Jóbarát, 1972 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1972-05-18 / 20. szám
A pionírok izgalommal indultak el AI. Rosettihez, az ismert egyetemi tanárhoz, az «Istoria limbii româneşti» szerzőjéhez. AI. Rosetti vendégszeretettel tessékelte be otthonába a gyerekeket, szívélyesen elbeszélgetett velük. Adrian Negoescu: Arra kérem, mondaná el, hogy mit jelentett évszázadok során a föld minden táján a népek kulturális életében a könyv. AI. Rosetti akadémikus: Mindenekelőtt eszközt az eszmék terjesztésében. A beszéd az érintkezés eszköze — mindig van egy beszélő s egy hallgató. A könyv lehetővé teszi az eszmék széles körű továbbítását Gutenberg találmánya korszakalkotó jelentőségű. Az első könyvek a XV. században jelentek meg. Nálunk a XVI. században nyomtatták az első könyveket szláv nyelven, amely annak idején a hivatalos és közigazgatási nyelv volt Ezután kezdte el működését Coresi. Sok adat nem maradt fenn nála, ismeretes, hogy Targovisténél jött és Brassóban telepedett le. Coresi nyelvezete közeli volt ahhoz, ahogy beszéltek. Fiorin Ciobanu: Az Ön véleménye szerint milyen könyvek tartoznak a román kultúra alapvető művei közé? Al. Rosetti akadémikus: Elsősorban Simion Ştefan fordította Új Testamentum (1642), majd a Moldvában Varlaam és Dosoftei által nyomtatott zsoltáros könyvek. Ezek vallási tárgyú könyvek. Folytatnám a felsorolást Ureche, Miron Costin krónikások, műveivel, Dimitrie Cantemir könyveivel. A román kultúra felvirágzása terén végzett munkájáért meg kell jegyeznünk Ion Eliade Radulescu nevét 1848 után olyan írók tűnnek fel üstökösként, amilyen V. Alecsandri, Balcescu volt, hogy utat nyissanak klasszikus irodalmunk képviselőinek, Creangának, Caragialénak, Sadoveanunak. Anca Boanta: A professzor elvtárs szólt a román kultúra alapvető műveiről, ezután arra kérnénk, határozza meg a remekmű fogalmát. Al. Rosetti akadémikus: A remekmű szerintem az, amelynek egyetemes jelentősége és értéke van. Vannak művek, amelyeket csak egy bizonyos kor igazol,az, amelyben megszülettek, mások túlélik születésük századát túljutnak országhatárokon, egyetemes értékűek lesznek, mint például Shakespeare, Goethe, Eminescu, Tolsztoj, Balzac, Dante, Rabelais, Cervantes, Byron, Iorga, E. Poe, Baudelaire művei. Mihaela Oprea: Kérnénk, beszéljen nekünk könyvkiadói tevékenységéről.. Al. Rosetti akadémikus: Igen, foglalkoztam könyvkiadással. Előbb egy kicsi kiadót vezettem, majd megbíztak, hogy hozzak létre egy Irodalmi és Művészeti alapítványt, aminek nagyon gazdag programja volt Arra törekedtem, hogy ismeretlen, nagy tehetségű írókat fedezzek fel, s ez sikerült is. Ion Barbuval iskolatárs voltam, előbb LÁTOGATÓBAN az ő egyik könyvét juttattam el az olvasókhoz. Zseniális ember volt nagy tehetség. Ugyanebben az időben kötöttem ismeretséget Camil Petrescuval. Később barát lettem vele és Mihail Sebastiannal, sok feledhetetlen órát töltöttünk el eszmecserével. Másik igaz örömöm volt George Calinescu felfedezése. Elhozta hozzám Eminescu életéről írott könyvének kéziratát amelynek később hatalmas sikeredett. Adrian Negoescu: Úgy hallottam, hogy szintén ön adta ki abban az időben George Calinescu Irodalomtörténetét. Al. Rosetti akadémikus: Calinescunak csodálatos munkabírása volt Napokon át egyfolytában dolgozott, csak néha szakította félbe munkáját s akkor kisétált a város szélére kedvenc kutyájával. Az Alapítványhoz elhozta a Román Irodalomtörténet vaskos kéziratát amelyet kézírással írt meg elejétől végig. A könyvet gyorsan nyomták ki, terjesztésében azonban már nem vehettem részt mert megkezdődött a fasiszta diktatúra és engem eltávolítottak az Alapítvány vezetői székéből. Dumitrescu Dan: Milyen könyveket olvasott amikor olyan idős volt mint mi, s mire emlékezik még ma is? Al. Rosetti akadémikus: Gyermekkoromban a betyárokról szóló népmesék s az Alexandria című könyvbe fog- 6