Kisebbségkutatás, 2000 (9. évfolyam, 1-4. szám)

2000 / 3. szám - NEMZETI ÉS NEMZETISÉGI IRODALMAK - Komáromi Sándor: Fassel, H: Tübingenből nézve: Temesvár, Kolozsvár, Jaşi - egy irodalomtörténész portréja

NEMZETI ÉS NEMZETISÉGI IRODALMAK 518 Csernovic akár egyedül is biztosíthatta volna, mindenekelőtt gimnáziumi történelem­­tanára, a Bécsből mint megbélyegzett negyvennyolcas idevetődött E. R. Neubauer, schopenhaueriánus történetfilozófiai költő révén. Eminescu és néhány más iskolatár­sa Neubauer „Die Ideonen” című „világtörténeti” eposzának kéziratból vagy egy-egy helyben kinyomtatott részletből ismert passzusain nevelkedett. Abban sincs semmi különös, hogy a fékezhetetlen, román nemzeti meggyőződé­sű zseni öt esztendei nyugati kalandozása hamar maga után vonta korai és tartós el­ismertségét a német nyelvterületen. Berlinből a lipcsei Brockhaus Lexikon soros kiadása számára még ő készít 19 szócikket román történelmi személyiségekről, váro­sokról. A rákövetkező kiadás viszont már az őt tárgyaló szócikkel bővül nem sokkal korai, hirtelen halála után; ehhez is könnyen találtak a helyszínen román peregrinust. Azóta is a legismertebb külföldi költők sorába tartozik errefelé. Ez azonban mégsem jelenti azt, hogy az egyébként egyedülállóan gazdag német Eminescu-irodalom ké­pes volna felérni az Eminescu-jelenség lényegéhez. Ez a szakirodalom nemigen érzékeli a posztromantikus irodalmi vagy az idealista filozófiai mintavétel mögött az egyszeri irodalmi-szellemi felzárkóztatás természeti erejű sodrását, valamint a fel­zárkóztatás viszonyítási elemét, ami a kelet-nyugati szintézis alapja volt. Világosan kell látnunk: Eminescu hasonlíthatatlanul egyéni és elemien nemzeti lényegű költé­szetének éppúgy nincs köze a kortárs német utóromantikához, mint a megszülető román nemzeti államnak a német újbirodalomhoz, viszont a költészet eszközeivel szárnyaló hangon hirdeti a román nemzet születését. Ekként a nemzet szellemi jöven­dője is ezer csírával jelenik meg benne. Amivel persze még nem „előhírnöke” vagy „ős-szelleme” különféle 20. századi stiláris, eszmei koncepcióknak, mint azt a Ceausescu-korszak mítoszgyártása - a költői örökség hihetetlen kárára - ráakasztot­ta. Ő éppúgy korának gyermeke, mint mások, épp csak egy nagyon sokat jelentő koré. S éppúgy rátapad a kor negatív hordaléka is: a történelmi illúziók, nemzeti ön­­áltatások, vagy épp az antiszemita verbalizmus. (E tünetekből azóta lett volna ideje kigyógyulnia a románságnak, ha nagyon akarta volna.) De mi köze ily módon Csernovicnak a román nemzeti költészethez? Eminescu életműve (s erről a román filológiának valahogy nem nagyon akaródzik szólni) nem születhetett volna meg a maga tartalmával és súlyával e német-román-ukrán szelle­mi gócpont multikulturális közege és német nyelvi szolgáltatásai nélkül. Délkelet­vagy Kelet-Közép-Európa regionális létformájában sok ponton ez a multikulturalitás meghatározó, a kiemelkedő „nemzeti” és egyben európai rangú teljesítmények mö­gött gyakran a multikulturális hatóerőket fedezhetjük fel. S a hagyomány még ma is, a különféle, hosszabb-rövidebb lejáratú stratégiák jegyében végrehajtott etnikai tisz­togatások ellenére, sokszor csíraképes a felszín alatt. Komáromi Sándor Tübingenből nézve: Temesvár, Kolozsvár, Jani - egy irodalomtörténész portréja „Die Lehre war mir von Anfang an wichtig”: Horst Fasset im Gespräch mit Stefan Sienerth. = Südostdeutsche Vierteljahresblätter, 49. Jg. /2000. 2. Folge 138-149. p. A most 58 éves, temesvári születésű Horst Fassel a helyi Lenau-Líceumban tanult, Kolozsvárt végzett német, ill. román nyelv- és irodalom szakon. Ekkortájt - elismer

Next