Jóbarát, 1985 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1985-08-08 / 32. szám

Gyönyörű napsütés, kellemes szellő, fenyőil­­lat. Nyári délután a homoródfürdői táborban, A zászlórúd köré lassan gyülekeznek a táborlakók, egyesek egyenruhában, mások osztaguk prog­ramjának megfelelően öltözve. Az egyenruhások­ról megtudom, hogy a szekelykeresztúri gyer­mekotthon itt nyaraló 110 tagú csoportja, amely izgatottan készül, hogy bemutassa művészi műsorát. Nem azért izgulnak, mert néhány ro­kon, felnőtt s az igazgatójuk is eljött erre a délu­tánra, hanem azért, mert az irodalmi és kép­zőművészeti alkotótábor 253 lakója, meg a kü­lönböző megyékből jött többi 400 társuk előtt kell vizsgázniuk. Egymásután peregnek a szebb­nél szebb műsorszámok: szavalatok, pionírda­lok, modern tánc, legényes... mígnem a műsor végén hosszas taps jutalmazza a kis művészek előadását. Bár nem értük kerestem fel a homoródfürdői tábort, mégis ezzel kellett kezdenem, mert itt mindig kialakul a barátság és a testvériség szel­leme, bárhonnan is jönnek a nyaraló-pihenő gyerekek. A tábor klubjában megnézem azt a négy fres­kót, amelyet itt alkottak a kis festőművészek. Valóban gyönyörűek. Kettőnél még ott talá­lom alkotóikat, amint ecsettel a kezükben végzik az utolsó simításokat. Szóba elegyedünk. — Vătăroiu Gabriela vagyok, a Piatra Ne­­amţ-i 2-es számú iskola VI. osztályát végeztem. Freskónk négy különálló részből áll, de minde­gyiken hazánk gyermekeinek boldog életét fes­tettük meg elképzelésünknek, tudásunknak meg­felelően. Az elsőn vakációzó vidám gyermekeket láthatunk; a másodikon sólymokat és pionírokat békegalambbal, majd sportoló gyermekeket, s végül játszadozó gyermekek örömteli tablóját. Rajzoló társaim: Iacob Lavinia, Limboi Anca, Haj Dana és Bálán Adina, pionírok megyéiek különböző városainak iskoláiból. Vi­rk Szilárd Csíkszeredai pionír a Buzău gyei gyermekek freskóját így — Én is segítettem a freskó alapoztam, virágokat. Figurákat színeztem ki. A mintegy 20 négyzetméternyi falifestmény hazánk gyermekeinek békeóhaját, szabadság­ és függet­lenség szeretetét, a világ gyermekeivel való ba­rátság gondolatát ábrázolja, s a kidolgozásában Munteanu Cătălin elképzeléséből indultunk ki. Argentina Munteanu, a buzaui II-es iskola „Ion Andreescu“ rajzkörének vezető tanára el­mondja, hogy a kör legjobb alkotásaiból számos helyi rajzkiállítást rendeztek, s a Poiana Pinu­­lui-i megyei táborban is festettek két freskót, A jövő — a gyermekeké témával. Most öt tanuló­jával dolgozott ezen a freskón: Rotarescu Emil, Radulescu Adriana, Dănila Mare, Gaiţă Iulian és Munteanu Cătălin pionírokkal, de besegítet­tek más megyékből jött gyermekek is. A suceavai rajzolók (Roanta Alina, Buzdugan Irina, Valenciuc Cristina, Floarea Bodgan és Po­­povici Cătălina) Dan Cornel tanár vezetésével­ ­ didakamaráson vagyunk, Kolozs megyében, a nyári vakáció elején. It­teni pionírokkal beszélgetünk, mind­annyian sok érdekes dolgot monda­nak, persze előtérbe a vakáció kerül, de egyebek is. — Tavaly egyhetes sátortáborozá­son vettünk részt — mondja Csá­kány János VI. osztályos osztagpa­rancsnok —, s most a tavalyi ta­pasztalatokat felhasználva, komo­lyan készülünk az idei táborozásra. Bihar megyében a Május I fürdőhe­lyen vertük fel a sátrakat, s az idén is oda indulunk. Itthon, miután ha­zajövünk, a nyár folyamán juhászko­dással foglalkozom, ebben sokat segítek szüleimnek. — Négy sátorban fogunk lakni — folytatja Hegyes Horváth Zoltán I­II. osztályos. — Mi szervezzük meg a táboréletet, mi főzünk, ren­dezzük a tábor környékét. Olyan programról gondoskodunk, hogy kel­lemessé, hasznossá tegyük az ott töl­tött tíz napot. A legfontosabb célunk tanuljunk meg jól úszni, mert itthon, a közelünkben nincs erre megfelelő víz. Hazajövetel után a méhekkel el­megyünk Dobrudzsába, ahol megis­merkedünk a tengerparttal is. — Iskolánknak nagy kertje, saját megművelhető földterülete van, ahol krumplit, répát termesztünk. Most kapálnunk kell, majd ősszel begyűjt­­jük a termést — mondja Varga Fe­renc Attila VII. osztályos. — Már idejében elkészítettük a nyári mun­kabeosztást, mindenki tudja, hol és mikor dolgozik. Ezenkívül közösen gyógynövényt is gyűjtünk: csipkebo­gyót, héricset, kökényt és galago­nyát. — Sokat segítek majd otthon a szüleimnek, nemcsak a veteményes­ben, hanem az állatgondozásban i­s — veszi át a szót Jankó Sára VII osztályos osztagparancsnok. — Van tehenünk, bocink, sertésünk, számos baromfink, és öcsémmel 12 nyulat is gondozunk. De gondoskodok nagy­mamáról is, anyunak pedig segítek főzni, mosni, vasalni. Tessék leje­gyezni ezt a tésztareceptet, hátha másoknak is kedvük lesz a nyáron kipróbálni. • Négerkocka —­a kész tortalapot a következő krémmel töltöm meg: 4 tojássárgáját jól ki­kavarok egy vizespohár cukorral, ugyanannyi hideg tejjel feltöltöm, belekeverek egy vizespohár őrölt diót és két evőkanál lisztet. Gáz­te­len süni krémmé főzöm. Mikor kihűlt, a félcsomag habzásig kevert vajhoz adagolom. A tortalap lehe­tőleg legyen négerbarna a kakaótól. Kockára vágva tálaljuk. Tetszés szerint díszíthetjük tejszínhabbal. — Iskolánk tanulói mind át­menő jeggyel zárták a tanévet — folytatja Varró Erzsébet VII osztá­lyos egységparancsnok. — Sok munka vár ránk ezen a nyáron­ is, mind az iskolában, mind a mező-Meg otthon. Táborozás után, amíg itthon vagyok, segítek szüleimnek, majd elutazom Kolozsvár-Napo­­cára, a testvéremhez, szeretném a kicsijét dajkálni. Jó a Sári receptje, de nekem is van egy kedvenc tész­­tareceptem, tessék feljegyezni: f­­í­­szeres pite — Hat tojás sárgáját ha­bosra kavarunk 20 deka cukorral és 15 deka vajjal, majd belekeve­rünk 10 dkg puhított csokoládét vagy 3—5 evőkanál kakaót, 20 deka darált diót, ízlés szerint, porrá tört fahajat és szegfűszeget. Végül, könnyen beleforgatjuk a 6 tojás fe­hérjéből vert habba. Liszttel meg­hintett tepsibe tesszük, közepes hő­fokon megsütjük. Ha kihűlt, koc­kára vágjuk, és tejszínhabbal díszítve tálaljuk. — Bármennyit dolgoznék ezen a nyáron, bármennyit is szórakozom majd, legkedvesebb időtöltésemről, az olvasásról, most se mondok le — állítja Dezső Erzsébet VII. osz­tályos osztagparancsnok. — Szeret­nék elolvasni néhányat azokból az irodalmi alkotásokból is, amelyeket nyolcadikos korunkban már ismer.

Next