Korunk 1966 (25. évfolyam)
1966 / 12. szám - TÉKA - George Călinescu: Mihai Eminescu élete - Szakonyi Károly: Pină şi in clipele cele mai frumoase
című könyvét, amelynek irodalmi fejezete a román irodalom első magyar összefoglalásai közé tartozik (1844). A román irodalomra vonatkozó általános, nemcsak egy írót érintő munkákat és tanulmányokat helyesebb lett volna ebbe az irodalomtörténeti részbe beosztani. Ugyanitt, együttesen szerettük volna megtalálni az összes román folyóiratszemléket. Tudomásunk szerint először a Genius közölt már 1924-ben rendszeresen román folyóiratszemlét, az Erdélyi Helikon 1933. 8. számától kezdve pedig Szemlér Ferenc, majd Szabó István és Szabédi László írt a román folyóiratokról elemző és szélesen kitekintő cikkeket. Természetesen ide kívánkoznának az ilyen jellegű, újabban megjelent cikkek is, mint Földes Mária A Teatrul nyári számairól című cikke (Korunk, 1960. 11.), amelyethiába keresünk a bibliográfiában. * A régi vidéki lapok, folyóiratok, évkönyvek vagy esetleg naptárak hiánytalan feldolgozásában minden bibliográfusnak legyőzhetetlen akadályokkal kell szembeszállania. Sok időszaki laphoz vagy egyes évfolyamaikhoz még az egyetemi könyvtárakban sem lehet hozzájutni. Ezért, ha a Domokos Sámuel bibliográfiájában ilyen természetű hiányokat veszünk észre, és azokat szóvá tesszük, ezzel csak ennek a fáradságos és nagy kitartást kívánó munkának a folytatását szorgalmazzuk, abban a reményben, hogy ehhez majd hazai munkatársak is csatlakoznak. Külön kell itt megemlítenünk Corneliu Codarcea számos cikkét, amelyek a román és magyar sajtóban a modern magyar irodalom népszerűsítését s ezzel a kölcsönös megértést és megbecsülést szolgálták. Codarcea nagy érdeme, hogy már az 1920-as években ismertette román lapokban Adyt, 1926-ban pedig cikksorozatot indított a román sajtóban az akkoriban megtámadott Móricz Zsigmond védelmére. Habár cikkeinek jelentős része egy külön kiadandó s a magyar irodalom román bibliográfiáját bemutató kötet anyagába tartozik, mégis jó lett volna, ha a nevénél közölt három címet legalább utalásokkal kiegészítette volna a bibliográfia szerzője. Meglepőbb számunkra az, hogy a Korunk, az Utunk vagy a Tanügyi Újság számos cikke is kimaradt, vagy pedig hibás a címek közlése. A bibliográfia szerint Kakassy Endre A fiatal Eminescu című monográfiájáról csak négy ismertetés jelent meg, az ezeken kívül megjelent kritikákról nem vett tudomást a bibliográfus (Korunk, 1959. 10. és Tanügyi Újság, 1960. 2), valószínűleg nem jutottak el hozzá ezek a folyóiratszámok. A bibliográfia kiegészítését az elmondottak tanulsága alapján a román és magyar bibliográfusok együttes munkájától várhatjuk. Domokos Sámuel bibliográfiája ugyanis alapkő, amelyre tovább kell építeni; hiányait, hibáit állandó, együttes munkával lehet eltüntetni, hogy a kitűzött céloknak teljesen megfeleljen. Vita Zsigmond téka nős hőse is azért találtatik könnyűnek, mert a ,,mindent vagy semmit“ végletességéből nem tud visszatalálni önmagához, s végleg a földhöz tapad. Hogy miért? Ezt próbálja megválaszolni Papp Ferenc legújabb, ezúttal is parázs vitára számító regénye. (Irodalmi Könyvkiadó, 1966.) George Galinescu Mihai Eminescu élete A versfordítások már régen közel hozták a magyar olvasóközönséghez az Esthajnalcsillag költőjét. A továbbismerkedés természetes igényét elégíti ki Kakassy Endre rangos könyve után G. Calinescu végre magyarul is olvasható Eminescu-életrajza. Az eredeti élet-dokumentumok ihletett szépírói közvetítésben tárják föl e tragikus költői sors titkait. (Irodalmi Könyvkiadó, 1966.) Szakonyi Károly Pînă şi în clipele cele mai frumoase Az alig harmincöt éves budapesti író első, még 1961-ben megjelent kötetét, tíz novelláját olvashatják a román érdeklődők Constantin Olariu tolmácsolásában és hasznos ismertető előszavával. Nem véletlenül esett Szakonyira a fordító és a kiadó választása. A csoportosan jelentkező tehetséges fiatal magyarországi novellisták közül azokhoz tartozik, akiknek tematikája túl nő hazájuk határain. A ma emberének erkölcsi problémáit ábrázolja és elemzi novelláiban, különösen a szocialista etika, a történelmi múlt és a társadalmi jelen által determinált problémáit. Alakjainak többsége nem heroikus figura, nem hős, hanem a háború borzalmaitól megérintett vergődő ember. (Editura pentru literatura universală, 1966.)