Korunk 2022 (III. folyam 33.)

2022 / 4. szám = Erdélyi magyar nőirodalmi hagyomány - TOMPA ANDREA • A mosoly országai. Harsányi Zimra sok élete

53 irat miért választott művésznéven jelenik meg - anélkül, hogy erre bármi mó­don utalna -, nem találok egyszerű magyarázatot: az olvasónak hinnie kell a napló, memoár hitelességében, miközben Ana Novac nevű túlélő nem létezik.19 Bár az irodalmi hagyomány nagyon is ismeri a hamis memoárokat, akár holokauszt emlékiratok között is, egyelőre nem találok hasonló identitáskonst­rukciót, mint a Novacé, aki éppen „eredetijét”, a túlélő Harsányit tünteti el. Ta­lán Harsányi/Novacnak ezúttal is fontosabb egy írói identitás kimunkálása, mint egy valódi tanúságtétel és történelmi hitelességű textus létrehozása. Annyi bizo­nyos, hogy a kézirat, az auschwitzi naplófeljegyzések szenzációs tárgyi emlék és filológiai kincsesbánya volna; egyetlen oldala tűnik fel képeken, amely az első román kiadású kötet címlapján található.20 A névválasztás nem mellékes körül­ménye, hogy egy francia kultúrkörben az Ana Novac név megjegyezhetőbb, mint az eredeti. Értelmezésem szerint Novac számára fontosabb volt egy írói identi­tás, mint egy túlélői, amellyel, ahogy erről nyilatkozott, igencsak meg kellett küzdenie: saját értelmezése szerint irodalmi karrierjét Auschwitz törte derékba. Túlélő lett (Überlebende), s ez megtagadta tőle a létet (Lebende).21 Ebben az előszóban továbbá egész romániai drámai életművétől eltávolítja magát. Novac úgy fogalmaz, hogy komédiákat írt, a francia távlatból szinte leki­csinyelve korábbi műveit. Harsányi az Ana Novac névválasztással egy egyszerűen megjegyezhető, akár magyar származásra is utaló nevet választ.22 Ugyanakkor a korszak román és ma­gyar nyelvű sajtóját lapozgatva sok névvariánssal találkozunk: a magyar nyelvű sajtóban Novák Annaként szerepel, de gyakran látni az etnikailag vegyes Ana Novak vagy Ana Novák névvariánst is. Ez a hibrid név, amely egyszerre román (Ana) és magyar (Novak/Novák) egy olyan konstrukció, amely egy stabil identi­tás felszámolását jelzi, és ezzel elbizonytalanít. Mintha valahányszor elénk kerülne a kérdés: ki ő? Hogy a név mennyire áll a szerző kontrollja alatt, vagy a sajtó önkényesen alakítja, nehezen tisztázható kérdés. De némiképp jelzi az öt­venes évek ideálját is: egy nemzetiségek feletti, vagy nemzetiségeket egyesítő névvariáns a demokratikus szocialista Romániában. Egy fluid, szabadon alakít­ható identitás. Az ötvenes évek nyelvében a nemzetiségi kérdés, ahogyan az a sajtóban, a „hazai drámairodalommal” kapcsolatban rendszerint előkerül, nem pontosítódik: hazai, romániai drámairodalomról beszélnek, nem románról vagy magyarról. Amikor a Novac darabjairól szóló kritikákat olvassuk, nem találunk utalást a szerző származására. Érdekes, hogy az egyik első legfontosabb cikk Novac mun­kásságáról V. Mindra 23 tollából azonos oldalon jelenik meg a német író, Paul Schuster bemutatásával (aki, véletlenül vagy sem, Novac férje). Schuster a cikk­ben hangsúlyosan német író, mert németül ír. Novac eredeti írói nyelve is elho­mályosított: bemutatóit román és később magyar színházakban tartják, de nincs a szövegeinek „eredeti” nyelve. A román szövegkiadások fordítást jeleznek, azonban a fordító neve feltüntetése nélkül, ami sejteti, hogy a szerző egyben for­dító is. Előjáték (Preludiu) című darabja románul Ana Novák néven jelenik meg, ami egy kötet címlapján szereplő névként homályos, elmosódó identitás jelölő­­jeként értelmezhető. Egy írói karrierjét szétzúzó cikkben Ana Novacként szere­pel; ez a legstabilabb névvariánsa. Rövid (magyarországi) emigrációja alatt Harsányi Zimraként publikál (ezen a néven végül is egyetlen könyve jelenik meg), majd Nyugatra költözve visszaépül és immár stabil marad az Ana Novac név. Magyarországra való emigrálását azonban éppen ez a névvariálás teszi le-2022/4

Next