Korunk 2007 (III. folyam 18.)
2007 / 12. szám = 1907 - száz éve történt - CARAGIALE, ION LUCA: 1907, tavasztól őszig (Horváth Andor fordítása)
ION LUCA CARAGIALE 1907, TAVASZTÓL ŐSZIG ■ Cikksorozata első részében Caragiale a tulajdonviszonyok alakulását és a meggazdagodás feltételeit elemezve a felkelés okai között a parasztság nyomorát tekinti a legsúlyosabbnak. Alább a cikksorozat második és harmadik része olvasható. (H. A.) ■ Egyetlen ésszel megáldott ember sem adhat mindenben igazat a fellázadt parasztoknak. Követeléseik, már ha egyáltalán megfogalmazták őket, hajmeresztőek és teljesíthetetlenek voltak, a vak, elementáris düh pedig, amellyel nekivágtak, hogy többnyire nem is tudva, mit akarnak - mindent, ami maradandót jelent a jogban, eltöröljenek a föld színéről, mindaz, amit vulkanikus kitörésükben elkövettek, azt valóban csak kárhoztatni lehet. Ám az is lehetetlen, hogy bármely ésszel megáldott ember ne gondoljon arra: jó, jó, de csak úgy, vaktában nem lázad fel egy nép, anélkül, hogy egyszer is hallatná a szavát, bár ha külön-külön vallatóra fognánk, a tömegből senki sem tudná világosan megmondani, miért is rohantak oly eszeveszetten a pusztulásba... Honnan eredhetett az összehangolás, honnan a szolidaritás, honnan a logikusnak mondható közös alapozása egy ennyire esztelen tömeges cselekedetnek? Amikor valami lángra lobban és égni kezd, nemcsak ezért vagy azért gyűl lángra és kezd égni, hanem amiatt is, mert természeténél fogva az a valami gyúlékony volt. Hány üszköt vethet az ember egy halom homokra, ám egy puskaporos hordó esetében, egy semmi kis szikra, amely épp csak villan a sötétben, az is bőven elegendő... El kellett-e oltani a tüzet? Kérdés ez egyáltalán? Egyedül az őrültek játszanak a tűzzel. Előttünk merő gyermekségnek tetszik, ha valaki most És persze, végezetül, itt a haza van a hazafiakért, nem a hazafiak a hazáért. 2007/12