Korunk 1983 (42. évfolyam)
1983 / 3. szám - KOVÁCS JÓZSEF - CSUCSUJA ISTVÁN: A Románia és Magyarország közötti művelődési kapcsolatok felszabadulás utáni
dik évfordulóján. A Bukarestben sorra kerülő ünnepségeken magyarországi íróküldöttség — Barabás Tibor, Devecseri Gábor és Karinthy Ferenc — is részt vett. Ilyen szellemben és légkörben tartották meg 1950-ben Bukarestben a díszelőadással záruló román—magyar hetet, illetve 1954-ben a román irodalmi estet Budapesten. A kulturális kapcsolatok fejlesztése terén igen pozitív szerepet játszottak az 1945-ben létrehozott román—magyar és magyar—román baráti társaságok. E társaságok első elnökei George Enescu, illetőleg Kodály Zoltán, a zeneművészet kimagasló képviselői voltak, akik tehetségük és mély humanizmusuk révén rendkívül sokat tettek népeink közeledése érdekében. E társaságok munkájába a kezdet kezdetétől bekapcsolódtak a román és a magyar művelődési élet jeles képviselői — írók, költők, műfordítók, kritikusok, irodalomtörténészek: Gala Galaction, Costa Corei, Mihai Cruceanu, Kemény G. Gábor, Gáldi László, Avram P. Todor és mások. A Román—Magyar Társaság kiadásában jelent meg a Pionerii de la Oradea, illetve A váradi hídverés című dokumentumkötet, a nagyváradi Familia folyóirat által az 1935—1936-os években szervezett írói ankét anyagával. E kiadványokat Kemény G. Gábor gondozta, az a tudós, aki 1947-ben a Mocsáry Lajos nevét viselő román—magyar—délszláv népi kollégium létrehozásában, Mocsáry műveinek kiadásában és általában a nemzeteink közös múltjára vonatkozó dokumentumok kiadásában is rendkívüli érdemeket szerzett. A szellemi közeledés jegyében lefordítják egymás nyelvére a román és a magyar irodalom legértékesebb alkotásait. A Revista literară 1945-ben Eugen Jebeleanu Ady Endre versfordításait közli, Magyarországon pedig Gáldi László fordításában Liviu Rebreanu Răscoala (Lázadás) című regénye jelenik meg. Romániában aztán Móricz Zsigmond, Mikszáth Kálmán, Ady Endre, Magyarországon Ion Creangă, Ion Luca Caragiale, Mihail Sadoveanu művei jelennek meg fordításban. Antológiák és nagyszabású gyűjtemények látnak napvilágot. Szabédi László már 1945-ben kiadja román népköltészeti gyűjteményét. Emil Giurgiuca 1947-ben Culegere din lirica maghiară (Válogatás a magyar lírából) címmel kötetet jelentet meg, amelybe 29 magyar költő műveinek fordítását foglalja. Ugyanabban az évben jelenik meg Budapesten a kortárs román költészet antológiája Mai román líra címmel. A kötet 16 román költő verseit tartalmazza, az előszót Kolozsvári Grandpierre Emil írta, s a válogatást is ő végezte. Ebben a gondolatkörben még feltétlenül szót kell ejtenünk az Eugen Jebeleanu versfordításait tartalmazó Poeme maghiare din Petőfi, Ady, József Attila, Radnóti (Magyar versek Petőfi, Ady, József Attila, Radnóti költészetéből) című, 1948-ban megjelent kötetről, valamint arról a 28 román költő verseit bemutató antológiáról, amely 1951-ben jelent meg Budapesten Román költők címmel. Szorosan kapcsolódva az irodalmi élet megnyilatkozásaihoz, azokkal párhuzamosan indul meg és fejlődik a művészeti élet területén egyre szélesebbé bontakozó együttműködés. Ennek első jele, hogy több román színművet mutatnak be magyar színpadokon és több magyart Románia színpadain. Jellemzőnek tartjuk, hogy a hatvanas évek elejéig csupán a Kolozsvári Állami Magyar Színház több mint 50 magyarországi szerző művét vitte színpadra. Közöttük nem egy népszerű és jeles magyar kortárs szerző művét, így Déry Tibor, Örkény István, Németh László és mások darabjait. 1952-ben készült el az első közös román—magyar filmalkotás. Az 1848-as forradalom eseményeivel kapcsolatos tematikájú film a forradalmi erők egyesítésére tett erőfeszítéseket emeli ki. A román fővárosban már 1946-ban sor került a magyar filmnapokra, és ehhez hasonló rendezvényt 1955-ben s azután is több ízben tartottak. Az egyetemes művészet talán leghatékonyabb területe, a zeneművészet már a felszabadulást követő első években a román—magyar művelődési kapcsolatok egyik legjelentősebb területe lett. 1946. március 15-én Bukakrestben magyar operarészleteket mutatnak be, s Bartók Béla, valamint Kodály Zoltán legismertebb műveit adják elő ünnepi hangverseny keretében. Kolozsváron a budapesti Operaház művészei, Harangozó Gyula és Hamala Irén balett- és operaelőadásokat rendeznek mind a Román Operában, mind az Állami Magyar Operában. A zenetörténet külön is számon tartja egyes élvonalbeli magyar muzsikusok és előadók — Gyurkovics Mária, Fischer Annie, Neményi Lili, Ferencsik János — nagy sikereit Romániában, Ştefănescu-Goangă, Ion Voicu, Valentin Gheorghiu, George Georgescu s mások sikereit Magyarországon. Ők voltak a két ország közötti kulturális csere keretében az elsők, akik a zene egyetemes nyelvén halhatatlan művek bemutatásával hirdették az emberek és népek közötti béke és megértés szellemét. Hazánk zenetörténészei részt vettek abban a széles körű kutatómunkában, amelynek célja Bartók Béla levelezésénenek és a munkásságára vonatkozó egyéb dokumentumoknak az összegyűjtése és kiadása volt.