Korunk 2008 (III. folyam 19.)

2008 / 8. szám = Művek, világok - FARKAS JENŐ: A román irodalom magyar recepciója

m 2008/8 70 2.2.3. 1990-től napjainkig ■ A román irodalom magyar recepciója 1990-től újabb szakaszába lépett, ugyanis a fordításirodalmat már nem államközi kulturális egyezmények irányítják, hanem a vállalkozók, a könyvkiadók és nem utolsósorban a hazai és külföldi szponzorok. Az ideológia helyét átvette a pénz. Hogy melyik tett/tesz nagyobb károkat, azt nem kön­nyű eldönteni! Egyetlen példát említenék: 1951-ben Jegyzőkönyv címmel válogatás jelent meg Caragiale karcolataiból kiváló fordítók (Grandpierre Emil és Réz Ádám) tolmácsolásában. A kötet előszavában többek között ez olvasható G. E. tollából: „Az olvasó tökéletesen megismerheti belőle azt a társadalmat, amely ellen Caragiale a szatíra fegyverével harcolt, s amelyet csak a felszabadító Vörös Hadsereg semmisí­tett meg. Ezért tettük válogatásunk élére ezt az írást.” (Az 1907 - Tavasztól őszig cí­mű írásról van szó.) Akkor ilyen árat kellett fizetni az egyébként pompás szövegek megjelentetéséért. De hol maradnak napjainkban az újabb Caragiale-kötetek? Sze­rencsére színműveit kolozsvári, marosvásárhelyi, budapesti színházak is játsszák. Nem szeretném „fényezni” a diktatúrát, de a pénz, főleg pedig azok, akik mögötte állnak, talán még kegyetlenebből diktálnak, mint az ideológia cerberusai! A magánkiadók választását inkább a pályázati lehetőségek és az eladhatóság be­folyásolják. Az 1989-es romániai események és a költő ismertsége magyarázza pél­dául, hogy már 1990-ben piacra került Mircea Dinescu A halál újságot olvas. Versek (Ford. Csordás Gábor és Csíki László, Jelenkor, Pécs) című kötete. Követte Szlatkay Attila Dinescu-válogatása, továbbá a Csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó gondozásá­ban két publicisztikakötet Váli Éva fordításában. Ugyancsak a Jelenkor Kiadó figyelt fel Mircea Cartarescu prózájára, akinek rendre három kötete jelent meg magyarul (Sóvárgás, ford. Csíki L., 1997; Vakvilág, ford. Csíki L. 2000; Miért szeretjük a nőket, ford. Koszta Gabriella, 2007), a negyedik a Gondolat Kiadó gondozásában látott nap­világot (Lulu, ford. Lövétei Lázár László, 2004). A Párizsban élő Mátéi Vi­miec három kötete olvasható magyarul (Lavinában har­sonával, 1992, Fordulatra várva, 1997 ,­ Vendégfogadó, 2004), mindhármat Szlafkay Attila fordította, és Vácott adták ki. Kortárs szerzőknél maradva: az Európa Könyv­kiadó jelentette meg Norman Manea Bohócokról. A diktátor és a művész (ford. Jávorszky Mária, 2003), a budapesti Pont Kiadó Mircea Nedelciu Jenny, avagy a szép­séges irodistalány balladája (1996), Ana Blandiana A költészet konvertibilitása, Simona Popescu Xilofon (1998) című művét. A szintén budapesti Palamart Kiadó gondozásában több román regény került a könyvesboltokba: Eugen Uricaru A barbá­rokra várva (ford. Vida Gábor, 2002), Dumitru Tepeneag Európa Szálló (ford. Néme­ti Rudolf, 2002), Gabriela Adamesteanu A találkozás (ford. Csíki László, 2007), Dumitru Tepeneag A hiábavalóság futamai (ford. Németi Rudolf, 2007), valamint ro­mán szerzők esszéi: E. Lovinescu A modern román civilizáció története (ford. András János és mások, 2002), Émile M. Cioran: Kalandozások (ford. Farkas Jenő, 2004) és egy interjúkötetet (Farkas Jenő: XIII + I párbeszéd a magyar-román kapcsolatokról, 2003). Szonetteket tartalmaz az a kétnyelvű Eminescu-kötet, amely a bukaresti Magyar Kulturális Központ gondozásában jelent meg 2000-ben. A kortárs román drámairodalom fiatalabb nemzedékének (Paul Cornel Chitic, Matéi Vișniec és Radu Macrinici) műveit Németi Rudolf fordításában adták elő ma­gyar nyelven. Nemrég mutatták be Filip Florian fiatal román író Kisujjak (Magvető) című regényét. Andrei Plesu három könyvvel szerepel a piacon (A madarak nyelve, Jelenkor, Pécs, 2000, Tescani napló, Koinónia, Kolozsvár, 2000, ford. Horváth Andor, Angyalok, ford. Székely Melinda, Koinónia, 2006). A kolozsvári Koinónia Kiadó az utóbbi másfél évtizedben a román bölcseleti irodalom fordításában jeleskedett (Teo­dor Baconsky, Nicolae Steinhardt és mások). Aki román esszét vagy emlékirodalmat szeretne olvasni, az több antológiában talál ihletett fordításokat (Szegényeknek pa-

Next