HOLMI, 1992 (4. évfolyam, 1-12. szám)
2. szám - Kertész Imre: Gályanapló
Kertész Imre GÁLYANAPLÓ ,1990-1991 „Que diable allait-il faire dans cette galère?" („Mi az ördögöt keresett azon a gályán?’’) (Molière: Scapin furfangjai) „■■■úgy látszik, hozzátartozik a megpróbáltatás lényegéhez, hogy az ember egy útvonalat viszszafelé nyomon kövessen, s Martin e pillanatban már tudta is, hogy ez nem álom, hanem a jövő valami különös jelképe. ” (Malcolm Lowry: Át a Panamán) „Ma minden művész beszáll kora gályájába.” (Camus) „A Természet megkívánja, hogy tudósítást írjanak róla. ’’ (Emerson) 1990. szeptember. A tett, a Tett, amelynek elmulasztása szinte metafizikai árnyékot vet az életre. Kafka nagy-nagy bűntudata az elmulasztott Tett miatt: nem a „kivándorlás”-e ez a tett, a Tett (Vö. sok mindennel, főleg A KASTÉLY kivándorlásmotívumával.) Márai, Th. Mann gerincessége, etikai büszkesége, rátartisága: nem a kivándorlás az alapja? — Kelet-Európában az individuál-etikai probléma nem az, hogy csatlakozzam-e valamely eszmei áramlathoz, s hogy melyiket válasszam, mert bármelyiket választanám is, csak a gyilkosságot, illetve a meggyilkoltatást választhatnám, ráadásul az értelmetlen gyilkosságot, illetve meggyilkoltatást; itt az individuál-etikai probléma, a valódi, a kivándorlás vagy az itt maradás problémája, amely idővel metafizikai méreteket ölt, és minden bűntudat hátterében az egyedül valódi motívum. „Rendőri világfelfogás”: Man és Sperber. Ahhoz, hogy tartós bajokat idézzünk elő, hosszú és kitartó erőfeszítés szükséges: Tocqueville. Egy unalmas tanulmány, amely abból a merőben téves felfogásból indul ki, hogy az élet előbbre való a művészetnél. Nincs regényesebb figura, mint a gondolkodó ember. Mert gondolkodni nemcsak ön- és közveszélyes, nemcsak minden szenvedélyt helyettesítő szenvedély, minden kalandnál kalandosabb kaland, hitnél különb bensőség - de ráadásul módfelett szokatlan is. 161