Ifjúmunkás, 1989 (33. évfolyam, 1-51. szám)
1989-06-17 / 24. szám
Mihai Eminescu emlékszimpózium a Román Athenaeumban Kedden, a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács, valamint Románia Szocialista Köztársaság Írószövetsége rendezésében Mihai Eminescunak szentelt centenáriumi emlékszimpózium zajlott le a fővárosi Román Athenaeumban. A centenárium alkalmából országszerte lebonyolított rendezvények gazdag sorát betöltő emlékszimpózium azon üzenet jegyében zajlott le, amelyet NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke intézett a résztvevőkhöz. Üzenetében Nicolae Ceauşescu elvtárs rámutatott, hogy Eminescu művében a román nép mély hazafisága, a nemzeti történelem legdicsőségesebb lapjai tükröződnek. E mű kifejezésre juttatja a nagy társadalmi harcokat, a proletariátus, a munkásság szerepébe vetett bizalmat. Pártunk főtitkára hangsúlyozta: „Mihai Eminescu emléke előtt tisztelegve, tegyünk meg mindent a szocialista építés pártprogramjának töretlen megvalósításáért, a román művészet és kultúra szüntelen felvirágoztatásáért, nevelő erejének, mélységesen humanista, forradalmi mondanivalójának gyarapításáért“. Az országos szimpózium résztvevői lelkes hangulatú táviratot intéztek NICOLAE CEAUŞESCU elvtárshoz, a Román Kommunista Párt főtitkárához, Románia Szocialista Köztársaság elnökéhez, amelyben kifejezésre juttatták legmesszebbmenő hálájukat az irodalom és a művészet, a tudományos, kulturális, nevelési és oktatási tevékenység állandó irányításáért és támogatásáért. Suzana Gadca elvtársnő, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács elnöke felszólalásában a költő hazaszeretetének gyökereit idézte föl: szülőföldjének tájait és dolgos lakóit, a krónikákban megörökített történelmet. Dumitru Radu Popescu, az írószövetség elnöke a nagy román költő életművének időszerűségét hangsúlyozta, azt, hogy Mihai Eminescu száz évvel halála után nem csak az irodalom számára mérce, hanem kultúránk jelképe. Dumitru Ghişe, a Társadalom- és Politikatudományi Akadémia elnöke az eminescui életmű uralkodó vonásaira mutatott rá: a humanizmusra és lángoló hazafiságra, a román nép szellemi integritására. Ion Dodu Bălan, a Bucureşti-i Egyetem professzora dolgozatában hangsúlyozta, hogy az eminescui életmű a román univerzum páratlan művészi kifejezése, népi, lingvisztikai és irodalmi értékeinek ragyogó szintézise. Constantin Ciopraga, a Iaşi-i A. L Cuza Tudományegyetem tanára értekezésében Eminescu költészetének hazafias tartalmát elemezte, hangsúlyozva, hogy Mihai Eminescu ugyanakkor egyetemes emberi értékek megalkotója is. Eugen Todoran, a Timişoarei Egyetem tanára értekezésében leszögezte, hogy a román költészet modern költészetként Eminescunak köszönhetően talált önmagára az egyetemes kultúrában. A továbbiakban Hajdú Győző, az Igaz Szó főszerkesztője Eminescu műveinek magyar fordításait ismertette. A délelőtti plenáris ülés befejezéseként Cezar Baltag költő Eminescu költészetének líraiságát elemezte. Kedd délután és szerda délelőtt a Mihai Eminescu centenáriumnak szentelt ünnepi szimpózium a Költészet, próza, drámairodalom és a Tudomány, filozófia, publicisztika szakosztályokban folytatta munkáját, amelyen román kulturális dolgozók és külföldi vendégek vettek részt. A munkálatok során a felszólalók rávilágítottak az eminescui alkotás nagy nemzeti és egyetemes jelentőségére, ugyanakkor kidomborították pártunk és államunk nemes kultúrpolitikájának jelentőségét Az emlékszimpózium munkálatai, az Eminescu-centenáriumnak szentelt többi rendezvény az antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom győzelmének 45. évfordulója és a Román Kommunista Párt XIV. kongresszusa esztendejében erőteljesen kidomborította, hogy a kulturális és művészeti dolgozók, akárcsak egész népünk, szilárd elhatározása fokozottan hozzájárulni a haza szüntelen felvirágoztatásához, újabb alkotásokban tükrözni népünk munkáját a szocializmus és a kommunizmus hazai felépítése szolgálatában. „A költészetünk legelső, valóban diadalmas csillaga, aki a művelődés égboltozatán örök bizonyságot tesz a román nép jelentéséről az egyetemes értékek rendszerében.“ G. Galinescu (főleg éneklünk, Románia ) XXII. Tavasz a Hargitán Mór „korát" tekintve is példa nélküli a hasonló rendezvények sorában ez a folklórünnepség, hát még ha a színesen gazdag helyi népszokásokat, dalokat, táncokat bemutató művészcsoportok többórás műsorát is hozzászámítjuk! Az együttesek, akik a megyében eredő Maros, Olt, Küküllő és a Homoród forrásvidékéről, e folyók mentéről jöttek, ezúttal május idusán, a megye székhelyén szemet-lelket gyönyörködtető látványban részesítették a több ezres nézőközönséget. A színpompás, gazdag műsor a főtéren felvonulók népviseleti parádéjával kezdődött — ami ezúttal is az együttesek hagyományos körtáncával fejeződött be — utána pedig a jigodini szabadtéri színpadon folytatódott nagyszabású népi művészeti seregszemlével. Örömmel láttuk viszont a felső Maros menti legényest bemutató topliţai együttest, a néhai Kacsó András örökébe lépő Orbán László odorhei-i tánccsoportját s az utóbbi években ismét talpra állt Lunca de Sus-i népi együttest . Gyönyörködhettünk a természet újjáéledését siettető-ünneplő farsangi szokások eljátszóiban, köztük is a Máthé Margit vezette Kászon-völgyi együttes előadásában, amiben volt bikaütés, cibere vajda és konc király marakodása, vénlánysírató. No meg maskarások egész hada, akik mókázásukkal most is jó kedvre derítették a közönséget. A Hargita Népi együttes tánckölteményt adott elő: a corundiak legényavatóját vitték színpadra Fodor Csaba valóban táncmesteri közreműködésével. Ő különben azon kevesek közé tartozik, akik már a megyésítés előtt is jó táncos hírében álltak. Még most is aktív táncos, s az együttes vezetője. Szereplésük méltán aratott förgeteges tapsot. De nem csak nekik volt sikerük, hanem a Topliţa Vale-i, a sindominic-i és a mădăraşi-i együtteseknek is. Mindeniknek megvolt a maga érdekessége: a lonoşi Alexandru vezette Topliţa Vale-iak a lakodalmi szokások szöveges részét emelték ki, a Kedves Erzsébet irányításával színpadra lépő sindominic-i folklóregyüttes a lakodalmi szokás látványosabb jeleneteit hangsúlyozta, míg a mădăraşi-iak a leánykikérő emlékezetesen szép mozzanataira hívták fel a figyelmet. Az ének- és táncegyüttesek népes csoportjából külön ki kell emelnünk a több mint ötven tagot felvonultató — kórust, zenekart, táncosokat magában foglaló — egyik vállalati együttest, az odorhei-i Tehnoutilajét, amely sóvidéki dalokat, táncokat adott elő. Szinte teljes egészében megfiatalodott táncegyüttessel jelentkeztek a sarmasiak: szakirányítójuk, Moldovean Nicolae az édesapjától vette át a stafétabotot Sikerük semmiben sem maradt el elődjükétől. Az alcsiki Armăşeniben ma is élő alkalmi szokást, az úgynevezett fejmérési, mások szerint juhnyírási, juhmérési kalákát elevenítették fel a községi népi együttes tagjai, ami újszerűségével hatott a közönségre. A Kristuri Művelődési Ház táncegyüttese viszont egy régenvolt sorozós, a katonatoborzó eseménykockáit pergette vissza László Csaba kiváló „vezényletével". A Harghita megye rendkívül gazdag folklórját felvonultató együttesek már eddig is jól kiérdemelt elismerést szereztek a Megéneklünik, Románia országos fesztiválon, s reméljük, hasonlóan jól szerepelnek júniusban is az országos döntőn. Mostani szereplésük méltó tisztelgés a társadalmi és nemzeti, antifasiszta és antiimperialista felszabadító forradalom 45. évfordulója és pártunk XIV. kongresszusa előtt. E két kimagasló politikai esemény közelsége adott különös rangot ennek az országos hírnévnek örvendő folklórfesztiválnak, amely az idén is méltán aratott nagy közönségsikert. Mirk László Ifjúmunkás 5 Mihai Eminescu Áldott hon, román hon,, mit kívánjak néked Áldott hon, román hon, mit kívánjak néked, Szerelmetes ország, ékes, dicső föld? Győzhetetlen fegyvert, hű kart, biztos vértet. Nagy múltadhoz méltó tündöklő jövőt! Pezsgő, súlyos óbort habzó kupáidba, a téged köszöntő honfi asztalán; Mert elhal a hullám, s fennen áll a szikla, Ezt kívánom néked, szép Romániám. Bosszú vágya hajtson sírnál sötétebben, Bősz ellenség vére fesse kardjaid, S hol a hidra elhull, mint a szél, úgy lengjen Dicsőséged álma, s diadalra vidd, Háromszínű zászlók világgá hirdessék, Míg tündöklő fénnyel gyúl az égi láng, Román nép nagyságát, annyi hősi tettét. Ezt kívánom néked, szép Romániám. Szeretet tündére, áldott békeangyal, Vesta oltárán, ki titkon mosolyog, Ki Marst megvakítja fénylő diadallal, Ha földünk felett a mécse átlobog, Szálljon a magasból szűzi kebeledre, Égi öröm mézét gyűjtvén ajakán, Két karodba zárjad, s oltárát emeld te, Ezt kívánom néked, szép Romániám. Áldott hon, román hon, mit kívánjak néked. Ifjú, szép menyasszony, szerelmes anyánk! Fiaidat kössék testvér-kötelékek, Mint az éj csillagát, hajnal harmatát, örök legyen élted, örömöd és fényed, Izzó román lelked, s győzz minden csatán, Vitézségnek álmát, dicsfényt, büszkeséget — Ezt kívánom néked, szép Romániám! Majtényi Erik fordítása