Képes Európa, 1998. január-március (7. évfolyam, 1-12. szám)

1998-02-11 / 6. szám

Operabál ’98 A harmadik jótékony célú Operabál mottó­ja: „A mosoly országa”, merthogy idén Le­hár Ferenc emlékének jegyében zajlik a bá­li szezon kiemelkedő eseménye. A százhu­szonnyolc nyitótáncos első bálos fiatal a Lu­xemburg grófja nyitányának zenéjére vonul be majd a gyönyörű bálterembe. Az Opera­ház magánénekesei a Fővárosi Operett Szín­ház — a Lehár-stílust kitűnően játszó — zene­karának kíséretével megszólaltatják a mes­ter legszebb melódiáit. Valószínűleg ugyan­olyan nagy sikere lesz Berkes Jánosnak a Da­­nilo-belépővel, mint a Gregor József által éne­kelt Deres már a határnak, amiről kevesen tudják, hogy szintén Lehár Ferenc műve. A düsseldorfi operából megérkező, vilá­got járó Kertesi Ingrid, a kitűnő Turandot, Misura Zsuzsa együtt fogják énekelni az Operaház két fiatal művészével, Kovács Évá­val és Dániel Gáborral a Giuditta, A pacsir­ta, a Friderika, a Cigányszerelem, A víg öz­vegy és a Mosoly országa legszebb dallamait. Sztárvendégek a bécsi Staatsoper örökös tagjai: Walter Berry és Heinz Zednik, akik a Lehár-műsorból is kiveszik a részüket, de igazi meglepetést éjfél utáni fellépésükkel szereznek majd, amikor is saját zenekaruk kíséretével szórakoztatják a bálozókat. Elcsépelt vérfürdő A könyv olvasásakor az a triviális szólás jutott az eszembe, amikor a hóhért akasztják. Mert tőlem akár Ben Elton Pattogatott vérfür­dő című opusa elnyerhette a brit krimiírók szövetségének aranydí­ját, beóvakodhatott a Booker Prize irodalmi díj döntőjébe, sőt to­pon lehetett a bestsellerlistán, ezek semmit sem javítanak rajta. Lévén a sztori veszélyesen hajaz Oliver Stone Született gyilko­sok című filmjére, már ugye amiatt, hogy itt is az erőszak és az erőszakot gerjesztő média - esetünkben a művészinek feltüntetett szórakoztatóipar - között feszülő kapcsolat a cincálódás tárgya. A főhős ugyanis híres filmrendező kedvenc időtöltése gyilko­sokról csinálni filmet. (Itt újból viszszapörög az említett mozi para­frázisa.) Ahogy a szcenárió követeli, rendezőnk filmjeiben vödör­számra dől a vér, s alvadtában hozzátapad egy kis irónia. Nagy nap jön, Oscart osztogatnak, kap egyet a mi rendezőnk is, erre Fel a proccos fogadáson jól bepigl és kitálal, miszerint milyen hazug, talmi és miegyéb itt minden. Úgy néz ki, komolyan gondolja, mert ugye a részeg ember a néphit szerint őszinte. Aztán hazacipel sze­xuális örömszerzés céljából egy csinibaba fotómodellt. Ezenközben egy romantikára vevő szerelmespár amerre andalog jártában­­keltében halomra öl ismeretlen embe­reket. És istenítik a mi rendezőnket. Nem nagy kunszt rájönni a drámai szituációra: hajnalban találkozik a cse­lekmény két szála, rendezőnket előjá­ték közben lepik meg filmjeinek élő al­­teregói. Kezdetét veszi egy meglehető­sen elhasznált, mosókonyhai bölcselke­dés, aminek színvonalát az sem emeli - mindössze ragadóssá teszi -, hogy a szellemi párbaj odatévedt áldozatai Magnum által fröccsennek szét a lakbe­rendezési tárgyakon. Egyébiránt a civakodás a média, a jog, a ha­zugság, a brutalitás, s mindezek társadalmi-művészi tükrözése kö­­rül folyik. Kétségtelen, a Pattogatott vérfürdő cselekményes, magasan ak­ciós, fordulat is van benne, sőt néhol szellemes is a maga módján. Könnyen, gyorsan olvasható, és kis időre még el is gondolkodtat. Bár nekem olyan, akár a kicsépelt kukorica, aminek magja el­gurult, a maradékot pedig pattogtatják. (Európa Könyvkiadó, 1977) V. A. Pattogatott vér&mm* tantm­ummmm: vérfürdő BEN BETON Kedves Olvasóink! Ez azon ritka alkalmak egyike, amikor - nézzék el nekünk! - kicsit magunkkal foglalkozunk. Mint harmadik oldalas írásunkból kiderül, eddi­gi főszerkesztőnk, Körmöczy Éva a jövőben tá­volabbról figyeli majd a Képes Európát, kiadói főszerkesztőként segíti a kiadó és a Globex Press Rt. lapjainak jobb működését. A vezetőváltás a lap élén azonban nem jelen­ti azt, hogy gyökeresen más lesz a Képes Euró­pa, hiszen jómagam lassan három éve voltam a főszerkesztő helyettese, s a munkamegosztás szel­lemében korábban is minden második lapszá­mot én szerkesztettem. Mit ígérhetek most olvasóinknak? Például azt, hogy a jövőben is kíváncsiak leszünk a vé­leményükre. Hamarosan a Képes Európa hasáb­jain keresztül is megkérdezzük önöket, mi az, amivel elégedettek, mi az, amit hibánknak ró­nak fel, s miről olvasnának legszívesebben. Re­mélem, nagyon sokan válaszolnak, mert higy­­gyék el, az önök véleménye a legfontosabb! Igyekszünk frissebbek, naprakészebbek len­ni. Szélesíteni fogjuk külföldi tudósítóink körét is, hogy többször kaphassunk első kézből infor­mációkat. A jól bevált régiek mellett néhány új rovatot is indítunk. A célunk az, hogy könnyed, olvasmányos írásokkal kellemes szórakozást biztosítsunk azoknak, akik elfáradtak a minden­napok küzdelmeiben, akik kis kikapcsolódásra vágynak. Persze nem mondunk le arról sem, hogy elgondolkodtató, lelket gazdagító témákkal is jelentkezzünk. Arra törekszünk, hogy a Képes Európa arról írjon, amiről az emberek beszél­nek. Ehhez kérünk segítséget önöktől, akik ed­dig is hűségesen olvasták lapunkat. KRESZ LÁSZLÓ f­­i­A/A Film Február 12-i bemutatók A játékos Szentpétervár, 1866. Dosztojevszkij, Orosz­ország egyik legismertebb írója szinte tel­jesíthetetlen alkura kényszerül. Vagy meg­ír harmincegy nap alatt egy legalább száz­hatvan oldalas új regényt és ebben az eset­­b­en letudja adósságát, vagy minden ed­dig megírt művének joga kiadója tulajdo­nába kerül. Ehhez az öngyilkos vállalko­záshoz a teljes káoszban élő, epilepsziás Dosztojevszkij gyorsírónőt keres, így ke­rül kapcsolatba Annával. A jelen, A játé­kos című regény megírásának problémái, Dosztojevszkij és Anna ellentmondásos kapcsolata, valamint a regény világa mind­jobban összefonódik. A játékos című an­gol-magyar koprodukcióban készült fil­met Makk Károly rendezte. Feltámad a halál A világűrben vagyunk, a távoli jövőben. A hajdani ellenség, a tökéletes élősködő már a múlté. Ám ha az öldöklő organiz­must sikerülne átalakítani, újjáformálni, feltámasztani... És kezdetét veszi a hát­­borzongató kísérletsorozat. Gátlástalan tu­dósok az emberi és földön kívüli gének szentségtörő keresztezésének lehetőségét kutatják. A kísérleti alanyok között feltű­nik egy ismerős arc. Egy nő, aki a földön kívüli szörnyetegek titkát őrzi a sejtjei­ben. Ripley (Sigourney Weaver) visszatér hát, ám a látszat ezúttal csal. Az Alien­­filmek negyedik részét, a Feltámad a ha­lált Jean-Pierre Jeunet rendezte. Színház Debreceni Csokonai Színház Stúdiószínháza Bemutató február 13-án: Ősvigasztalás Tamási Áron színművének ősbemutató­ját többek között Miske László, Kóti Ár­pád, Gajdó Delinke, Ács Alajos, Garai Nagy Tamás játssza. Rendező: Parászka Miklós. Győri Nemzeti Színház Padlásszínháza Bemutató február 14-én: Károly és A nyílt tengeren Mrozek két egyfelvonásosának szerep­lői: Hegedűs Zoltán, Sipka László, Tóth Tahi Máté, Keszei Attila. Rendező: Paál István. Merlin Színház Bemutató február 16-án: Café J­union Ion Luca Caragiale komédiája egy kisvá­ros választások előtti hangulatát mutatja be bő humorral. A főbb szerepekben: Hor­váth Ákos, Dióssi Gábor, Pál Tibor, Sze­­merédy Virág, Pásztor Tibor. Rendező: Koleszár Bazil Péter. Várszínház Bemutató február 18-án: Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása, ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják de Sade úr betanításában Peter Weiss drámájában de Sade márkit Szakácsi Sándor, Marat-t Végh Péter játssza. Rendező: Bodolay Géza. Kiállítás Fészek Galéria Lengyel András Andy Warhol ihlette ki­állítása február 13-ig látható a Bp. VII., Kertész, u. 36. alatt. Bartók 32 Galéria Szűcs Attila festeményei március elsejéig tekinthetők meg a Bp. XI., Bartók Béla út 32. alatt. KÉP­ES EURÓPAPM!

Next