz­tos helyre viszik. Teremt­sük meg hozzá a feltétele­ket! A MIHAI EMINESCU CENTENÁRIUMÁNAK SZENTELT EMLÉKSZIMPÓZIUM RÉSZVEvŐINEK T­ÁVIRATA NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSHOZ (A 3. oldalon) LEGÚJABB SPORTHÍREK ® Tegnap a fővárosba utazott az FCA Bihor lab­darúgó csapat­a, ahol ma 18 órai kezdettel a Dinamo el­len szerepel. Teljes fordu­ló lesz az A-osztályban, így az említett mérkőzé­sen kívül sor kerül az FC Olt — Inter Sibiu, Univer­sitatea Craiova — FC Ar­ges, Universitatea Cluj-Na­­poca — Rapid, FCM Bra­sov — Otelul, Steaua — Fa­rul, ASA Tg. Mures — SC Bacau, Corvinul — Victo­ria és a Flacara — Sportul Studentesc találkozókra is. A rádió körkapcsolásban számol be az eseményekről. A Tg. Jiu városban ren­dezték meg az idén az o­­limpiai reménységek orszá­gos versenyének döntő tor­náját szabadfogású birkó­zásban. Az ASA Oradea kitűnősége, Marius Ionita a 82 kg-os súlycsoportban ezüstérmet szerzett. S5­ 3-

Next