Korunk 2022 (III. folyam 33.)
2022 / 4. szám = Erdélyi magyar nőirodalmi hagyomány - TOMPA ANDREA • A mosoly országai. Harsányi Zimra sok élete
53 irat miért választott művésznéven jelenik meg - anélkül, hogy erre bármi módon utalna -, nem találok egyszerű magyarázatot: az olvasónak hinnie kell a napló, memoár hitelességében, miközben Ana Novac nevű túlélő nem létezik.19 Bár az irodalmi hagyomány nagyon is ismeri a hamis memoárokat, akár holokauszt emlékiratok között is, egyelőre nem találok hasonló identitáskonstrukciót, mint a Novacé, aki éppen „eredetijét”, a túlélő Harsányit tünteti el. Talán Harsányi/Novacnak ezúttal is fontosabb egy írói identitás kimunkálása, mint egy valódi tanúságtétel és történelmi hitelességű textus létrehozása. Annyi bizonyos, hogy a kézirat, az auschwitzi naplófeljegyzések szenzációs tárgyi emlék és filológiai kincsesbánya volna; egyetlen oldala tűnik fel képeken, amely az első román kiadású kötet címlapján található.20 A névválasztás nem mellékes körülménye, hogy egy francia kultúrkörben az Ana Novac név megjegyezhetőbb, mint az eredeti. Értelmezésem szerint Novac számára fontosabb volt egy írói identitás, mint egy túlélői, amellyel, ahogy erről nyilatkozott, igencsak meg kellett küzdenie: saját értelmezése szerint irodalmi karrierjét Auschwitz törte derékba. Túlélő lett (Überlebende), s ez megtagadta tőle a létet (Lebende).21 Ebben az előszóban továbbá egész romániai drámai életművétől eltávolítja magát. Novac úgy fogalmaz, hogy komédiákat írt, a francia távlatból szinte lekicsinyelve korábbi műveit. Harsányi az Ana Novac névválasztással egy egyszerűen megjegyezhető, akár magyar származásra is utaló nevet választ.22 Ugyanakkor a korszak román és magyar nyelvű sajtóját lapozgatva sok névvariánssal találkozunk: a magyar nyelvű sajtóban Novák Annaként szerepel, de gyakran látni az etnikailag vegyes Ana Novak vagy Ana Novák névvariánst is. Ez a hibrid név, amely egyszerre román (Ana) és magyar (Novak/Novák) egy olyan konstrukció, amely egy stabil identitás felszámolását jelzi, és ezzel elbizonytalanít. Mintha valahányszor elénk kerülne a kérdés: ki ő? Hogy a név mennyire áll a szerző kontrollja alatt, vagy a sajtó önkényesen alakítja, nehezen tisztázható kérdés. De némiképp jelzi az ötvenes évek ideálját is: egy nemzetiségek feletti, vagy nemzetiségeket egyesítő névvariáns a demokratikus szocialista Romániában. Egy fluid, szabadon alakítható identitás. Az ötvenes évek nyelvében a nemzetiségi kérdés, ahogyan az a sajtóban, a „hazai drámairodalommal” kapcsolatban rendszerint előkerül, nem pontosítódik: hazai, romániai drámairodalomról beszélnek, nem románról vagy magyarról. Amikor a Novac darabjairól szóló kritikákat olvassuk, nem találunk utalást a szerző származására. Érdekes, hogy az egyik első legfontosabb cikk Novac munkásságáról V. Mindra 23 tollából azonos oldalon jelenik meg a német író, Paul Schuster bemutatásával (aki, véletlenül vagy sem, Novac férje). Schuster a cikkben hangsúlyosan német író, mert németül ír. Novac eredeti írói nyelve is elhomályosított: bemutatóit román és később magyar színházakban tartják, de nincs a szövegeinek „eredeti” nyelve. A román szövegkiadások fordítást jeleznek, azonban a fordító neve feltüntetése nélkül, ami sejteti, hogy a szerző egyben fordító is. Előjáték (Preludiu) című darabja románul Ana Novák néven jelenik meg, ami egy kötet címlapján szereplő névként homályos, elmosódó identitás jelölőjeként értelmezhető. Egy írói karrierjét szétzúzó cikkben Ana Novacként szerepel; ez a legstabilabb névvariánsa. Rövid (magyarországi) emigrációja alatt Harsányi Zimraként publikál (ezen a néven végül is egyetlen könyve jelenik meg), majd Nyugatra költözve visszaépül és immár stabil marad az Ana Novac név. Magyarországra való emigrálását azonban éppen ez a névvariálás teszi le-2022/4