Korunk 2022 (III. folyam 33.)
2022 / 4. szám = Erdélyi magyar nőirodalmi hagyomány - TOMPA ANDREA • A mosoly országai. Harsányi Zimra sok élete
egy fluid identitás. „Novac azt példázza, amit Teresa de Lauretis — arra töreked 5tve, hogy meghatározza a marginalitás és a kimozdítás kérdéseit az irodalomban és a társadalomban — a feminista írással kapcsolatban úgy hívott, hogy »excentrikus szubjektum«, azaz olyasvalaki, aki az identitás és különbözőség számtalan paradoxonét testesíti meg, és aki az ellentmondások terében él, azaz az egyéni mivolt [selfhood] összetett és ellentmondásos kontextusaiban”, írja róla Louise O. Vasvári. Harsányi Zimra többször is nevet vált, születési dátumát átírja, vagy épp homályban tartja, míg végül, francia íróként nemzetiségét és anyanyelvét is ebbe a megragadhatatlan, sokszínű zónába helyezi. Ezek a konstrukciók tudatos váltásoknak tűnnek, rendre egy-egy új identitáselem beépítését hordozzák. Végül ez a maszkjáték, a nevekkel való zsonglőrködés az, ami segíti abban, hogy a Securitate szeme elől eltűnjön és emigráljon. Jelen dolgozat a szerző magyar és román nyelvű művei alapján próbálja megvilágítani azokat az identitáskonstrukciókat, amelyek mentén meghatározta önmagát a nyilvánosságban, a már publikált kutatásokat új szempontokkal bővítve.3 Harsányi Zimra / Ana Novac életművének kutatása nem egyszerű feladat: kéziratai hozzáférhetetlenek, betiltott darabjának példányát nem sikerült még megtalálni, naplójának eredetije szintén nem hozzáférhető. Magyarul egy drámája és a memoárja olvasható; francia nyelvű életműve egy drámát és további öt prózai művet ölel fel. Egy rövid életrajzi rekonstrukcióval kezdem, amely Harsányi esetében szoros, szétszálazhatatlan kapcsolatban áll a művekkel. Harsányi/Novac számos wikipédia oldalán az olvasható, hogy 1929-ben született Nagyváradon, 2010-ben halt meg Franciaországban; van olyan oldal, amely 1924/1929-ra teszi a születés dátumát. A bújócska a születési dátumokkal végigkíséri életét. Halála előtti évében a Die Zeit készít vele interjút, és rákérdez életkorára, mire a szerző ezt a választ fogalmazza meg: „Nem tudom, hány éves vagyok. Kétezer, ötezer, tízezer? Ha tudatában lennék halandóságomnak, nem volnék képes írni. Csak akkor tudok dolgozni, ha örök életű vagyok.” A „zavart”, vagyis az 1929-es születési dátumot maga hozza létre emigrációja után: nemcsak az auschwitzi napló francia kiadású előszavában közli, hogy 1929-ben született, de 1982-ben megjelenik egy 14 éves voltam Auschwitzban című kötete is.A Harsányi/Novac megkreál egy Anne Frankéhoz hasonló identitást: az Auschwitzban naplót író kamaszlány történetét. A kötet legújabb román kiadásának szerzői előszavában is ezt olvassuk: „irataimba sosem volt beírva egyetlen születési dátum sem. Amióta az eszem tudom, nem voltam se gyermek, se felnőtt, se öreg. Számomra ezek csak konvenciók voltak.” Bár kétségtelenül poétikai jelentése is van ennek, mégis ellentmondásnak tűnik az életkor kiemelése és egyben tagadása is. Anne Frank naplójának megjelenése kétségtelenül hatott a szerzőre; a magyar nyelvű kiadás 1958-ban a romániai magyar sajtóban is visszhangra talált - nemcsak az irodalmi lapok, de a pártlap, az Előre is közöl róla írást;s a cikkek egyszerre tematizálják a naplót és a naplóból készült amerikai színdarabot is. Az Előrében megjelent írás tele van feszültséggel: a „nácista” nyugatnémet és az amerikai imperializmus nem örül a napló színpadi bemutatójának. Ugyanekkor készül előadás is Harag György rendezésben Szatmáron; az amerikai szerzőpáros, Frances Goodrich és Albert Hackett műve még nagyobb figyelmet irányít a XTI/" naplóra. Harsányi/Novac ekkoriban kerül a Securitate figyelmébe; besúgója, AUX 2022/4