Ifjúmunkás, 1989 (33. évfolyam, 1-51. szám)

1989-06-17 / 24. szám

Mihai Eminescu emlékszimpózium a Román Athenaeumban Kedden, a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács, valamint Románia Szocialista Köztársaság Írószövetsége rendezésében Mihai Eminescunak szen­telt centenáriumi emlékszimpózium zajlott le a fővárosi Román Athenae­umban. A centenárium alkalmából ország­szerte lebonyolított rendezvények gaz­dag sorát betöltő emlékszimpózium azon üzenet jegyében zajlott le, ame­lyet NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke intézett a résztvevőkhöz. Üzenetében Nicolae Ceauşescu elv­társ rámutatott, hogy Eminescu művé­ben a román nép mély hazafisága, a nemzeti történelem legdicsőségesebb lapjai tükröződnek. E mű kifejezésre juttatja a nagy társadalmi harcokat, a proletariátus, a munkásság szerepébe vetett bizalmat. Pártunk főtitkára hangsúlyozta: „Mihai Eminescu emléke előtt tisztelegve, tegyünk meg mindent a szocialista építés pártprogramjának töretlen megvalósításáért, a román mű­vészet és kultúra szüntelen felvirágoz­tatásáért, nevelő erejének, mélységesen humanista, forradalmi mondanivalójá­nak gyarapításáért“. Az országos szimpózium résztvevői lelkes hangulatú táviratot intéztek NICOLAE CEAUŞESCU elvtárshoz, a Román Kommunista Párt főtitkárához, Románia Szocialista Köztársaság elnö­kéhez, amelyben kifejezésre juttatták legmesszebbmenő hálájukat az iroda­lom és a művészet, a tudományos, kul­turális, nevelési és oktatási tevékeny­ség állandó irányításáért és támogatásá­ért. Suzana Gadca elvtársnő, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának pót­tagja, a Szocialista Művelődési és Ne­velési Tanács elnöke felszólalásában a költő hazaszeretetének gyökereit idézte föl: szülőföldjének tájait és dolgos la­kóit, a krónikákban megörökített törté­nelmet. Dumitru Radu Popescu, az írószövetség elnöke a nagy román köl­tő életművének időszerűségét hangsú­lyozta, azt, hogy Mihai Eminescu száz évvel halála után nem csak az iroda­lom számára mérce, hanem kultúránk jelképe. Dumitru Ghişe, a Társa­dalom- és Politikatudományi Akadé­mia elnöke az eminescui életmű ural­kodó vonásaira mutatott rá: a huma­nizmusra és lángoló hazafiságra, a ro­mán nép szellemi integritására. Ion Dodu Bălan, a Bucureşti-i Egyetem professzora dolgozatában hangsúlyoz­ta, hogy az eminescui életmű a román univerzum páratlan művészi kifejezése, népi, lingvisztikai és irodalmi értékei­nek ragyogó szintézise. Constantin Ciopraga, a Iaşi-i A. L Cuza Tudo­mányegyetem tanára értekezésében Eminescu költészetének hazafias tartal­mát elemezte, hangsúlyozva, hogy Mi­hai Eminescu ugyanakkor egyetemes emberi értékek megalkotója is. Eugen Todoran, a Timişoarei Egyetem tanára értekezésében leszögezte, hogy a román költészet modern költészetként Emi­nescunak köszönhetően talált önmagá­ra az egyetemes kultúrában. A további­akban Hajdú Győző, az Igaz Szó fő­­szerkesztője Eminescu műveinek ma­gyar fordításait ismertette. A délelőtti plenáris ülés befejezéseként Cezar Baltag költő Eminescu költészetének líraiságát elemezte. Kedd délután és szerda délelőtt a Mihai Eminescu centenáriumnak szen­telt ünnepi szimpózium a Költészet, próza, drámairodalom és a Tudomány, filozófia, publicisztika szakosztályok­ban folytatta munkáját, amelyen ro­mán kulturális dolgozók és külföldi vendégek vettek részt. A munkálatok során a felszólalók rávilágítottak az eminescui alkotás nagy nemzeti és egyetemes jelentőségére, ugyanakkor kidomborították pártunk és államunk nemes kultúrpolitikájának jelentősé­gét Az emlékszimpózium munkálatai, az Eminescu-centenáriumnak szentelt többi rendezvény az antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nem­zeti felszabadító forradalom győzelmé­nek 45. évfordulója és a Román Kom­munista Párt XIV. kongresszusa eszten­dejében erőteljesen kidomborította, hogy a kulturális és művészeti dolgo­zók, akárcsak egész népünk, szilárd el­határozása fokozottan hozzájárulni a haza szüntelen felvirágoztatásához, újabb alkotásokban tükrözni népünk munkáját a szocializmus és a kommu­nizmus hazai felépítése szolgálatában. „A költészetünk legelső, valóban dia­dalmas csillaga, aki a művelődés ég­boltozatán örök bizonyságot tesz a ro­mán nép jelentéséről az egyetemes ér­tékek rendszerében.“ G. Galinescu (főleg éneklünk, Románia ) XXII. Tavasz a Hargitán Mór „korát" tekintve is példa nélküli a hasonló rendezvények sorában ez a folk­lórünnepség, hát még ha a színesen gaz­dag helyi népszokásokat, dalokat, tánco­kat bemutató művészcsoportok többórás műsorát is hozzászámítjuk! Az együttesek, akik a megyében eredő Maros, Olt, Kükül­­lő és a Homoród forrásvidékéről, e folyók mentéről jöttek, ezúttal május idusán, a megye székhelyén szemet-lelket gyönyör­ködtető látványban részesítették a több ezres nézőközönséget. A színpompás, gaz­dag műsor a főtéren felvonulók népviseleti parádéjával kezdődött — ami ezúttal is az együttesek hagyományos körtáncával fe­jeződött be — utána pedig a jigodini szabadtéri színpadon folytatódott nagysza­bású népi művészeti seregszemlével. Örömmel láttuk viszont a felső Maros menti legényest bemutató topliţai együt­test, a néhai Kacsó András örökébe lépő Orbán László odorhei-i tánccsoportját s az utóbbi években ismét talpra állt Lunca de Sus-i népi együttest . Gyönyörködhettünk a természet újjáéledését siettető-ünneplő farsangi szokások eljátszóiban, köztük is a Máthé Margit vezette Kászon-völgyi együt­tes előadásában, amiben volt bikaütés, cibere vajda és konc király marakodása, vénlánysírató. No meg maskarások egész hada, akik mókázásukkal most is jó kedv­re derítették a közönséget. A Hargita Né­pi együttes tánckölteményt adott elő: a co­­rundiak legényavatóját vitték színpadra Fodor Csaba valóban táncmesteri közremű­ködésével. Ő különben azon kevesek közé tartozik, akik már a megyésítés előtt is jó táncos hírében álltak. Még most is aktív táncos, s az együttes vezetője. Szereplé­sük méltán aratott förgeteges tapsot. De nem csak nekik volt sikerük, hanem a Top­­liţa Vale-i, a sindominic-i és a mădăraşi-i együtteseknek is. Mindeniknek megvolt a maga érdekessége: a lonoşi Alexandru vezette Topliţa Vale-iak a lakodalmi szo­kások szöveges részét emelték ki, a Ked­ves Erzsébet irányításával színpadra lépő sindominic-i folklóregyüttes a lakodalmi szokás látványosabb jeleneteit hangsúlyoz­ta, míg a mădăraşi-iak a leánykikérő em­lékezetesen szép mozzanataira hívták fel a figyelmet. Az ének- és táncegyüttesek népes csoportjából külön ki kell emelnünk a több mint ötven tagot felvonultató — kórust, zenekart, táncosokat magában fog­laló — egyik vállalati együttest, az odor­­hei-i Tehnoutilajét, amely sóvidéki dalokat, táncokat adott elő. Szinte teljes egészé­ben megfiatalodott táncegyüttessel jelent­keztek a sarmasiak: szakirányítójuk, Mol­dovean Nicolae az édesapjától vette át a stafétabotot Sikerük semmiben sem ma­radt el elődjükétől. Az alcsiki Armăşeni­ben ma is élő alkalmi szokást, az úgyne­vezett fejmérési, mások szerint juhnyírási, juhmérési kalákát elevenítették fel a köz­ségi népi együttes tagjai, ami újszerűségé­vel hatott a közönségre. A Kristuri Művelő­dési Ház táncegyüttese viszont egy régen­­volt sorozós, a katonatoborzó esemény­kockáit pergette vissza László Csaba ki­váló „vezényletével". A Harghita megye rendkívül gazdag folklórját felvonultató együttesek már ed­dig is jól kiérdemelt elismerést szereztek a Megéneklünik, Románia országos fesztivá­lon, s reméljük, hasonlóan jól szerepelnek júniusban is az országos döntőn. Mostani szereplésük méltó tisztelgés a társadalmi és nemzeti, antifasiszta és antiimperialista felszabadító forradalom 45. évfordulója és pártunk XIV. kongresszusa előtt. E két ki­magasló politikai esemény közelsége adott különös rangot ennek az országos hírnév­nek örvendő folklórfesztiválnak, amely az idén is méltán aratott nagy közönségsikert. Mirk László Ifjúmunkás 5 Mihai Eminescu Áldott hon, román hon,, mit kívánjak néked Áldott hon, román hon, mit kívánjak néked, Szerelmetes ország, ékes, dicső föld? Győzhetetlen fegyvert, hű kart, biztos vértet. Nagy múltadhoz méltó tündöklő jövőt! Pezsgő, súlyos óbort habzó kupáidba, a téged köszöntő honfi asztalán; Mert elhal a hullám, s fennen áll a szikla, Ezt kívánom néked, szép Romániám. Bosszú vágya hajtson sírnál sötétebben, Bősz ellenség vére fesse kardjaid, S hol a hidra elhull, mint a szél, úgy lengjen Dicsőséged álma, s diadalra vidd, Háromszínű zászlók világgá hirdessék, Míg tündöklő fénnyel gyúl az égi láng, Román nép nagyságát, annyi hősi tettét. Ezt kívánom néked, szép Romániám. Szeretet tündére, áldott békeangyal, Vesta oltárán, ki titkon mosolyog, Ki Marst megvakítja fénylő diadallal, Ha földünk felett a mécse átlobog, Szálljon a magasból szűzi kebeledre, Égi öröm mézét gyűjtvén ajakán, Két karodba zárjad, s oltárát emeld te, Ezt kívánom néked, szép Romániám. Áldott hon, román hon, mit kívánjak néked. Ifjú, szép menyasszony, szerelmes anyánk! Fiaidat kössék testvér-kötelékek, Mint az éj csillagát, hajnal harmatát, örök legyen élted, örömöd és fényed, Izzó román lelked, s győzz minden csatán, Vitézségnek álmát, dicsfényt, büszkeséget — Ezt kívánom néked, szép Romániám! Majtényi Erik fordítása

Next